A jövő ítélete

Egy korról az utódok: a gyermekek vagy még inkább az unokák nemzedéke mondhat ítéletet – ezekkel a szavakkal kezdte emlékezését 1956. november 4-ére Deutsch Tamás, a Fidesz magyar néppárti delegációjának vezetője Brüsszelben, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Társaság által tartott rendezvényen.

Deutsch Tamás, EP képviselő, a Fidesz magyar néppárti delegációjának vezetője

„Azért jöttünk össze ma, kedves barátaim, hogy – a magunk talán esetlen módján – mi is értékelést adjunk a saját múltunkról. Ma este éppen arról, hogy mi történt 63 éve Magyarországon. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét méltatjuk és éltetjük ma. A magyar ’56 történetének egésze, lényege világos és egyértelmű. A nehéz és könyörtelen XX. századunk legfontosabb és legszebb eseménye volt. Nem csak nekünk, magyaroknak. 1956 üzenete a nagyvilágnak is szólt, az egész glóbuszon hatott. Az igazság és a szabadság mindenekfelettiségéről szólt.”

A 63 évvel ezelőtti november 4-ére emlékezve az áldozatokat gyászoljuk, a harcban elesetteket, a kivégzetteket és elüldözötteket, a megnyomorított és megalázott magyarokat – folytatta Deutsch Tamás.

Deutsch Tamás, EP képviselő, a Fidesz magyar néppárti delegációjának vezetője

„November negyedike az egyik legszomorúbb nap a magyar nemzet naptárjában. Hosszú-hosszú évtizedekre, harmad évszázadra törtek össze a magyarok szabadságálmai. Összetörtek, de nem tűntek el. Mint búvópatak, ott voltak a panellakásokban és a tanyákon, padlásokra rejtett emlékekben, nyugatra menekült családok hazavágyásában, tompa hangú beszélgetésekben és egyre sárguló fotókon.”

A szabadság összetört álma épp 30 éve, a rendszerváltás idején tört a felszínre, és megteremtette az új szabad és demokratikus Magyarországot – hangoztatta a fideszes politikus.

Deutsch Tamás, EP képviselő, a Fidesz magyar néppárti delegációjának vezetője

Meggyőződésem, hogy a rendszerváltoztatás erejét és őszinteségét 1956 megőrzött emléke adta meg. A kommunista rendszer legyőzése nem történhetett volna meg ’56 igazsága nélkül.

Éppen ezért illő, hogy minden november 4-én emlékezzünk, és meggyászoljuk a kommunista diktatúra majd fél évszázadát – folytatta Deutsch Tamás.

Deutsch Tamás, EP képviselő, a Fidesz magyar néppárti delegációjának vezetője

1956-nak a becsületes magyarok körében csak áldozatai voltak. Illetve: hősei és áldozatai. Illő, hogy minden esztendőben, minden november 4-én emlékezzünk rájuk. Illő, hogy meggyászoljuk a kommunista diktatúra majd fél évszázadát, annak minden pillanatát. Az a közel öt évtized magyarok millióitól vette el a legdrágább dolgot, a szabadságot. Nincs erre bocsánat és nincs felejtés.

A brüsszeli megemlékezés végén Kiss B. Attila operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, és Pfeiffer Gyula, zongoraművész, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója adott ünnepi műsort Kálmán Imre és Lehár Ferenc, valamint Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc műveiből.

Magyarország nem azért vetette le láncait, hogy újakra cserélje

„56-ban egyszerűen felrobbant a szabadságszerető magyar lélek. S ha megnézzük, mi mindenen ment keresztül a magyarság a huszadik században, ezen a tényen egy pillanatig sem csodálkozhatunk” - ezekkel a szavakkal köszöntötte a brüsszeli magyarok 1956-os megemlékezésén résztvevőket Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP képviselője. A felvidéki politikus tiszteletét fejezte ki mindenki előtt, aki 62 éve – talán ösztönösen, talán tudatosan – tudott tenni valamit azért, amit halhatatlan szabadságeszmének nevezünk.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Közéleti Kulturális Társaság által szervezett rendezvényen Varga Judit, a Miniszterelnöki Hivatal európai ügyekért felelős államtitkára ünnepi beszédében arra emlékezett, hogy 1956 mekkora erőt adott a magyarok számára.

