A Szabadság Napja

Megemlékezés 56-ról Brüsszelben

A broadcast minőségű felvétel letöltése

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon” – idézte Albert Camus, a világhírű francia író 56-ról írott szavait Gyürk András, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője Brüsszelben a forradalom 55. évfordulóján rendezett megemlékezésen.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

„A magyarok, nyomorúságuk, száműzöttségük és láncaik ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk. A szabadságot, melyet ők nem nyertek el, egyetlen nap alatt visszaadták nekünk.”

55 évvel ezelőtt Magyarország a félelem országa volt. Erről már Rétvári Bence államtitkár beszélt, aki a Magyar Hullám közéleti társaság által rendezett ünnepség szónoka volt. Mint mondta, félt mindenki, ki a padlássöpréstől, ki az elhurcolástól, a kínzástól, féltek templomba járni, féltek szabadon beszélni.

Rétvári Bence, államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

„Volt aki a B-listázástól félt a félelem Magyarországán, hogy elveszik a jövőjét. Hogy ő maga nem vállalhat tisztességes módon vezető munkát, a gyermeke nem tanulhat tovább. Volt akinek a félelme az anyagi világra terjedt ki, nem tudja megélhetését biztosítani, hiszen az akkori tervgazdaság körülményei között a jólét elképzelhetetlen volt a szélesebb néptömegek számára.”

Az 56-os forradalomra még sokan emlékeznek Nyugat-Európában. Az egykori pesti srácoknak is köszönhetjük a ma Magyarország iránt megnyilvánuló rokonszenvet. Az emlék ébren tartása a ma élők felelőssége, mint ahogy az is, hogy megmutassuk a külföldnek a kommunizmus rémtetteit.

Rétvári Bence, államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

„Ezt ha ’56 nyomdokain, vagy más úton-módon, múzeumok segítségével nem mutatjuk be, soha nem fogják megismerni. Nem fogják megtudni azt, hogy a két totalitárius diktatúra – épüljön akár egy osztályelméletre, akár egy fajelméletre – micsoda pusztítást végzett Európai keleti felében.”

Az 1956-os forradalom hatása ma is érezhető, külpolitikánkban és gazdasági kapcsolatainkban is.  Mivel ma is léteznek a világban diktatúrák, 56 öröksége alapján tudjuk, hol kell választóvonalat húzni.

Rétvári Bence, államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

„Ha mi magyarok elvártuk, hogy segítsenek rajtunk, ha mi magyarok úgy gondoljuk, hogy a szabadságot igenis meg kell védeni, akkor most sem csukhatjuk be a szemünket, a világ azon felén élő emberekkel szemben, akik most is elnyomásban élnek. Amikor nemzetközi kapcsolatainkat kialakítjuk, figyelemmel kell lennünk nemcsak az érdekre, hanem az értékeinkre is. Ha kialakítunk kereskedelmi vagy más megállapodásokat, én úgy gondolom, hogy nekünk – 56-ra visszaemlékezve, 56-ra gondolva, október 23-a évfordulójára készülve – mindig figyelembe kell vennünk, hogy abban az államban az alapvető emberi jogokat miként tartják be.”

Rétvári Bence végezetül felidézte a száz éve született Reagan elnök mondását, aki arra figyelmeztetett, hogy a szabadság mindig csak egy generációnyira van a kihalástól. Mivel a szabadságot nem lehet vérünkkel vagy génjeinkkel átörökíteni a következő nemzedékre, minden nemzedéknek meg kell küzdenie érte.

Rétvári Bence, államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

„Ha egy generáció nem küzd meg a szabadságért, ha egy generáció nem védi meg a szabadságát, meghal a szabadság.”

A ünnepség második részében Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt-díjas népdalénekes adott koncertet. Az elhangzott énekeket több évszázad magyar népzenei kincseiből és több európai nép zenéjéből válogatták.

