EUvideohu Videoügynökség

Alapítva 2006-ban.

2012. március 8., csütörtök

Új nemzet született a régiből

Megemlékezés 1848 márciusáról Brüsszelben



BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az 1848 forradalom egyszerre volt hangsúlyosan a magyar nemzet, a magyarok forradalma, és az európai haladó szellemiségű törekvések megtestesülése. Európa akkor pontosan olyan volt, mint amilyennek a magyarok mindig is látni szeretnék: szabadságszerető, együttműködő és szolidáris – jelentette ki Brüsszelben Gyürk András, az Európai Parlament  fideszes képviselője. A Magyar Néppárti Delegáció vezetője a Magyar Hullám Közéleti Társaság hagyományos, március 15-i megemlékezésén beszélt, és az ismert angol filozófus, Chesterton mondását kölcsönözve az iszákoshoz és az absztinenshez hasonlította az a fanatikus EU-hívőket és az euroszkeptikusokat.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője
„Az iszákos és az absztinens nem csak mindeketten tévednek, hanem ugyanazt a hibát követik el. Drognak tekintik a bort, s nem pedig italnak. Nos, hölgyeim és uraim, valahogy így van ez ma az EU-val is. Vannak akik úgy gondolják, az unió mindenre gyógyír. Nekik az egységesülés nem eszköz, hanem önmagáért való cél. A másik végletet azok képviselik, akik teljesen elutasítják az uniót, minden baj és szerencsétlenség forrásaként tekintve arra. Az egyik drogként vágyik rá, a másik drogként utasítja el. De ahogy az iszákos és az absztinens, úgy a militáns EU-fanatikus, és a radikális EU-szkeptikus is – téved. És ami még rosszabb, soha sem lesz elégedett. Sohasem fogja igazán élvezni imádata vagy utálata tárgyát. Az egyik azért, mert túl sokat vesz belőle, a másik azért, mert semennyit sem. Mi – mértéktartóan borissza emberek – nem esünk túlzásokba. Európát tudjuk egyszerűen csak: szeretni.”

A brüsszeli március 15-i ünnepségen azt az Európát idézték fel, amely a mi szabadságunkért  szorított, amikor már csak a magyarok tartották magukat azokután, hogy a polgári szabadságért vívott forradalmak végigsöpörtek a kontinensen.
Az ünnepi beszédet mondó Hende Csaba honvédelmi miniszter egy Széchenyi naplójából vett idézettel érzékeltette,  hogy létezik párhuzam a 48-as forradalmi változások és a mai történések között.

Hende Csaba, honvédelmi miniszter
„Magyarország végre elkezd a saját tengelye körül forogni – mondja Széchenyi. Kedves Barátaim, a szabadságot életre kell váltani, meg kell élnünk a hétköznapokban. Nem elégségesek a törvények és az intézmények, azokat felelősen, a realitásokat tiszteletben tartva, és a közjót szolgálva kell tartalommal megtöltenünk. Ha kell, meg is kell azokat védenünk. A nemzetben 1848-ban is megvolt a bátorság megvívni az igazáért. Nemcsak szavakban, hanem tettekben is. Hetek alatt új honvédsereg állt talpra a semmiből, amelyet a semmiből felálló új hadiipar látott el minden szükségessel. Ez az új honvédség aztán a világ egyik legjobb hadseregét is ki tudta verni csaknem az egész országból, és csak egy másik nagyhatalom csapatai tudták végül térdre kényszeríteni. Hajlamosak vagyunk a történelmet, és ezt a ’48-49-es történetet lezárni Világossal, és ezzel a rettenetes októberi hajnallal, amikor Batthyány és az aradi 13 honvédtábornok az életét adta. A történetnek azonban nem volt vége. Mivel fegyveres ellenállásra nem volt már mód, következett a passzív ellenállás, amely egészen a Kiegyezésig rendkívül törékennyé tette a Habsburgok uralmát hazánkban. A nemzet ’48-49-ben megérezte, hogy össztartozunk, mert összetartozunk a közös szabadságban. S mivel mindezt megértette és megélte, mindig akadtak akik, ha kellett, meghozták érte a végső áldozatot is. Mindaddig, amig a szabadság végső ügye utat talált magának a történelem útvesztőiben. Március 15-én és április 11-éna szabadságharc megannyi véres csatájában is, bizony a leveretésben is, valóban egy új nemzet született a régiből.”

A  brüsszeli ünnepi megemlékezés - a hagyomány folytatásaként rangos koncerttel zárult. Ferenczy György együttese, a Rackajam a világhírű hegedűművésszel, a Brüsszelben élő Roby Lakatossal kiegészülve játszotta a magyar népzenét, a cigányzenét, a bluest és a rockot ötvöző különleges muzsikát.

2012. március 1., csütörtök

Erdély magyar focicsapata Brüsszelben

Barátságos labdarúgómérkőzést játszott Brüsszelben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem labdarúgócsapata a belga alsóbb osztályban szereplő Union Saint Gilloise-zal. A vendéglátó az egyik legnagyobb hagyománnyal rendelkező belga labdarúgó egyesület volt, ők nyerték a harmadik legtöbb bajnokságot az országban, igaz, több évtizeddel ezelőtt.