Varga Judit, államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

„Olyan bátorság járta át a magyar emberek szívét a történelem sötétebb óráiban, amit a nyugat sohasem értett igazán. Nem értették az erőt, ami bennünk dolgozik. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz, életformánkhoz. És nem akarunk feloldódni senkinek az olvasztótégelyében.” 

Varga Judit kiemelte, hogy az 1956-ban elbukott szabadságharc céljai mára valósultak meg igazán.

Varga Judit, államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

„A szabadság az, amikor megválaszthatjuk a kormányunkat, azt, hogy kikkel éljünk együtt saját hazánkban és, hogy milyen jövőt építsünk gyermekeinknek.”

A politikus beszédében utalt arra, hogy Nyugaton bizonyára azért fogadnak értetlenül egyes magyar törekvéseket, mert nem ismerik a történelmünket.

Varga Judit, államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

„A migránsválság során számos nyugat-európai politikus igyekezett összemosni az ’56-os szabadságharcosok helyzetét a gazdasági bevándorlók tömegével. Azzal a modern népvándorlással, aminek az utóbbi években szemtanúi lehetünk. Aki ismeri, a magyar történelmet az nem húz párhuzamot a kommunizmus ellen harcoló szabadságharcosok és a gazdasági megfontolásból hazájukat elhagyó emberek tömegei között.”

Varga Judit arról is beszélt, hogy igaztalanok azok a vádak, amelyeket Magyarország fejére olvasnak. Hiszen olyan bűnöket emlegetnek, amelyek ellen 56 hősei is küzdöttek.

Varga Judit, államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

„Talán a nyugat ezért sem érti, hogy ha az Európai Parlament kommunistái, liberális, vagy épp szocialista politikusai olvassák hangosan a fejünkre az igaztalan, hazug vádakat, mi miért nem félünk, miért nem hátrálunk meg. Nem azért vetettük le a láncainkat, hogy újakra cseréljük. A magyar ember nem ilyen. Mi úgy tartjuk, hogy ha a hősöket nem feledjük, akkor mindig lesznek újak.”

A brüsszeli megemlékezés második részében a hagyományoknak megfelelően a magyar kultúra kapott szerepet. Ez alkalommal a felvidéki Ghymes együttes adott koncertet. Az a zenekar, amelyről egyik méltatója azt mondta: hitünket erősíti a Ghymes-zene, és ez a legtöbb, amit a zene és ez a varázslatos zenekar adhat.

VAN MIRE BÜSZKÉNEK LENNÜNK

Ha a mai Európa politikusai, döntéshozói ismernék a magyar történelmet, óvatosabban, körültekintőbben fogalmaznának, amikor rólunk, magyarokról beszélnek – jelentette ki Brüsszelben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A politikus az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés szónokaként hozzátette: Ha összemérnénk a magyarokat az európai nemzetekkel, a tőlünk nyugatra lévőkkel, büszkén kihúzhatjuk magunkat, van mire büszkének lennünk.

A Magyar Néppárti Képviselőcsoport, valamint a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett hagyományos megemlékezésen Deli Andor, európai parlamenti képviselő köszöntőjében arról szólt, hogy 1848 visszaadta a magyarok szabadságát és önbecsülését, de a szabadságharc elleni cári invázió megmutatta, milyen könnyen megsemmisülhetnek az eredmények. A képviselő utalt rá, hogy a tanulság napjainkban is érvényes.

 
Deli Andor, EP képviselő, Fidesz (EPP)

„Ma Magyarország Európa egyik legstabilabb és legbiztonságosabb országa, amelynek polgárai bizalommal tekinthetnek a jövőbe. Habár a helyzet stabilnak tűnik, bennünket magyarokat a sors és a történelem már megtanított arra, hogy a szabadság egy nagyon nehezen elérhető, ugyanakkor nagyon illékony tünemény! A szabadságot tudni kell megszerezni, de ugyanúgy tudni kell megőrizni!”

Pásztor István, ünnepi beszédében arra emlékeztetett, hogy 1848 beírta a történelemkönyvekbe, hogy Magyarország a parlamenti demokrácia hazája.
 

