Reménysugár a rendvédelmi dolgozók nyugdíjmegvonása ügyében

Tovább vizsgálódik az Európai Parlament Petíciós Bizottsága

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Tájékoztatást kér a magyar kormánytól az Európai Parlament Petíciós Bizottsága a korengedményes nyugdíjak rendszerének változásairól. Erről döntöttek a képviselők a magyar panaszosok meghallgatása után.

Kuti László, Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete

„A mi esetünkben az történt, hogy a 2012. január elsején hatályba lépett törvény tíz évvel ezelőtt már nyugdíjas státuszban lévő emberektől vonta meg a nyugdíjas státuszát.”

Katus Károly, Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom

„Eljöttem ide Brüsszelbe azért, mert Magyarországon nem tudok a jogsértésemmel mit kezdeni. Nem állnak velem szóba sem bíróságon, sem Budapesten a Parlamentben.”

Az Európai Bizottság képviselője arra hivatkozott, hogy bár értik a panaszosok gondjait, hivatalosan nem mondhatnak mást, mint amit írásos véleményükben is leírtak, hogy a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos döntések a tagállamok szinte kizárólagos kompetenciájában vannak, ezért az unió azokat nem bírálhatja felül.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„A klasszikusan nyugdíjügy az valóban tagállami kompetencia. Itt, ahogy el is hangzott, ezek a kérdések alapjogi kérdések, tehát azzal függenek össze, hogy egy részről: van-e ezeknek az embereknek, akiket érintenek ezek az ügyek, van-e, volt-e joguk fellebbezni? Kiderült, hogy nem kaptak határozatot, tehát nem lehetett fellebbezniük, nem mehettek magyar bírósághoz, ami alapjoga minden uniós polgárnak, hogy ha valamifajta döntés születik ránézve, akkor jogorvoslatot kereshessen.”

A nyugdíjrendszer hazai átalakítását a képviselők azért is bírálták, mert visszamenőleges hatályú változtatásokat tartalmaz, és tulajdonjogi vonatkozásai is vannak.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„Elhangzott az, hogy a nyugdíj az tuladjonjogi kérdéseket vet fel, merthogy az egy befizetésekkel arányos járandóság később, tehát azt nem lehet korlátlanul megvonni, az Emberi Jogi Bíróságnak volt is ilyen döntése. Az is egy alapkérdés, hogy a tulajdonához mindenkinek joga van, nem lehet tőle elvenni.”

Hivatkoztak az Európai Bíróság korábbi döntésére is, amikor a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításával kapcsolatos  magyar döntést a kellő felkészülési idő hiánya miatt semmisítették meg.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„Itt ugyanúgy nem volt felkészülési idő. Ezt mondtuk itt el, hogy a rokkantnyugdíjasok esetében 10 nap állt rendelkezésére ezeknek az embereknek hogy végiggondolják az életüket, kitalálják, hogyha ők nem jutnak hozzá a nyugdíjukhoz, akkor mit csináljanak... ez teljesen elfogadhatatlan. Ebben az esetben 33 nap, ami szintén nem felkészülési idő. Csupa olyan ügyről esett szó, ami nem klasszikusan nyugdíjkérdés, hanem alapjog kérdés, ami ebben az esetben európai uniós kompetenciákat is érint.”

A Petíciós Bizottság döntésének több következménye is van.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„Nyitva kell hagyni a petíciót, magyarázatot kell kérni a magyar kormánytól, hogy mi is történt, miért történt, a Bizottságnak is vizsgálnia kell, hogy van-e továbblépési lehetősége, ha ilyen módon átfogalmazódik ez a kérdés.”

És azt a lehetőséget sem zárták ki, hogy szükség esetén az EP Petíciós Bizottsága vizsgálóbizottságot küldjön Magyarországra a helyzet alaposabb kivizsgálására. A rokkantnyugdíjasok ügyében pedig felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy valamennyi tagállamra kiterjedő tanulmányt arról, hogyan hatnak a megszorító intézkedések a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjainak, köztük a csökkent munkaképességűeknek a helyzetére.