A nagy múltú stadionban Tőkés László, az Európai Parlament képviselője végezte el a kezdőrúgást, utána két félidőn át a játékosoké volt a főszerep a pályán. A Partiumi Keresztény Egyetem sportklubjának labdarúgócsapata Brüsszelben a harmadik legeredményesebb belga klubcsapattal játszhatott barátságos mérkőzést. Ez is a sport kapcsolatteremtő erejét mutatja. A Royal Union Saint Gilleoise a harmadik a belga rangsorban: több bajnokságot nyertek, mint a Standard Liége, ahol egészen a közelmúltig az egykori román válogatott, Bölöni László edzősködött. A mérkőzés egyébként épp az ő segítségével jött létre.

Tőkés Máté, a csapat alapítója
„Mi egy alacsonyabb szintről jövünk, és ahhoz képest nagy öröm számunkra, hogy viszonylag megálljuk a helyünket. Bár vannak egykori magasabb szintű játékosaink, de még arra a szintre, amin a házigazdák játszanak, fel kell fejlődjünk.”

A mérkőzés nem kezdődött jól, az első negyedóra végén két lesgólt is megadott a bíró, de a szünetben a csapat vezetése bízott a jobb folytatásban.

Bojtor János, kapusedző
„A feladat elég nehéz volt, hosszú volt az út, a fiúk fáradtak, az első tíz perc természetesen abból állt, hogy felmérjük az ellenfelet, aki elég jó erőviszonyt képvisel. A játékkal meg vagyunk elégedve, a ritmussal, és azt hiszem, hogy továbbra is fogjuk ezt a ritmust folytatni. Kondival fogjuk bírni, remélem, hogy visszaállunk egy négy bekkes védekezésre, mivel három nagyon gyors csatárjuk van, elég nehezen kezeltük ezt a problémát.”

Az egyik gyors csatárt a második félidő közepén lecserélték. Ő már megtette, amit tehetett: két gólt is szerzett. A meccs szerinte jó  hangulatú volt, a vendégek is jó játékerőt képviseltek. Pape Gueye Bordeaux-ban, az ifjúsági csapatban kezdte pályafutását, onnan került a brüsszeli Saint Gilloise-ba.

Pape Gueye, RUSG, Bruxelles
Jó a meccs, igazi örömfutballt tudtunk játszani. Pedig jó az ellenfél, profi játékosok, akikre figyelni kell, szóval tényleg jó a meccs – mondja a két gólt szerző brüsszeli csatár.

 Az erdélyi magyarság számára mindig fontos volt a magyar futball. Az aranycsapat idején, de később is. Tőkés László az 1966-os angliai világbajnokságot idézi fel szívesen.

Tőkés László, EP képviselő
„Csak a futball révén tudtuk megélni a magyarságunkat a legmagasabb hőfokon, hiszen nem sok sikerben volt része egy magyar közösségnek Erdélyben a legsötétebb időkben.  A régiek az Aranycsapatnak örvendtek, én nem értem el az Aranycsapatot, hanem még Albert Flóriékat, Isten nyugtassa. Soha nem felejtem el, amikor a 66-os VB-n, akkor voltam 14 éves, elutaztunk Kolozsvárról olyan helyre, ahol lehetett fogni a magyar adást, hogy nézzük meg a világbajnokságot, a londoni világbajnokságot. S láttam azokat a gyönyörű meccseket, a brazilok ellen 3:1-re és így tovább. Nos, ezt jelentette elsősorban számunkra, identitásépítő volt.”

A nagyváradiak a legendás NAC szellemi örököseinek tartják magukat. A negyvenes években a Nagyváradi Atlétikai Club csapata volt az első vidéki csapat, amely magyar bajnokságot nyert, majd évekkel később a román bajnokságban is az első helyen végeztek.

Tőkés László, EP képviselő
„Hát ennek a csapatnak is lényegében oda vezethető vissza a születése, hogy azt mondtuk: nincs egy igazi magyar focicsapat Erdélyben, hát hogy létezik ez? A NAC szülőföldjén, épp a tavaly ünnepeltük a Nagyváradi Atlétikai Club 100. évfordulóját, tavaly előtt, hát ebben a városban, a NAC-nak a városában, a 40-es években a Fradit megelőzve megnyerte a magyar bajnokságot. Első ízben nyert magyar bajnokságot vidéki csapat. Hogy létezik, hogy ne legyen Váradon magyar csapat. S akkor  kezünk ügyében volt a magyar egyetem, amit mi alapítottunk 90-ben, a Partiumi Keresztény Egyetem, s azt mondtam a fiúknak, hogy gyerekek, létre kell hozni egy csapatot. Pontosabban a fiamnak az ötlete volt, nehogy ellopjam tőle a szerzői  jogot.”

Tőkés Máté, a csapat alapítója
„Annak idején, amikor én voltam egyetemista, észrevettük, hogy a Partiumi Keresztény Egyetemen nem létezik futballcsapat. Barátommal megalakítottuk a csapatot, és olyan jól ment a dolog, hogy rá egy évre létrehoztuk magát a sportklubot, amivel beneveztünk a megyei bajnokságnak az ötödosztályába.”

Az épp hat éve alakult nagyváradi csapat Brüsszelben 3:0-ára alulmaradt ugyan, de ennek az is oka lehetett, hogy  a mérkőzés elején két egyértelmű lesgólt  kaptak, ami behozhatatlan előnyhöz juttatta az egyébként összeszokottabb játékot mutató hazaiakat.