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke

„Magyarország akkor is volt, amikor diktatúrák csizmái taposták és akkor is volt, amikor a tegnapi hazugok a holnap árulóivá lettek. Mindezt lehetetlenség volna elmondani azoknak, akik európai döntéshozókként vagy szakértőkként értetlenkedve figyelik a magyarok döntéseit. Azonban ez nem a mi felelősségünk. Az volna a mi felelősségünk, ha eltitkolnánk azt, amit képviselünk, azt, akik vagyunk.”

A vajdasági politikus szerint Magyarország kiállja a próbát abban is, hogy odafigyel arra, mit is várnak el a politikától a választók.
 

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke

„Európában úgy a másik fél megértésének, mint a választókra való odafigyelésnek és megfelelésnek az eszméje kopott lett, elgyötört, elhasznált, hát félredobták. Nem baj, már kezdik keresgélni jó néhány ország politikusai. Az a jó, hogy nekünk, magyaroknak ezzel nincs feladatunk, mi ebben éltanulók vagyunk.”

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hitet tett amellett, hogy támogatni fogják Szerbia közeledését az Európai Unióhoz.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke 

„Ott vagyunk mindenhol, ahol a kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetek közti együttműködés folyamatát építeni lehet – erőteljesen segítjük úgy a szerb-magyar jószomszédi viszonyok építését, mint a szerb csatlakozási folyamatot, egyértelmű álláspontokkal képviselve ebben a folyamatban a nemzeti kisebbségi érdeket.”

A megemlékezés végén a délvidéki Bácskertesről érkezett népdalénekes, Csizmadia Anna és zenekara adott koncertet, amelyen 48-as dalok feldolgozásait is előadták.

1956 eligazodást, kapaszkodót nyújt

1956 szemtanúi lassan mind elmennek közülünk, ezért a mi felelősségünk, hogy tápláljuk és továbbadjuk 56 lángját – ezekkel a szavakkal köszöntötte Brüsszelben a forradalomra emlékező magyarokat Gál Kinga, fideszes Európai Parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke. Majd azzal folytatta, amire 56 tanulságai alapján ma is figyelnünk kell:

Gál Kinga, EP képviselő (Fidesz), az Európai Néppárt alelnöke

„- Válságok sorát éljük, a gazdasági válságtól a migrációs válságon keresztül az értékválságig. Azon értékek, amelyekért elődeink harcoltak, az a szabadság, amit ők kivívtak, mi azt örökségül kaptuk. De ezeknek fennmaradása, átadása a következő generációknak nem egy automatikus dolog. Ma, amikor szándékos ködösítésben van minden, értékeinket pedig szándékosan viszonylagossá teszik, a felelősségérzetünket és éberségünket elaltatják, akkor nagyon nehéz megtalálni, hogy merre van a jó irány. Viszont nemzetünknek, a magyar történelemnek vannak olyan eseményei, amelyek eligazodást, kapaszkodót, viszonyítási alapot adhatnak.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság hagyományos brüsszeli megemlékezésének szónoka ez alkalommal Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára volt, aki köszönetet mondott Belgiumnak azért, hogy 61 évvel ezelőtt befogadták a forradalom bukása után menekülő magyarokat.

Novák Katalin államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

„-...sokan a menekülő, üldözött szabadságharcosok segítségére siettek. Menedéket, megélhetést, jövőképet adtak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után mintegy 200 ezer ember hagyta el Magyarországot. Nagy többségük munkájával és szenvedélyes hazaszeretetével dicsőséget szerzett a magyaroknak, miután komoly karriert épített a befogadó „új hazában”, szerte a nagyvilágban, így Belgiumban is.”

Novák Katalin szerint azért kell emlékeznünk 56-ra, mert illékony a szabadság, és könnyen feledésbe merül, hogy nagyapáink és nagyanyáink mennyit küzdöttek ezért.

Novák Katalin államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

„Harcolunk a szabadságunkért Budapesten, a Kárpát-medencében és ha kell, Brüsszelben is. 1956-hoz képest nagy különbség, hogy felelősséggel már nem csak magunkért, nem csak a magyar emberekért tartozunk. Az Európai Unió büszke tagállamaként Európa szabadságáért is készek vagyunk küzdeni, ha kell. Vállaltuk, hogy megvédjük a közös külső határainkat, és így is teszünk.”