„Hasonlítani szeretnénk a 48-asokra”

Március 15-i megemlékezés Brüsszelben

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A márciusi ifjak idegen uralom alatt álmodták meg Magyarország függetlenségét és megújítását:  ezért szeretnénk egy kicsit mindannyian rájuk hasonlítani – ezekkel a szavakkal idézte fel az 1848-as események máig ható példáját Pelczné Dr. Gáll Ildikó, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság és a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja által szervezett brüsszeli március 15-i megemlékezésén.

Pelczné Dr.Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz (Európai Néppárt, EPP)

Köszönet az olyan bátor nemzedékeknek, mint a 48-asok, amely a nemzetért úgy állt ki, hogy szabadságot kiáltott. Utcára vonult, pontokba foglmazta céljait, tárgyalni kezdett a hatalmasokkal, nemzeti kormányt alakított, és hozzáfogott az ország teljes gazdasági, társadalmi és politikai rendszerének átszervezéséhez. Az ő bátorságukat ünnepeljük ma.

Beszédében a politikus párhuzamot vont a 165 évvel ezelőtti forradalmat követő országépítés és a mai helyzetből következő feladatok között.

Pelczné Dr.Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz (Európai Néppárt, EPP)

A forradalmi napokban rendíthetetlen munka, erős kormányzás és bátor törvénykezés következett. A szabadság és a függetlenség önmagukban csak jelszavak. Mögöttük felelős kormányzás és alkotmányos rendszerváltás állt. Tisztelt emlékezők! Ma a szabadságért nem idegen katonai csapatokkal, hanem a gúzsbakötő adóssággal és a nemzeti érdekeinkkel sokszor szemben álló környezettel kell megküzdenünk. Ma az egykori jelszavak, mint összetartás, kitartás és hazaszeretet, még mindig, vagy talán még inkább kiemelt jelentőséggel bírnak.

Az ünnepség meghívott szónokaként Hatos Pál történész, a magyar kulturális központokat világszerte irányító  Balassi Intézet főigazgatója március 15-e egységet teremtő erejét emelte ki.

Hatos Pál, főigazgató, Balassi Intézet

Március 15-e az egység ünnepe. Annak a fajta szabadságnak, amely egyetemes emberi érték, egyetemes emberi tulajdon, egyetemes emberi vágy. Mégis, 1848 vagy Petőfi csodálatos versei kapcsán azt érezzük, hogy kicsit magyar színe van. Természetese van ennek német színe, francia színe, van belga színe is, hiszen az európai forradalmi hullám volt az, amely március 15-ét eredményezte Pesten is.

Hatos Pál rámutatott arra is, hogy 1848-ban sem volt teljesen egységes a nemzet, a forradalom számos irányzatot – ahogy fogalmazott: tüzet és vizet egyesített, és példaként Kossuth és Széchenyi, Görgey és Kossuth, Dembinszky és Bem vitáját említette. Hangsúlyozta azonban, hogy március 15-e ennek ellenére az egység jelképeként él a magyarság emlékezetében, és ez bizakodást adhat a jövőre is.

Hatos Pál, főigazgató, Balassi Intézet

Reményünk lehet arra, hogy a nemzet mai küzdelmei, mai megosztottságai is, egy későbbi időszakban értelmet kapnak. Március 15-e azt gondolom erre példa. Március 15-e és a 48-49-es szabadságharc ugyanis nem áll egymagában. Benne van a pesti fiatalok, Petőfiék ifjúsága, rögtönzése, nagyot akarása, benne van Deák, Kemény és Wesselényi egészséget rokkantó évtizedes munkája, benne van Széchenyi magát elemésztő tüze, és befelé forduló, befelé gyilkoló szenvedélye, és benne van a külföldön máig legsikeresebb, legismertebb magyar államférfi, Kossuth akadályokat, gondot, lehetetlent nem ismerő lendülete.

