'56 erősíti az európai identitást

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

1956-nak olyan ereje van, amely erősíti az európai identitást – jelentette ki Brüsszelben Gyürk András, a Fidesz EP képviselője. A Magyar Néppárti Delegáció vezetője azon a hagyományos megemlékezésen beszélt, amelyen a Brüsszelben élő és dolgozó magyarok az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról emlékeztek meg. Gyürk András azt mondta, számos konferencia és tanácskozás kutatja az európai összetartozás lényegét, amit nem a nagyívű közös politikai programok jelenítenek meg a legjobban, hanem valami más.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

„A közös lelkület. Ez lehet az európai identitás. És ez azokból a pillanatokból áll össze, amikor a kontinens lakói lelkükben ugyanazt érezték. Az ilyen pillanat történelmi távlatokban is igen ritka. De egy dologban biztos vagyok: 1956 forradalma ilyen pillanat volt.1956 olyan tett volt, ami egybe tudta kovácsolni Európa polgárait.”

Akkor nem a közös érdek, hanem a közös lélek kovácsolta egybe Európát – fogalmazott Gyürk András.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

Ez azoknak a pesti srácoknak volt köszönhető, akik életüket adták a szabadságért. 56 emléke tehát identitás erősítő európai örökség, amelynek az őrzői mi magyarok vagyunk. Kötelességünk megőrizni és továbbadni azt.”

Október 23-a közeledtével ezért is ünnepelnek a brüsszeli magyarok szinte már hagyományosan a város szívében, hogy az 56-os forradalomról minél szélesebb körben emlékezhessenek meg.

Az esemény szónoka, Navracsics Tibor felidézte, hogy bár a magyar nemzeti ünnepek közül március 15-ét és október 23-át kegyetlen megtorlás követte, sem a 48-as forradalom, sem 56 véráldozata nem volt hiábavaló.

Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter

„1956 hőseinek bátorsága olyan alapélményt jelentett, amelytől az 1989-90 kommunistái féltek, és végül meghátráltak. A magyar demokratikus átmenet 1956 bátorságán alapul. Mert tanultunk a történelemből. Mert megtanultuk, hogy a hazaárulókkal nem lehet kibékülni. Mert megtanultuk azt, hogy demokráciát csak bártan lehet építeni. Mert megtanultuk azt is, hogy demokrácia csak ott létezhet, ahol független nemzet létezik. És megtanultuk azt is, hogy a függetlenség sokszor nem kényelmes, de az egyetlen járható út egy nemzet számára Európában. Az egyetlen járható út, amely azt is jelenti, hogy sokszor konfliktusokkal, még többször együttműködéssel, de a ma Európájában is a függetlenség révén, a saját megoldásokkal találjuk csak meg a helyünket Európa nemzetei között.”

A politikus szerint Magyarország kötelessége, hogy építsen 1956 örökségére. Ehhez ma már adottak a feltételek, hiszen 57 éve a nagyhatalmak nem érezték elég fontosnak a magyar ügyet ahhoz, hogy megsegítsék a magyar forradalmat.

Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter

„A hétköznapi ember segített, a nagypolitika nem. Ma jó eséllyel bírhatjuk a nagypolitika bizalmát is az európai együttműködésben is. 56 öröksége kötelez minket arra, hogy élni tudjunk a lehetőséggel.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Egyesület által rendezett megemlékezés befejező részében a Balázs Elemér Group adott koncertet, melyen a népszerű dzsesszegyüttes magyar népdalfeldolgozásokból megjelent lemezéből játszott válogatást.

Vidékről a városba – megyünk az internet után?

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A gyors és olcsó internet egyelőre még csak ígéret. Sőt, Európa lakosságának 30 százaléka számára, a távoli vidékeken élő európai polgároknak egyenesen álom. De talán már nem sokáig. Az Európai Bizottság javaslatát most véleményezi az Európai Parlament, a jelentést Herczog Edit szocialista képviselő készíti.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Minél alacsonyabb népsűrűségű területről beszélünk, annál alacsonyabb az internetellátottság, s ezen mindenképpen változtatnunk kell. A bizottsági hatástanulmány és az Eurostat adatai egyértelműen mutatják, hogy a legfontosabb migrációs ok, ami vidékről a város felé irányítja a fiatalokat és nem csak a fiatalokat, az az internet léte vagy nem léte. Márpedig az Európai Unió egyik legfontosabb politikai prioritása a vidéki Európai megteremtése és megtartása. Ezt most nem lehet aláásni pusztán az internethálózat létével vagy nem létével.”

A képviselő szerint a fejlesztéseket az hátráltatja leginkább, hogy új vezetékeket a földbe lefektetni rendkívül drága, és munkaigényes is. Ez teszi ki a beruházások költségének 80 százalékát. A távolabbi vidékekre éppen ezért más megoldásokat is keresni kell. Már meglévő vezetékhálózatokba, akár vízvezetékek mellé is el lehet helyezni optikai kábelt, vagy a mobilhálózat bővítése, esetleg a műholdas internet kiépítése jelenthet megoldást. Hiszen a világhálóra a vállalkozásoknak, de a közigazgatásnak is, mindenhol szüksége lenne. Változást hozhat az is, ha a már kiépített hálózatok – még akkor is ha jelenleg valamelyik szolgáltató tulajdonában vannak – a többi szolgáltató számára is hozzáférhetővé válnak.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Ma mindenki a saját kastélyában, saját várában üldögél a szolgáltatók közül, senki nem gondolja, hogy a többieknek hozzáférést nyújtva, ezzel a saját számára is üzleti előnyhöz juthatna. Ezt szeretné ez a rendelettervezet kikényszeríteni. A következő tíz évben, hogyha ez megvalósul, az így megspórolható összeg 60 milliárd euró, Európát tekintve, ez egy fél éves európai uniós költségvetés. Tehát nagyon nagy összegről beszélünk, de túl ezen, ez jelent másfél százalékos GDP növekedést.”