Az államtitkár azt mondta, ma Magyarország azon dolgozik, hogy a közép-európai régió, a visegrádi négyek és a környező országok egyre erősödő gazdasági teljesítményével, szellemi tőkéjükkel, innovatív gondolkodásukkal minél inkább hozzájárulhassanak az Európai Unió erősödéséhez.

Novák Katalin államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

- „Aktív részesei vagyunk annak a közös gondolkodásnak, mely egy még erősebb, egy még eredményesebb, egy még versenyképesebb Európai Unióról szól. Egy olyan Unióról, amely úgy erősödik, hogy egy pillanatra sem téveszti szem elől a nemzetállamok függetlenségét és szabadságát. Egy olyan Európai Unióról, mely képes védelmet nyújtani polgárainak, ahol tisztelik a keresztény gyökereket és értékeket, és ahol mindig menedéket fognak nyújtani azoknak, akik valóban üldözöttek, s jogszerűen kérnek segítséget.”

A megemlékezés végén a Magyar Állami Operaház fúvósegyüttese adott koncertet. A nyitószám az 1956-os forradalommal összefort Egmont-nyitány átirata volt. Beethoven darabját sugározta 1956-ban a Parlamentből közvetített műsorában a híradások és a közlemények között a Magyar Rádió.

Erős Magyarország – erős Európában

1848 márciusára emlékeztek Brüsszelben a Belgiumban élő, dolgozó magyarok. A hagyományos ünnepséget ez alkalommal is a Magyar Hullám Közéleti-Kulturális Társaság szervezte. Köszöntőjében Bocskor Andrea, fideszes EP képviselő azt hangsúlyozta, hogy a ma emberének erőt kell merítenie az egykori hősök bátorságából és lelkesedéséből.

Bocskor Andrea, EP képviselő, Fidesz

Minden kornak megvan a maga küzdelme, a maga forradalma és szabadságharca. Így nekünk is szükségünk van arra a bátorságra, arra a lelkesedésre és tűzre, ami az ő szívükben megvolt. Lehetünk passzív szemlélői egy-egy eseménynek, vagy akár lehetünk részesei, alakítói. Sodródhatunk az árral, vagy választhatjuk azt is, hogy megpróbálunk tenni azért, hogy gyermekeink és unokáink egy békésebb, biztonságosabb, reményteljesebb jövőképpel bírjanak.

1848-ban forradalmi változások söpörtek végig egész Európán, de a kontinens most is az átalakulás korszakát éli – mondta az est szónoka, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal parlamenti államtitkára.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

Sokminden változott, de azért sok a hasonlóság is. Csakúgy, mint a 48-as hősök idejében, most is apránként, napról-napra kell megküzdenünk a szabadságunkért. Ha igaz a „nagy vízen” túli mondat, a tengerentúli mondat, hogy a szabadság mindig csak egy generációra van a kihalástól, akkor mi sem tekinthetjük magától értetődőnek azt, amiért olyan sokan adták életüket előttünk.

Abba, hogy az újratervezés alatt álló Európa hogyan alakul át, azoknak a nemzeteknek lesz beleszólásuk, amelyek saját helyzetük rendezésével már bizonyították, mire képesek.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

A magyar gazdasági modell utat tört magának és bizonyította életképességét. Ebben sok millió magyar munkája van. Semmi okunk tehát kishitűségre, semmi okunk arra, hogy a küszöb alatt közlekedjünk. És ha ez így van, akkor ez azt is jelenti, hogy Magyarország kellő alappal vehet részt az európai újratervezésben. ...Mi magyarok gyakran érezzük úgy, hogy 1848-hoz hasonlóan most is a lázadás állapotában vagyunk. Lázadás ez azon politikai korrektség ellen, amely nem a valóságból, hanem az ideológiákból vezeti le a politikai cselekvést. Nem állítjuk azt, hogy mindig, mindenben igazunk van, de egy dolog biztos, Magyarország tiszta lapokkal játszik Európában. Azt szeretnénk, ha továbbra is a munka és a teljesítmény lenne a társadalom fő szervező ereje. Azt szeretnénk, ha Európa képes lenne megvédeni kultúráját és közösségeit, különös tekintettel a családokra. És azt akarjuk elérni, hogy az unió képes legyen megvédeni, megerősíteni saját biztonságát – ez utóbbira a mostani helyzetben még nem találtak ki jobb megoldást, mint a határok hatékony védelmét.