Záróbeszédében Kovács Tamás Iván belgiumi magyar nagykövet azt emelte ki, hogy 1848-as magyar forradalom egyenjogúságon alapuló polgári államot akart. Egy olyan modern államot, ami polgárait szolgálja, amit a polgárainak felelős kormány irányít, és ahol a törvényeket a magyar Országgyűlés alkotja. Kovács Tamás Iván beszédében emlékeztetett arra, hogy a magyarok számára a szabadság az egység, az összetartozás erős érzését jelenti. Az 1848-as forradalom és másfél évig tartó szabadságharc olyan szilárd morális alappal és erős karakterrel ruházta fel a nemzetet, amellyel szembe tudott nézni a huszadik századi nehézségekkel és megpróbáltatásokkal – mondta a magyar nagykövet.

Az ünnepségen Érdi Tamás Prima Primissima Díjas vak zongoraművész adott felejthetetlen koncertet, műsorán Liszt, Bartók, Brahms, Chopin és Kodály műveiből válogatott.

Ott lehessenek, amikor róluk döntenek

Roma gyakornoki program a szocialista EP-frakcióban

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A mélyszegénységből elindulni fölfelé hatalmas kitartást és rengeteg munkát igényel. Gyakran több generáción át vezet az út. Akinek sikerül, fel kell karolni, a jó példát pedig meg kell mutatni, hogy ösztönző erejével segítse a lemaradottakat. A Szocialisták és Demokraták frakciója az Európai Parlamentben külön figyelmet fordít arra, hogy folyamatosan működő gyakornoki programja nyitva álljon a roma fiatalok előtt. Közöttük magyarok is rendszeresen hozzájutnak ehhez a lehetőséghez.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

"Nagyon sokan közülük valóban nagyon szegény körülmények közül indultak. Valószínűleg a legtehetségesebbek jutnak el odáig, hogy egyetemi diplomájuk legyen, hogy olyan nyelvtudásuk legyen, amivel megállják a helyüket olyan nagyon fiatalon mondjuk egy európai intézményben. Tehát ők valószínűleg a legtehetségesebbek. De a tehetség mellett valószínűleg arra is szükség van, hog ha szegény is az otthoni környezet, legyen egyfajta motiváció, tehát higgyen benne a család, hogy érdemes tanulni, érdemes erőfeszítést tenni. Ez majdnem mindig visszatér, egyrészről. Másrészről, nagyon sokszor halljuk, hogy a tanárok szerepe nagyon fontos. Ha egy tanár meg tudja látni, az amúgy szegény környezetből jövő tanítványában, hogy motivált, hogy tehetséges, hogy vannak lehetőségei arra, hogy feljődjön, akkor nagyon-nagyon sokat tud segíteni."

Herfort Marietta, EP gyakornok, Európai Szocialisták (S&D)

"Nem szeretnék közhelyeket használni, vagy belemenni abba, hogy küzdés és kitartás, de tény, hogy enélkül nem működik...  Hogya nincs inspiráció, és az inspiráció az nem mindig az eredmény, mert az sajnos lassú folyamatnak tűnik, és mindannyian szeretnénk meggyorsítani, és mindjárt a pozitív eredményt látni, de azért egymást tudjuk itt az úton egy picit előrébb tolni."

Herfort Marietta újságíró gyakornokkét dolgozik, ezért a szocialista frakció a sajtó osztályon foglalkoztatja három hónapon át. Ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy valódi tapasztalatokat szerezhessen arról egy érdeklődő fiatal, hogyan is működik egy európai intézmény ezen a területen. A tapasztalatokat mindenki haza viszi majd, és egyrészt mindennapi munkájában hasznosítja, de saját közösségének is próbál segíteni vele. A roma gyakornokok emellett elkezdenének valamit, amit az utódaik is folytathatnak.