A harmadik ipari forradalom

Elemi kérdés – mondhatnánk, hogy összegyűjtsük az elhasznált elemeket és akkumulátorokat, hogy megóvjuk vele a természetet, és újrahasznosításukkal jelentős importot takarítsunk meg. Mivel a korszerű akkukban használatos lítium Európában nem található meg, a felhasznált mennyiséget teljes egészében külföldről kell behozni - magyarázta Herczog Edit szocialista képviselő az Európai Parlamentben szervezett elem- és akkumulátorgyűjtő akció fővédnöke. A feladat óriási, mert a legfejlettebb uniós országban is kevesebb, mint a felét tudják begyűjteni az elhasznált elemeknek.

Video megtekintése

Broadcast minőségű video letöltése

Egy átlagos európai háztartásban mintegy 100 darab elemet és akkumulátort tudnánk összeszámolni, ha minden berendezésből kivennénk őket. A karórában, apró berendezésekben használatos gombelemektől a súlyosabb autóakkumulátorokig rendszeresen cseréljük az elhasználódott darabokat. Aki tisztában van azzal, hogy a lemerült elemek és régi akkuk veszélyes hulladéknak számítanak, igyekszik a megfelelő átvevőhelyen leadni őket – a környezet védelmében.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

- Még a legjobb országokban is csak a 40-45 százaléka visszagyűjthető az elemeknek, és a maradék 55 százalékot kellene megtalálni, illetve azokban az országokban, ahol még ezt a számot sem érték el, a cél a minél hatékonyabb visszagyűjtés.

De nem csak a környezetünk érdekében kellene begyűjteni a rossz elemeket. A haszontalan darabok ugyanis kiváló nyersanyagnak is számítanak.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

- 95 százalékát egy használt elemnek újra lehet hasznosítani, ezeket az anyagokat akkor nem kell valahonnan kibányászni a természetből, és nem kell importból fedezni, mert az EU területén például a lithium nem található meg. Ez kínai exportból származik 95 százalékban,tehát a függőségünk is csökkenti, ha az elem újrahasznosítást a jelenleginél hatékonyabban megoldjuk.

Az Európai Parlamentben és a többi európai intézményben már hatodik éve megrendezik az elemgyűjtő versenyt. Politikusok, munkatársak hozzák még otthonról is a félretett darabokat. A védnök minden alkalommal Herczog Edit volt. A szocialista képviselő szerint a mindennapok során használt elemek száma óriási mértékben növekszik, és a csúcstól még nagyon messze vagyunk.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

- Az igazi nagy kihívást, amire az uniónak fel kell készülni, azt a hibrid autók jelentik, az akkumlátorbegyűjtés jelenti. Különösen akkor, ha látjuk az exponenciális fejlődési görbét, amit az elektromos autók piaca mutat. Az unióban úgy tervezzük, hogy elérjük a 8-10 millió elektromos autót néhány éven belül, és 10-15 évvel később meg kell jelenjen az a gyártókapacitás, aki ezt a feldolgozást elvégzi. Tehát a visszagyűjtés az önmagán túlmutató cél.

A környezetbarát szélerőművek, naperőművek által termelt energiát is tárolni kell, és ehhez óriási akkumulátor kapacitásra van szükség. Idővel ezeknek a begyűjtését is meg kell szervezni. A tudomány közben azon dolgozik, hogy a megtermelt zöld energiát is minél tovább tárolni tudjuk.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

- Természetesen a kutatás-fejlesztés iránya, hogy minél hatékonyabban tudjuk az elemben tárolni az energiát, hogy ne legyen energiaveszteség az elemben való tárolás és az onnan való kivétel hatására.

Ezt a technológiai váltást, aminek érdekében a kutatók dolgoznak, a szakemberek a harmadik ipari forradalomként emlegetik.

Verespatakra készülnek az EP képviselők

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága Verespatakra készül, hogy a helyszínen ismerje meg a tervezett aranybányával kapcsolatos álláspontokat. A képviselők több állampolgári beadványt is tárgyaltak, amelyek a cianidos technológiára épülő beruházás elleni fellépésre kérték az uniós hatóságokat. Göncz Kinga, szocialista EP képviselő, a bizottság tagja két beadványról beszélt az ülés után: az egyiket román tudósoktól kapták, akik tudományos érvekkel igazolták, mennyire káros lenne az aranybánya a környezetre. A másik petíciót egy helyi civil szervezet nyújtotta be, és azokra a pótolhatatlan európai kulturális, idegenforgalmi értékekre hívták fel a figyelmet, amelyeket tönkretenne az óriásberuházás.