Valamint 20 millió új munkahelyet is. A parlamenti jelentésben Herczog Edit azt is javasolja, hogy az ingatlanokról hozzanak létre olyan nyilvántartást, hivatalos tanúsítványt, amelyből kiderül, hogy milyen internetszolgáltatás hozzáférhető az épületben, vagy a környéken. Ez akár értéknövelő tényező is lehet, de azt mindenképpen el lehet vele kerülni, hogy egy vevő számára csak utólag derüljön ki: új lakásában nélkülöznie kell a korábban megszokott színvonalú szolgáltatást.

Döntő pillanatok Strasbourgban

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„Támogatjuk, hogy az olasz kis- és közepes vállalkozások kedvezményes hitelekhez jussanak, amelyeket kutatás-fejlesztésre, állásteremtő- és szociális programokra használhassanak fel.”

Észtország nevében hangzik a felszólalás, az Olaszország gazdasági megsegítését célzó európai vitában. Azért magyarul, mert természetesen nem valódi vitát hallunk, hanem egy egyetemisták számára meghirdetett vetélkedő döntőjét, Strasbourgban, az Európai Parlamentben. A feladat valószerű, egy másik teremben akár éles vitában is tárgyalhatnának róla az igazi képviselők.

GÖNCZ KINGA

EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„A dolog azért érdekes, mert nem csak lexikális ismeretekről szól, hanem arról, ami az Európai Uniónak a legfontosabb sajátja: hogy hogyan tárgyalnak úgy, hogy olyan megoldás legyen, amely mindenkinek jó, vagy mindenkinek az érdekeit valamelyest szolgálja, ne legyenek egyértelműen győztesek és vesztesek, hanem valamennyire mindenki – legalábbis valamennyire – nyertesnek érezze magát.”

A tíz legjobb csapat, összesen harminc diák, egy-egy hazai egyetemről, főiskoláról érkezett. Az idén „Európa mi vagyunk” címmel megrendezett, de már ötödik éve tartó vetélkedősorozaton a legjobbjak egy online válogatáson, majd egy hazai szóbeli fordulón szerezték meg a jogot, hogy a magyar szocialisták által szervezett vetélkedő döntőjében részt vehessenek. Strasbourgban mindegyik csapatnak egy uniós ország nevében kellett érvelnie, küzdenie a maga igazáért, majd bemutatnia azt is, hogy a végeredményt, a megszületett közös álláspontot hogyan tudják képviselni otthon, elképzelt választóik előtt.

GÖNCZ KINGA

EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Ez azért fontos, mert nagyon sokszor viszonylag könnyű itt megállapodni, de van egy része ennek az egész színpadnak, ami sokszor láthatatlan is itt az Európai Parlamentben, ez pedig az, hogy amikor az ember hazamegy, akkor hogyan indokolja meg a döntéseit, hogyan mondja meg otthon a választóknak, hogy erre miért volt szükség, miért jó döntés, ami született.”

A verseny résztvevőinek a Strasbourgban töltött három nap alatt arra is lehetőségük nyílt, hogy betekinthessenek a plenáris ülések és a bizottságok munkájába, és a gyakorlatban is figyelemmel kísérhessék az európai döntéshozók munkáját.

Psychiatrics abused by Slovak politics?

DOWNLOAD BROADCAST VIDEO

'In this case psychiatrics is abused for political purpose' - this opinion was quoted in a hearing in the European Parliament by Branislav Jurga, lawyer of 30 year old Hedviga Zakova Malinova, who is a Slovakian citizen, a member of the Hungarian national community living in Slovakia.

Almost seven years ago she was heavily beaten and robbed by skinheads simply because of speaking Hungarian in public. However, the police investigation was closed and the Slovak Prime Minister Robert Fico himself and Interior Minister Robert Kalinak announced that she lied, there had been no attack of any kind, she had beaten up herself and just fabricated the whole story. She was no longer treated as a victim of  an assault, instead, she was accused of  bearing false witness, deceiving the authorities, and instigating ethnic intolerance. The investigation is still ongoing.

Hedviga Zakova Malinova

Even today I am not exactly aware ... what are the lies I am accused of.... I have been asking the authorities for six years now... through different files and requests to the authorities ...to let me know when and where I lied exactly... but noone is answering.

Two years ago, in 2011, it seemed that the case would close. At the Strasbourg European Court of Human Rights the Slovak authorities offered an out of court agreement, saying, that certain circumstances raised concerns that the human rights of  Hedviga Zakova Malinova were not respected during the criminal investigation as guaranteed by the European Convention of Human Rights and the Slovak government offered her an official apology. This is why she had withdrawn the case from Strasbourg.