Herfort Marietta, EP gyakornok, Európai Szocialisták (S&D)

"Szeretnénk valami eredményt is elérni azzal, hogy itt vagyunk, és valami közös projektet kidolgozni, az előző gyakornokok tapasztalataiból kiindulva is, hogy itthagyjunk valamit, amit a következő roma gyakornokok folytatni tudnak. Hogy legyen valami ami elindul itt, egy folyamat. Még nam tudok nagyon biztos dolgokat mondani, mert két hete vagyunk itt, ismerkedünk, kinek mik a kompetenciái, miben jó, de az biztos, hogy szeretnénk közösen alkotni valamit, amiből nincsenek kizárva a nem-roma gyakornokok, sőt. S az, hogy ők erre nyitottak, az egy plusz pont és plusz dolog."

A romák legyenek ott akkor, amikor a róluk szóló döntések megszületnek. Ez a szándék vezérelte a szocialista képviselőcsoportot, amikor  döntöttek, hogy gyakornoki programjukban külön figyelmet fordítanak a romákra. Szükség van ugyanis sok jól képzett szakemberre, akik a döntéshozatali folyamat különböző állomásain jelen vannak, és hozzáértésükkel segítik a helyzet javítását.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

"Nagyon szeretnénk több roma fiatalt látni itt az európai intézményekben, akik ott dolgoznak - részben politikusként is jó lenne, ha többen jelen lennének később, és kedvet kapnának ahhoz, hogy politikusként visszatérjenek, európai parlamenti képviselőként. De az is nagyon fontos lenne, hogy a különböző intézményekben, ők, dolgozóként, az adminisztrációban dolgozóként, szakértőként jelen legyenek. Nagyon kevesen vannak romák ezen a területen is."

Minden gyerek lakjon jól!

Miért működőképes az újszerű magyar kezdeményezés?

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A jóléti államok válságban vannak. Az ötödik éve tartó gazdasági krízis azonban csak a kegyelemdöfést adta meg a lassan harminc éve agonizáló szociális ellátó rendszereknek. Az első csapást valójában már a hetvenes évek olajválsága adta, amikor megtorpant a növekedés, és megszakadt a fejlett gazdaságok évi 3-4 százalékos bővülési sorozata. Ezzel együtt a közép-kelet-európai országokban is szertefoszlott a teljes foglalkoztatottság mítosza, és közeledett a gazdasági összeomlás. Hegedűs Zsuzsa szociológus szerint ez volt a kiindulópontja annak a szociális válsághelyzetnek, amelyből az európai országok egyelőre csak keresik a kiutat.

Hegedűs Zsuzsa, szociológus, miniszterelnöki főtanácsadó

„Olyan állandósult jelenséggel állunk szemben, amelyet eddig, és leggyakrabban továbbra is, a régi módszerekkel próbálnak megoldani. Máredig azok a módszerek akkor voltak eredményesek, amikor tartós volt a növekedés, és a társadalmon belüli, felfelé ható mobilitás még működött. De ez a mobilitás a nyolcvanas években leállt, sőt, a 2000-res évek válságával teljesen ellenkező irányúvá alakult át.”

Vagyis: a munkájukat elvesztett tömegek nem tudják megtartani korábbi életszínvonalukat, lecsúsznak,  a gyermekeik sokkal nehezebb körülmények között nőnek fel, mint a szülők, és a társadalmi felemelkedés esélye is csökkent. Ebben az új helyzetben újfajta megoldásokat kell találni, és ilyet igyekszik megvalósítani a „Minden gyerek lakjon jól! Alapítvány”, amelynek Hegedűs Zsuzsa az elnöke. A szociológus Deutsch Tamás, fideszes EP képviselő  meghívására az Európai Parlamentben egy közmeghallgatáson beszélt a tapasztalatokról.