Broadcast minőségű video letöltése

Magyarország jól ismeri, milyen károkat okozhat a cianidos aranybányászat. 2000-ben a romániai Nagybányáról elszabadult cián miatt a Tisza szinte teljes élővilága kipusztult. Göncz Kinga az Európai Parlament Petíciós Bizottságában épp erre hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a verespataki bányanyitás terve nem Románia belügye, hiszen az esetleges környezeti károk több európai uniós tagállamot, illetve csatlakozni szándékozó országot érinthetnek.

Göncz Kinga, EP képviselő, Szocialisták és Demokraták (S&D)

Egy ilyen környezeti katasztrófa után nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk, hogy mi történhet, hogyha mégiscsak egy ilyen cianidos beruházás történik, hatalmas mennyiségű zaggyal, amit aztán évtizedeken keresztül tárolni kell. Én pontosan erre hivatkoztam a felszólalásomban, hogy nem mondhatjuk ezt, hogy ez korai fázisban van, amikor már pontosan tudjuk, hogy milyen károk lehetnek, és ez egy sokkal-sokkal nagyobb mértékű környezeti terhelést jelent, mint amekkora a nagybányai volt.

Az Európai Parlament több mint egy évvel ezelőtt már elfogadott egy olyan határozatot, amely a cianidos bányászati technológia betiltását sürgette. A környezetvédelmi biztosnak ez év végéig elő is kellene terjesztenie az erre vonatkozó uniós szabályozást.

Göncz Kinga, EP képviselő, Szocialisták és Demokraták (S&D)

Semmi nyoma annak, hogy a Bizottság bármit csinált volna. Ezt meg is kérdeztük a Bizottság képviselőjétől. Ez az egyik, amit a parlament tehet: sürgeti a Bizottságot, hogy álljon elő egy ilyen irányelvvel. Közben azt lehet látni, hogy van olyan cianidos technológia, ami zárt rendszerű, nem ilyen veszélyes, elképzelhető, hogy nem az lesz a vége, hogy teljesen betiltják, de az biztos, hogy valamiféle irányelvre szükség van ezen a területen. A másik, hogy tervbe van véve, hogy a peticiós bizottság elmegy Verespatakra, és megnézi, hogy valóban, hogy áll ez a kérdés, mit gondolnak az emberek? Nagyon sok civil tiltakozás van egyébként, egy petíció is van az interneten, amit eddig már 17 ezer ember írt alá. Tehát fontos lenne beszélni azokkala a civil szervezetekkel, akik folyamatosan figyelik, hogy mi is történik mostmár másfél évtizede. Ez egy régi-régi terv, csak eddig nem volt reális veszélye a megvalósításnak. Most meg úgy tűnik, hogy ez politikai prioritás Romániában.

A tervezett verespataki látogatáson a képviselők a beruházást szorgalmazók érveit is meghallgathatják, akik az arany magas világpiaci árára hivatkoznak és a bánya jótékony foglalkoztatási hatásait emelik ki.

Göncz Kinga, EP képviselő, Szocialisták és Demokraták (S&D)

Ez egy rövid távú kitermelés lenne, tehát jó esély van arra, hogy 2020-ra ki is nyerik az ott található aranyat. Tehát, ha még lesz is pozitív foglalkoztatási hatása, ez akkor is nagyon rövid távú pozitív hatás, legalább is foglalkoztatási értelemben, de nagyon sok kárt okoz, például turisztikai szempontból, ami szintén foglalkoztatási szempontból fontos lehet. Tehát azt hiszem, hogy ez egy nagyon gyenge érv. Az biztos, hogy a kanadai cég nagyon komoly pénzeket költ arra, hogy pozitív hírét keltse ennek a beruházásnak: megszólaltat személyesen olyanokat, akik azt mondják, hogy munkát szeretnének, és erre ez ad lehetőséget. De azt hiszem, hogy sokkal súlyosabbak azok a szempontok, amelyek ellene szólnak, mint amelyek mellette szólnak ennek a beruházásnak.