However, later the new Slovak government, elected in 2012, initiated further proceedings in the case. Not the investigation of the attack, whose perpetrators are unpunished ever since, but in the case against the young woman, of bearing false witness. In brackets: the Slovak minister of interior is again the same Robert Kalinak, who supervised the Slovakian Police Force seven years ago.

Hedviga Zakova Malinova still has not been informed of which part of her testimony is regarded as a lie. The investigation now tries to prove that at the time of her testimony, seven years ago, she was "non compos mentis". Though after six-seven years this is simply impossible, according to international experts, who studied the case in a psychiatry conference.

MEPs present at the hearing were astonished to hear the details of the case.

György Schöpflin, MEP, Fidesz, Hungary

- I find it horrendous that in the European Union something of this kind happen. It is  appalling. That is not why we joined the European Union.

Hungarian MEP, Kinga Gál, who is vice-chairperson of the EP commission on civil liberties and human rights was of the opinion that the role of MEPs is to persuade the European institutions to act in this case and prevent any further encroachment of Hedvig's rights.

Kinga Gál, MEP, Fidesz, Hungary

- Work on it, until your story comes to a peaceful end, a satisfying end, and you will be left to live in peace as a normal citizen of Slovakia, a member of the European Union.

Edit Bauer, a Hungarian member of the European Parliament from Slovakia, who organized the hearing, said, the regulations in Slovakia are not clear about how an investigation of this kind has to be carried out by the alienists.

Edit Bauer, MEP, Party of Hungarian Coalition

- Forcing somebody to undergo psychiatric scrutiny in a psychiatric department without any reason as far as she is not a threat to public order just inconvenient to some politicians has nothing to do with human rights, guaranteed in the European Convention of Human Rights.

She said the crisis prompted her to organize this hearing in the European Parliament. Hedviga Zakova Malinova must appear before the alienists soon, and there are fears that she would not be cooperative in a closed mental hospital for two or even three months. Or, if she didn't go for the examination she would face a fine of 1600 euros.

Hedviga Zakova Malinova told the hearing she would be pleased to accept any help as she was confident: hers is a just case.

Hedviga Zakova Malinova

I came here today in front of you... to prove ...that my powerlessness is just the surface... because who's right ...that one has the strength and the right ... to stand up for her justice.

Beperelhetik Brüsszelt

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Súlyos mulasztásokkal szembesíti az Európai Bizottságot az Európai Parlament egyik új jelentése, amelyet Gurmai Zita, szocialista EP képviselő készített. A brüsszeli biztosi testület ugyanis adós maradt az egyik uniós jogszabály beígért felülvizsgálatával, és emiatt jelentős anyagi károkat szenvednek el az európai polgárok. Különösen a nők. A 2004-ben elfogadott első egyenjogúságot szabályozó irányelv ugyanis a gyakorlatban több ponton hátrányosnak, sőt, alkalmazhatatlannak bizonyult, az Európai Bizottság mégsem lépett időben. Az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás során előforduló, nemek közötti megkülönböztetés tilalmát előíró rendelkezés Vivian Reding alapjogi biztos felelősségi körébe tartozik. A szabályozás hibáit a szocialisták európai nőszervezetét vezető Gurmai Zita szerint mihamarabb ki kellene javítani.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
"Milyen ilyen különbségek vannak? Ha bemegy egy nő a fodrászhoz, akkor a nőnek biztosan többért vágják le a haját, mint a férfinek. Vagy ugyanez igaz például a biztosításkötések esetében, hogy adott esetben, miután a nemet vették tényezőnek a biztosítások kiszámításakor, ennek megfelelően a nők kevesebbet fizettek, márcsak azért is, mert a nők kisebb kockázattal vezetnek. Persze, mondhatnám azt, hogy mi nők háromig számolunk, mielőtt egy döntést meghozunk,  ennek megfelelően nyilvánvaló, hogy a vezetésben ez visszajön, tehát megfontoltabbak a nők, kevesebb balesetet csinálnak, de tény és való, hogy a nők jóval kevesebb biztosítást fizettek."

Addig, ameddig a szabály életbe nem lépett. Utána viszont a férfiakkal azonos összeget kellett már fizetniük, még ha alacsonyabb is a kockázati besorolásuk. Ugyanígy, az életbiztosítások esetében is, hiába élnek hosszabb ideig, és egészségesebben a nők, nem fizethetnek kevesebbet a férfiaknál.
Hiába létezik a megkülönböztetés tilalma a pénzügyi szolgáltatások terén is, a hitelfelvételek esetén a nők mégis rosszabb feltételekkel szembesülnek a bankokban, mint a férfiak. Ezeket, és az ehhez hasonló visszásságokat már hónapokkal ezelőtt feltérképezte egy munkadokumentum, amit a szocialista képviselő vezetésével készítettek, a Bizottság mégsem tett semmit. Ezért akár az Európai Bíróság elé is vihető az ügy, mondja Gurmai Zita.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
"Nyilvánvaló, hogyha jogi következmények felmerülnek, akkor az Európai Bizottságot az Európai Bíróság elé lehetne vinni az EU működéséről szóló szerződés 265. cikke alapján. Tehát, magyarul, úgy gondolom, hogy komolyan kellene vennie magát a Bizottságnak, és ez ügyben Vivian Reding biztos, azzal, hogy 2014-re készül el a jelentés, bizony rendkívül nehéz helyzetbe hozta az európai állampolgárokat."