Hegedűs Zsuzsa, szociológus, miniszterelnöki főtanácsadó

„Az én elgondolásom nem volt más, mint a józan paraszti megfontolás: És azért sikerült megvalósítani minden segítség nélkül, csak a szétosztásban résztvevő önkéntesekkel, mert a helyi önkormányzatokra támaszkodtam. Ezért is működőképes az egész. El is mondom miért. Nem azzal foglalkoztam, hogy mit találjak ki, amit meg kell valakivel csináltatni, hanem odamentem, és megnéztem mire van szükség. Nincs egy olyan falu sem, márpedig 838 településről beszélünk, ahol ne jártam volna. Amikor elkezdtem végiglátogatni a falvakat, azt láttam, hogy sehol egy csirke, sehol egy kacsa, én nem is tudom, meddig, az ukrán határ mellé kellett elmennem, hogy az első libát meglássam.”

Az alapítvány  ezért fordítja az adományokat arra, hogy kisállatokat adjon a családoknak, amelyek nevelésével, tenyésztésével előtermethetik a megélhetéshez szükséges élelmiszerek legnagyobb részét. A táplálék egyébként nem csak az életbenmaradáshoz kell.

Deutsch Tamás, EP képviselő, Fidesz

„Az alapítványnak az a célja, hogy Magyarországon a leginkább hátrányos helyzetben lévő régiókban élő gyermekek is megfelelő mennyiségű és minőségű ennivalóhoz juthassanak. Az alapítvány vallja, hogyha a gyerekek jóllakottan mennek iskolába, akkor a fizikai, intellektuális és morális fejlődésük is megfelelő.”

Hegedűs Zsuzsa, szociológus, miniszterelnöki főtanácsadó

„Megfelelő mennyiségű fehérje fogyasztása adott életkorban azért szükséges, mert anélkül nem fejlődnek megfelelően az idegrendszer sejtjei. Vagyis azok a gyerekek, akik három és 11 éves koruk között nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű fehérjéhez, nem tudnak ugyanúgy  koncentrálni az iskolában, mert az idegrendszerük nem éri el azt a fejlettségi szintet. Tehát a cigánygyerek nem azért bukik meg az iskolában, mert a szülei analfabéták, hanem azért, mert nem táplálkozik megfelelően.”

Az alapítvány azzal is segíti a mélyszegénységben élő családokat, hogy egy 200 négyzetméteres kiskert megtervezéséhez megkapják a szükséges vetőmagokat, és minden tanácsot, ami a kert megműveléséhez szükséges. Ekkora területen ugyanis meg lehet termelni az összes zöldséget, ami egy család egész éves élelmezéséhez szükséges. Arra is ügyelnek, hogy olyan ellenálló növényfajták vetőmagjait adják a családoknak, amelyre lehetőleg már nem kell költeni, például növényvédőszerekre vagy műtrágyára.

Hegedűs Zsuzsa, szociológus, miniszterelnöki főtanácsadó

„A  segélyek nagy része, beleértve az állami segítséget is, de főképp a jótékonykodókét azért teljesen haszontalan, mert azt feltételezi, hogy aki kapja, majd megvesz hozzá még ezt-azt, ami a termesztéshez szükséges. Hát amikor otthon nincs egy fillér arra se, hogy egyenek, akkor ez nem megy. Mert nem az a probléma, hogy az apa elissza a pénzt, hanem az, hogy a 28 ezer forintos segélyből nem lehet minden este megvacsorázni. Ez ennyire egyszerű.”

A „Minden gyerek lakjon jól! Alapítvány”  állami, önkormányzati vagy uniós támogatás nélkül, csupán magánszemélyek és cégek adományaiból 70 ezer gyermeket juttatott élelemhez az elmúlt évben. De az egészséges táplálék mellett legalább akkora jelentősége van annak, hogy a mikrofarmok és a kisállattartás évek óta munkanélküli tízezreknek ad rendszeres foglalkoztatást, megteremtve a reményét annak, hogy egyszer ki lehet emelkedni a súlyos válsághelyzetből.