Dömötör Csaba hangsúlyozta, a brüsszeli magyaroknak az a feladata, hogy a lényeg felé tereljék az Európa jövőjéről szóló vitát.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

Erős Európára van szükség. Olyan Európára, amely továbbra is épít a nemzetállamokra, azok sokszínűségére, és azokra az értékekre, amely alapján az európai integráció elindult. Egy olyan Európára, amely képes meghallani állampolgárai hangját, és képes újratervezni a dolgokat, amennyiben arra szükség van. Ha ez így lesz, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az erős Európában Magyarország is erős lesz.

A brüsszeli március 15-i ünnepség az elmúlt évek hagyományainak megfelelően kulturális programmal zárult. Ez alkalommal Fülei Balázs Artisjus- és Junior Prima-díjas zongoraművész adott koncertet.

1956: Harc Góliáttal

Az 56-os magyar szabadságharcos, aki a Time magazin választása alapján egykor az Év Embere lett, a nyílt tekintetű forradalmár leány, aki dobtáras géppisztolyával a kezében egy svéd magazin címlapjára került. Meghatározó óriásképek az Európai Parlamentben rendezett fotókiállításról, amelynek megnyitóján Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke emlékezett meg a 60 évvel ezelőtti forradalmárokról.

Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke
“Tetteik hatása nem csak 56-ra korlátozódott: örökségük ma is érezhető. Minden férfi és nő, aki a szabadság lángját hordozza, tudja, hogy a saját szabadságuk hazájuk szabadságát is jelenti. Ezt a gondolatot fogalmazta meg Kertész Imre is, amikor azt mondta: Ha létezik szabadság, nem létezik sors, mi magunk vagyunk a sors” - idézte a Nobel-díjas magyar írót az Európai Néppárt elnöke.

A megnyitó szónoka Kövér László, az Országgyűlés elnöke lett volna, de betegsége miatt Szájer József mondta el a házelnök beszédét, amelynek maghatározó motívuma a bibliai Dávid és Góliát küzdelme volt.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“1956-ban a magyarság is birokra kelt a maga Góliátjával, akit egy olyan hatalmi rendszer testesített meg, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán, és az önbecsülést romboló társadalmi-gazdasági megaláztatáson alapult. Ez a rendszer volt a kommunizmus.”

Ennek a rendszernek úgy lett része Magyarország, hogy a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió geopolitikai játszmájának áldozataként került oda rabnak, és elveszítette helyét Európa szabad világában – folytatta a Fidesz EP képviselője.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“Góliát ezúttal eltiporta Dávidot. Azaz: a Szovjetunió vérbe folytotta a magyar forradalmat. Mindennek következménye lett a második világháború után 1956-ban ismét romhalmazzá vált Budapest; húszezer sebesült, több, mint háromezer magyar halott az utcákon; húszezer koncepciós per és több, mint kétszáz végrehajtott halálos ítélet; ezer a Szovjetunióba elhurcolt magyar ember, tizenháromezer internált belföldön és kétszázezer szülőföldjét elhagyni kényszerülő menekült.”

1956-ban ugyan a magyar ügy tizenkét nap alatt elveszett, de a magyarok mégis alatt visszanyerték a szabadság erejét, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Szovjetunió bukása után a demokratikus Magyarország újjászülethessen. Ma, az unió tagjaként azonban azt tapasztalja, hogy Európa is küzd a maga Góliátjával – fogalmazott a néppárti frakció alelnöke.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“Az Európai Unió a saját rendjének, közbiztonságának és külső határainak a védelmében bizonytalanságokat mutat, és ezzel elbizonytalanítja a polgárait is, hiszen az európai önvédelem készségének és képességének a csökkenésével az európai polgárok biztonsága és önbecsülése is csökken. Az Európai Unió saját Góliátjával megvívandó küzdelmében – hasonlóan az 1956-os magyarokéhoz – az a tét forog kockán, hogy megtudja-e védeni önazonosságát, és önbecsülését, biztonságát és erőforrásait, szabadságát és önrendelkezését – azaz, hogy az Unió az európai polgárokat szolgálja, vagy akarva-akaratlanul kiszolgáltatja őket Európán kívüli érdekeknek?”