2014 ugyanis az európai parlamenti választások éve, amikor átalakul az Európai Bizottság is, és rendszerint lelassul az uniós döntéshozatal. Nincs tehát garancia arra, hogy akár abban az évben is elkészül a rossz jogszabály felülvizsgálata. Vagyis a tagállamok kénytelenek még akár két évig a régi, de hatályos direktívát alkalmazni.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
"Most a probléma az az, hogy még mindig alap a 2004-ben elfogadott irányelv, gyakorlatilag az a kiegészítő végrehajtási anyag, amit készítettek az nem elég és nem pontos. A probléma az, hogy vajon még a jelenlegi Barroso-vezette Bizottság fogja meghozni a döntést, arról, hogy ezzel legyen valami? Amennyiben ez elhúzódik, akkor kétlem azt, hogy akár 2014-ben ez megszülessen. Márpedig a következő két évben ez bizony jelentős terheket jelent Európában a nők számára. Úgy gondolom, hogy ez bizony felelőtlen döntés volt a jelenlegi  biztos részéről."

Reménysugár a rendvédelmi dolgozók nyugdíjmegvonása ügyében

Tovább vizsgálódik az Európai Parlament Petíciós Bizottsága

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Tájékoztatást kér a magyar kormánytól az Európai Parlament Petíciós Bizottsága a korengedményes nyugdíjak rendszerének változásairól. Erről döntöttek a képviselők a magyar panaszosok meghallgatása után.

Kuti László, Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete

„A mi esetünkben az történt, hogy a 2012. január elsején hatályba lépett törvény tíz évvel ezelőtt már nyugdíjas státuszban lévő emberektől vonta meg a nyugdíjas státuszát.”

Katus Károly, Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom

„Eljöttem ide Brüsszelbe azért, mert Magyarországon nem tudok a jogsértésemmel mit kezdeni. Nem állnak velem szóba sem bíróságon, sem Budapesten a Parlamentben.”

Az Európai Bizottság képviselője arra hivatkozott, hogy bár értik a panaszosok gondjait, hivatalosan nem mondhatnak mást, mint amit írásos véleményükben is leírtak, hogy a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos döntések a tagállamok szinte kizárólagos kompetenciájában vannak, ezért az unió azokat nem bírálhatja felül.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„A klasszikusan nyugdíjügy az valóban tagállami kompetencia. Itt, ahogy el is hangzott, ezek a kérdések alapjogi kérdések, tehát azzal függenek össze, hogy egy részről: van-e ezeknek az embereknek, akiket érintenek ezek az ügyek, van-e, volt-e joguk fellebbezni? Kiderült, hogy nem kaptak határozatot, tehát nem lehetett fellebbezniük, nem mehettek magyar bírósághoz, ami alapjoga minden uniós polgárnak, hogy ha valamifajta döntés születik ránézve, akkor jogorvoslatot kereshessen.”

A nyugdíjrendszer hazai átalakítását a képviselők azért is bírálták, mert visszamenőleges hatályú változtatásokat tartalmaz, és tulajdonjogi vonatkozásai is vannak.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„Elhangzott az, hogy a nyugdíj az tuladjonjogi kérdéseket vet fel, merthogy az egy befizetésekkel arányos járandóság később, tehát azt nem lehet korlátlanul megvonni, az Emberi Jogi Bíróságnak volt is ilyen döntése. Az is egy alapkérdés, hogy a tulajdonához mindenkinek joga van, nem lehet tőle elvenni.”

Hivatkoztak az Európai Bíróság korábbi döntésére is, amikor a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításával kapcsolatos  magyar döntést a kellő felkészülési idő hiánya miatt semmisítették meg.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„Itt ugyanúgy nem volt felkészülési idő. Ezt mondtuk itt el, hogy a rokkantnyugdíjasok esetében 10 nap állt rendelkezésére ezeknek az embereknek hogy végiggondolják az életüket, kitalálják, hogyha ők nem jutnak hozzá a nyugdíjukhoz, akkor mit csináljanak... ez teljesen elfogadhatatlan. Ebben az esetben 33 nap, ami szintén nem felkészülési idő. Csupa olyan ügyről esett szó, ami nem klasszikusan nyugdíjkérdés, hanem alapjog kérdés, ami ebben az esetben európai uniós kompetenciákat is érint.”

A Petíciós Bizottság döntésének több következménye is van.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„Nyitva kell hagyni a petíciót, magyarázatot kell kérni a magyar kormánytól, hogy mi is történt, miért történt, a Bizottságnak is vizsgálnia kell, hogy van-e továbblépési lehetősége, ha ilyen módon átfogalmazódik ez a kérdés.”

És azt a lehetőséget sem zárták ki, hogy szükség esetén az EP Petíciós Bizottsága vizsgálóbizottságot küldjön Magyarországra a helyzet alaposabb kivizsgálására. A rokkantnyugdíjasok ügyében pedig felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy valamennyi tagállamra kiterjedő tanulmányt arról, hogyan hatnak a megszorító intézkedések a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjainak, köztük a csökkent munkaképességűeknek a helyzetére.

„Hasonlítani szeretnénk a 48-asokra”

Március 15-i megemlékezés Brüsszelben

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A márciusi ifjak idegen uralom alatt álmodták meg Magyarország függetlenségét és megújítását:  ezért szeretnénk egy kicsit mindannyian rájuk hasonlítani – ezekkel a szavakkal idézte fel az 1848-as események máig ható példáját Pelczné Dr. Gáll Ildikó, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság és a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja által szervezett brüsszeli március 15-i megemlékezésén.

Pelczné Dr.Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz (Európai Néppárt, EPP)

Köszönet az olyan bátor nemzedékeknek, mint a 48-asok, amely a nemzetért úgy állt ki, hogy szabadságot kiáltott. Utcára vonult, pontokba foglmazta céljait, tárgyalni kezdett a hatalmasokkal, nemzeti kormányt alakított, és hozzáfogott az ország teljes gazdasági, társadalmi és politikai rendszerének átszervezéséhez. Az ő bátorságukat ünnepeljük ma.

Beszédében a politikus párhuzamot vont a 165 évvel ezelőtti forradalmat követő országépítés és a mai helyzetből következő feladatok között.

Pelczné Dr.Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz (Európai Néppárt, EPP)

A forradalmi napokban rendíthetetlen munka, erős kormányzás és bátor törvénykezés következett. A szabadság és a függetlenség önmagukban csak jelszavak. Mögöttük felelős kormányzás és alkotmányos rendszerváltás állt. Tisztelt emlékezők! Ma a szabadságért nem idegen katonai csapatokkal, hanem a gúzsbakötő adóssággal és a nemzeti érdekeinkkel sokszor szemben álló környezettel kell megküzdenünk. Ma az egykori jelszavak, mint összetartás, kitartás és hazaszeretet, még mindig, vagy talán még inkább kiemelt jelentőséggel bírnak.

Az ünnepség meghívott szónokaként Hatos Pál történész, a magyar kulturális központokat világszerte irányító  Balassi Intézet főigazgatója március 15-e egységet teremtő erejét emelte ki.

Hatos Pál, főigazgató, Balassi Intézet

Március 15-e az egység ünnepe. Annak a fajta szabadságnak, amely egyetemes emberi érték, egyetemes emberi tulajdon, egyetemes emberi vágy. Mégis, 1848 vagy Petőfi csodálatos versei kapcsán azt érezzük, hogy kicsit magyar színe van. Természetese van ennek német színe, francia színe, van belga színe is, hiszen az európai forradalmi hullám volt az, amely március 15-ét eredményezte Pesten is.

Hatos Pál rámutatott arra is, hogy 1848-ban sem volt teljesen egységes a nemzet, a forradalom számos irányzatot – ahogy fogalmazott: tüzet és vizet egyesített, és példaként Kossuth és Széchenyi, Görgey és Kossuth, Dembinszky és Bem vitáját említette. Hangsúlyozta azonban, hogy március 15-e ennek ellenére az egység jelképeként él a magyarság emlékezetében, és ez bizakodást adhat a jövőre is.

Hatos Pál, főigazgató, Balassi Intézet

Reményünk lehet arra, hogy a nemzet mai küzdelmei, mai megosztottságai is, egy későbbi időszakban értelmet kapnak. Március 15-e azt gondolom erre példa. Március 15-e és a 48-49-es szabadságharc ugyanis nem áll egymagában. Benne van a pesti fiatalok, Petőfiék ifjúsága, rögtönzése, nagyot akarása, benne van Deák, Kemény és Wesselényi egészséget rokkantó évtizedes munkája, benne van Széchenyi magát elemésztő tüze, és befelé forduló, befelé gyilkoló szenvedélye, és benne van a külföldön máig legsikeresebb, legismertebb magyar államférfi, Kossuth akadályokat, gondot, lehetetlent nem ismerő lendülete.

Záróbeszédében Kovács Tamás Iván belgiumi magyar nagykövet azt emelte ki, hogy 1848-as magyar forradalom egyenjogúságon alapuló polgári államot akart. Egy olyan modern államot, ami polgárait szolgálja, amit a polgárainak felelős kormány irányít, és ahol a törvényeket a magyar Országgyűlés alkotja. Kovács Tamás Iván beszédében emlékeztetett arra, hogy a magyarok számára a szabadság az egység, az összetartozás erős érzését jelenti. Az 1848-as forradalom és másfél évig tartó szabadságharc olyan szilárd morális alappal és erős karakterrel ruházta fel a nemzetet, amellyel szembe tudott nézni a huszadik századi nehézségekkel és megpróbáltatásokkal – mondta a magyar nagykövet.

Az ünnepségen Érdi Tamás Prima Primissima Díjas vak zongoraművész adott felejthetetlen koncertet, műsorán Liszt, Bartók, Brahms, Chopin és Kodály műveiből válogatott.