Van múltunk és van jövőnk

Kossuth-nótákkal és népdalokkal teremtett hangulatot a nemzeti ünnepre Brüsszelben Szalóki Ági, énekesnő, aki a megemlékezés végén nagy sikerű koncertet adott. A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság szervezésében immár 12. alkalommal ünnepelték meg március 15-ét a Brüsszelben élő magyarok. Az est első felszólalójakén Gál Kinga, fideszes EP-képviselő, az Európai Néppárt alelnöke köszöntötte a résztvevőket.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

“Március 15-e a magyar nemzet legszebb ünnepe. Nemcsak azért, mert minden évben hozza a tavasz, a megújulás, az újabb remények ígéretét, de mert mai napig a legigazibb hazafiságról, nemzetszeretetről, bátorságról szól, bárhol, ahol magyar szó hangzik a világon.”

A fideszes politikus köszöntőjében azt emelte ki, hogy március 15-e a mai nemzedékek számára is üzenetet hordoz: azt hirdeti, hogy van jövőnk a Kárpát-medencében.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

“A tiszta, megkérdőjelezhetetlen, relatívvá nem tehető magyar hazafiságról szól ez az ünnepünk. Ezért fontos mindannyiunk számára, éljünk szerte a világban. Ma már rég nemcsak Petőfiről szólnak ezek a megemlékezések, hanem üzenetet hordoznak. Magyarok újabb és újabb generációi számára hirdetik, hogy van múltunk és van jövőnk a Kárpát-medencében. Ezek az események közösséget formálnak, és ebben a közösségben egybeköt minket magyarságunk, történelmünk.”

Az ünnep előestéjén tartott brüsszeli megemlékezés szónoka Simicskó István honvédelmi miniszter volt, aki kiemelte, hogy a szabadságért meg kell küzdeni. Ezt tették a szabadságharc idején a magyar katonák is, akik a kontinens két legerősebb hadereje, az osztrák és a cári hadsereg ellen szálltak harcba a magyar szabadság és az európai civilizáció védelmében. Európát ma is meg kell védeni, hangsúlyozta Simicskó István.

Simicskó István, honvédelmi miniszter

“Ez nem azt jelenti, hogy hadba kell vonulnunk. Ez azt jelenti, hogy igenis oda kell figyelnünk az értékeinkre, oda kell figyelnünk, mert egyébként a hagyományvilágunk, a kulturánk, az értékeink, a normáink, a saját megszokott, békés együttélési normáink szűnhetnek meg és tesszük kockára a tömeges méretben, más módon – nem cári hadsereg formájában, nem osztrák hadsereg formájában – de igen: bevándorlás formájában okozhatnak mindannyiunk számára jelentős mértékű változást, és nem beszélve a gyermekeinkről és az unokáinkról. Alapvetően íródhat át Európa kultúrája és Európa történelme ezen keresztül.”

Az európai civilizációhoz való tartozást Magyarország mindig szem előtt tartotta – mutatott rá beszédében Simicskó István.

Simicskó István, honvédelmi miniszter

“Amikor a szabadságunkat ünnepeljük március 15-én, amely Magyarországnak és a magyar nemzetnek nagyon nagy és nagyon erős értéke és vágya volt mindig is - sok-sok ezer ember áldozta életét a magyar szabadságért – és 1989-90-ben, amikor Magyarország ismét visszanyerte a függetlenségét egy ráerőltetett rendszerből szabadulva, amikor a hidegháború végetérni látszott, akkor Magyarország az elsők között jelezte az integrációs szándékát. A függetlenségét fölváltva, az európai és euro-atlanti intégrációs folyamatot zászlajára tűzte. S végig is vitte ezt a folyamatot. Lemondva, részben, a szabadságáról, részben a szuverenitásáról, együttműködő nemzetek szövetségét gondolva az Európai Unióban és a NATO-ban. Ez jelentős mértékben erősítette és erősíti mind a mai napig Magyarország biztonságát és a magyar emberek biztonságát.”

A brüsszeli megemlékezések több, mint egy évtizedes hagyománya, hogy a rendezvények második felében ünnepi koncerteket tartanak, rangos hazai vendégművészek közreműködésével. Ez alkalommal a többszörös Fonogram-díjas énekesnő, Szalóki Ági “A vágy muzsikál” című estjét hallgathatták meg a jelenlévők a La Plaza színházteremben.