Ott lehessenek, amikor róluk döntenek

Roma gyakornoki program a szocialista EP-frakcióban

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A mélyszegénységből elindulni fölfelé hatalmas kitartást és rengeteg munkát igényel. Gyakran több generáción át vezet az út. Akinek sikerül, fel kell karolni, a jó példát pedig meg kell mutatni, hogy ösztönző erejével segítse a lemaradottakat. A Szocialisták és Demokraták frakciója az Európai Parlamentben külön figyelmet fordít arra, hogy folyamatosan működő gyakornoki programja nyitva álljon a roma fiatalok előtt. Közöttük magyarok is rendszeresen hozzájutnak ehhez a lehetőséghez.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

"Nagyon sokan közülük valóban nagyon szegény körülmények közül indultak. Valószínűleg a legtehetségesebbek jutnak el odáig, hogy egyetemi diplomájuk legyen, hogy olyan nyelvtudásuk legyen, amivel megállják a helyüket olyan nagyon fiatalon mondjuk egy európai intézményben. Tehát ők valószínűleg a legtehetségesebbek. De a tehetség mellett valószínűleg arra is szükség van, hog ha szegény is az otthoni környezet, legyen egyfajta motiváció, tehát higgyen benne a család, hogy érdemes tanulni, érdemes erőfeszítést tenni. Ez majdnem mindig visszatér, egyrészről. Másrészről, nagyon sokszor halljuk, hogy a tanárok szerepe nagyon fontos. Ha egy tanár meg tudja látni, az amúgy szegény környezetből jövő tanítványában, hogy motivált, hogy tehetséges, hogy vannak lehetőségei arra, hogy feljődjön, akkor nagyon-nagyon sokat tud segíteni."

Herfort Marietta, EP gyakornok, Európai Szocialisták (S&D)

"Nem szeretnék közhelyeket használni, vagy belemenni abba, hogy küzdés és kitartás, de tény, hogy enélkül nem működik...  Hogya nincs inspiráció, és az inspiráció az nem mindig az eredmény, mert az sajnos lassú folyamatnak tűnik, és mindannyian szeretnénk meggyorsítani, és mindjárt a pozitív eredményt látni, de azért egymást tudjuk itt az úton egy picit előrébb tolni."

Herfort Marietta újságíró gyakornokkét dolgozik, ezért a szocialista frakció a sajtó osztályon foglalkoztatja három hónapon át. Ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy valódi tapasztalatokat szerezhessen arról egy érdeklődő fiatal, hogyan is működik egy európai intézmény ezen a területen. A tapasztalatokat mindenki haza viszi majd, és egyrészt mindennapi munkájában hasznosítja, de saját közösségének is próbál segíteni vele. A roma gyakornokok emellett elkezdenének valamit, amit az utódaik is folytathatnak.

Herfort Marietta, EP gyakornok, Európai Szocialisták (S&D)

"Szeretnénk valami eredményt is elérni azzal, hogy itt vagyunk, és valami közös projektet kidolgozni, az előző gyakornokok tapasztalataiból kiindulva is, hogy itthagyjunk valamit, amit a következő roma gyakornokok folytatni tudnak. Hogy legyen valami ami elindul itt, egy folyamat. Még nam tudok nagyon biztos dolgokat mondani, mert két hete vagyunk itt, ismerkedünk, kinek mik a kompetenciái, miben jó, de az biztos, hogy szeretnénk közösen alkotni valamit, amiből nincsenek kizárva a nem-roma gyakornokok, sőt. S az, hogy ők erre nyitottak, az egy plusz pont és plusz dolog."

A romák legyenek ott akkor, amikor a róluk szóló döntések megszületnek. Ez a szándék vezérelte a szocialista képviselőcsoportot, amikor  döntöttek, hogy gyakornoki programjukban külön figyelmet fordítanak a romákra. Szükség van ugyanis sok jól képzett szakemberre, akik a döntéshozatali folyamat különböző állomásain jelen vannak, és hozzáértésükkel segítik a helyzet javítását.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

"Nagyon szeretnénk több roma fiatalt látni itt az európai intézményekben, akik ott dolgoznak - részben politikusként is jó lenne, ha többen jelen lennének később, és kedvet kapnának ahhoz, hogy politikusként visszatérjenek, európai parlamenti képviselőként. De az is nagyon fontos lenne, hogy a különböző intézményekben, ők, dolgozóként, az adminisztrációban dolgozóként, szakértőként jelen legyenek. Nagyon kevesen vannak romák ezen a területen is."

Minden gyerek lakjon jól!

Miért működőképes az újszerű magyar kezdeményezés?

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A jóléti államok válságban vannak. Az ötödik éve tartó gazdasági krízis azonban csak a kegyelemdöfést adta meg a lassan harminc éve agonizáló szociális ellátó rendszereknek. Az első csapást valójában már a hetvenes évek olajválsága adta, amikor megtorpant a növekedés, és megszakadt a fejlett gazdaságok évi 3-4 százalékos bővülési sorozata. Ezzel együtt a közép-kelet-európai országokban is szertefoszlott a teljes foglalkoztatottság mítosza, és közeledett a gazdasági összeomlás. Hegedűs Zsuzsa szociológus szerint ez volt a kiindulópontja annak a szociális válsághelyzetnek, amelyből az európai országok egyelőre csak keresik a kiutat.

Hegedűs Zsuzsa, szociológus, miniszterelnöki főtanácsadó

„Olyan állandósult jelenséggel állunk szemben, amelyet eddig, és leggyakrabban továbbra is, a régi módszerekkel próbálnak megoldani. Máredig azok a módszerek akkor voltak eredményesek, amikor tartós volt a növekedés, és a társadalmon belüli, felfelé ható mobilitás még működött. De ez a mobilitás a nyolcvanas években leállt, sőt, a 2000-res évek válságával teljesen ellenkező irányúvá alakult át.”

Vagyis: a munkájukat elvesztett tömegek nem tudják megtartani korábbi életszínvonalukat, lecsúsznak,  a gyermekeik sokkal nehezebb körülmények között nőnek fel, mint a szülők, és a társadalmi felemelkedés esélye is csökkent. Ebben az új helyzetben újfajta megoldásokat kell találni, és ilyet igyekszik megvalósítani a „Minden gyerek lakjon jól! Alapítvány”, amelynek Hegedűs Zsuzsa az elnöke. A szociológus Deutsch Tamás, fideszes EP képviselő  meghívására az Európai Parlamentben egy közmeghallgatáson beszélt a tapasztalatokról.

Hegedűs Zsuzsa, szociológus, miniszterelnöki főtanácsadó

„Az én elgondolásom nem volt más, mint a józan paraszti megfontolás: És azért sikerült megvalósítani minden segítség nélkül, csak a szétosztásban résztvevő önkéntesekkel, mert a helyi önkormányzatokra támaszkodtam. Ezért is működőképes az egész. El is mondom miért. Nem azzal foglalkoztam, hogy mit találjak ki, amit meg kell valakivel csináltatni, hanem odamentem, és megnéztem mire van szükség. Nincs egy olyan falu sem, márpedig 838 településről beszélünk, ahol ne jártam volna. Amikor elkezdtem végiglátogatni a falvakat, azt láttam, hogy sehol egy csirke, sehol egy kacsa, én nem is tudom, meddig, az ukrán határ mellé kellett elmennem, hogy az első libát meglássam.”

Az alapítvány  ezért fordítja az adományokat arra, hogy kisállatokat adjon a családoknak, amelyek nevelésével, tenyésztésével előtermethetik a megélhetéshez szükséges élelmiszerek legnagyobb részét. A táplálék egyébként nem csak az életbenmaradáshoz kell.

Deutsch Tamás, EP képviselő, Fidesz

„Az alapítványnak az a célja, hogy Magyarországon a leginkább hátrányos helyzetben lévő régiókban élő gyermekek is megfelelő mennyiségű és minőségű ennivalóhoz juthassanak. Az alapítvány vallja, hogyha a gyerekek jóllakottan mennek iskolába, akkor a fizikai, intellektuális és morális fejlődésük is megfelelő.”

Hegedűs Zsuzsa, szociológus, miniszterelnöki főtanácsadó

„Megfelelő mennyiségű fehérje fogyasztása adott életkorban azért szükséges, mert anélkül nem fejlődnek megfelelően az idegrendszer sejtjei. Vagyis azok a gyerekek, akik három és 11 éves koruk között nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű fehérjéhez, nem tudnak ugyanúgy  koncentrálni az iskolában, mert az idegrendszerük nem éri el azt a fejlettségi szintet. Tehát a cigánygyerek nem azért bukik meg az iskolában, mert a szülei analfabéták, hanem azért, mert nem táplálkozik megfelelően.”

Az alapítvány azzal is segíti a mélyszegénységben élő családokat, hogy egy 200 négyzetméteres kiskert megtervezéséhez megkapják a szükséges vetőmagokat, és minden tanácsot, ami a kert megműveléséhez szükséges. Ekkora területen ugyanis meg lehet termelni az összes zöldséget, ami egy család egész éves élelmezéséhez szükséges. Arra is ügyelnek, hogy olyan ellenálló növényfajták vetőmagjait adják a családoknak, amelyre lehetőleg már nem kell költeni, például növényvédőszerekre vagy műtrágyára.

Hegedűs Zsuzsa, szociológus, miniszterelnöki főtanácsadó

„A  segélyek nagy része, beleértve az állami segítséget is, de főképp a jótékonykodókét azért teljesen haszontalan, mert azt feltételezi, hogy aki kapja, majd megvesz hozzá még ezt-azt, ami a termesztéshez szükséges. Hát amikor otthon nincs egy fillér arra se, hogy egyenek, akkor ez nem megy. Mert nem az a probléma, hogy az apa elissza a pénzt, hanem az, hogy a 28 ezer forintos segélyből nem lehet minden este megvacsorázni. Ez ennyire egyszerű.”

A „Minden gyerek lakjon jól! Alapítvány”  állami, önkormányzati vagy uniós támogatás nélkül, csupán magánszemélyek és cégek adományaiból 70 ezer gyermeket juttatott élelemhez az elmúlt évben. De az egészséges táplálék mellett legalább akkora jelentősége van annak, hogy a mikrofarmok és a kisállattartás évek óta munkanélküli tízezreknek ad rendszeres foglalkoztatást, megteremtve a reményét annak, hogy egyszer ki lehet emelkedni a súlyos válsághelyzetből.

ÁTADTÁK A RAOUL WALLENBERG TERMET AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉPÜLETÉBEN

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„Köszönöm a család nevében, hogy ilyen megtiszteltetés ért az Európai Parlamentben,” – ezekkel a szavakkal mondott köszönetet Raoul Wallenberg unokahúga, Nane Maria Annan, miután átadták a svéd diplomatáról elnevezett üléstermet. Raoul Wallenberg a második világháború idején magyarországi zsidók tízezreit mentette meg a deportálástól. A magyar kormány a tavalyi évet a diplomata születésének századik évfordulója alkalmából Wallenberg emlékévnek nyilvánította, és ez alkalomból a Magyar Néppárti delegáció is több rendezvényt szervezett az Európai Parlamentben.

A Raoul Wallenberg terem átadására az Európai Holocaust Emléknapon került sor, amit az Európai Parlament minden évben kiemelt hangsúllyal kezel.

A megemlékezés megrázó zsidó temetési imával vette kezdetét, majd a szónokok felidézték a zsidómentő Raoul Wallenberg alakját. 

Cecilia Malmström, svéd uniós biztos, Európai Bizottság

„Szembeszállt a diktátorral, amiért az életével fizetett. Azzal is tiszteleghetünk öröksége, munkássága, értékrendje előtt, ha ezt nem feledjük, de azzal is, ha ma magunk is kiállunk a sokszínűség mellett, és fellépünk az intolerancia, az elnyomás ellen. Fájdalmas azt látnunk, hogy a mai Európában mennyire terjed az intolerancia. A történelem azt példázza, hogy nehéz időkben mindig felbukkan a nacionalizmus, a bűnbakkeresés. Rasszista,antiszemita erőszaknak vagyunk tanúi sokhelyütt és az emberek ismét megtanulnak félni.”

Louise Von Dardel, Raul Wallenberg unokahúga személyes hangon szólt a magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomatáról: 
„Úgy nevelték, hogy tovább lásson a saját korlátainál, nagy céljai legyenek, és bátorsága, hogy másoknak segíthessen. Egy napon úgy döntött, Budapestre megy, hogy Eichmann karmai közül megmenthesse a zsidókat. Budapestre, amelyről mindenki tudta, hogy rövidesen bombázni fogják. Azzal, hogy élteket mentett, feladta a maga kényelmét, biztonságát, barátait, korábbi munkáját, és tudta, hogy ő maga is életét veszítheti. Hat hónap alatt zsidók tízezreit mentette meg. De azzal, hogy svéd útlevelet, menedéket, élelmet,gyógyszert adott nekik, nem csak az életüket adta vissza, hanem a hitet is, hogy ha mások segítenek rajtunk, akkor az emberség, a megértés az élet óriási adományává válik.”

A névadást svéd képviselők kezdeményezték, de a fideszes képviselők is azonnal mellé álltak.

SURJÁN LÁSZLÓ, az Európai Parlament alelnöke, Fidesz-KDNP

„Alelnöki minőségemben rendkívüli örömmel fogadtam a kezdeményezést, mert azt gondolom, hogy Wallenberg teljes egészében a magyar valósághoz kapcsolódik. Ez a nap sok elemet hordoz magába, a varsói gettólázadástól kezdve a roma holocaustig. Nekünk, most éppen a Wallenberg terem fölavatása kapcsán is, elsősorban a Wallenberg centenáriumot jelenti. Ez azt jelenti, hogy egyszerre lehetünk büszkék Wallenbergre és a Wallenberget segítő emberekre, akik közül sokat nem ismerünk. Meg azokra is, akik Wallenbergtől függetlenül tették a dolgukat és mentették az üldözötteket. És szégyenkeznünk, illetve bocsánatot kérnünk azok nevében, akik mindezt nem tették, akik nem tették meg, amit megtehettek volna.” 

A zsidók egykori tömeges kiirtása Magyarországon eddig kibeszéletlen maradt, mondta Surján László, ezért eljött a nemzeti önvizsgálat ideje.

SURJÁN LÁSZLÓ, az Európai Parlament alelnöke, Fidesz-KDNP

„Katarzisra van szükség, hogy mindenki fölfogja, hogy mi történt, helyére tegye a dolgokat, és szülessen meg benne az az elhatározás, hogy soka, kollektív bűnösség alapján a világon senkit elítélni és megítélni nem lehet. Ez a dolog messze túlmutat a zsidóság körén, miközben a legnagyobb szenvedést és a legsúlyosabb tragédiát a zsidóság szenvedte el. De minden tragédia hordoz magában valami előremutatót: azt gondolom, hogy hálás lehet az elpusztított emberek emlékének az egész világ, ha ki tudná irtani magából a kollektív bűnösség fogalmát.”

A termet Martin Schulz, az EP elnöke, Surján László alelnök, és Wallenberg unokahúga, Nane Maria Annan avatta fel, miután kegyeletteljesen végigvonultak a Parlament épületén. Kiemelték, azzal, hogy Raul Wallenberg igazi európaiként és igazi emberként, a náci uralom közepette is embertársai tízezreinek életét mentette meg, olyan magatartásról tett tanúbizonyságot, amely például szolgál egész Európa számára.

A megemlékezés vendége volt az Európai Zsidó Kongresszus elnöke, Moshe Kantor, valamint számos holocaust  túlélő, akiknek a Belgiumban élő magyar hegedűművész, Roby Lakatos muzsikált.