„Támogatjuk, hogy az olasz kis- és közepes
vállalkozások kedvezményes hitelekhez jussanak, amelyeket kutatás-fejlesztésre,
állásteremtő- és szociális programokra használhassanak fel.”
Észtország nevében hangzik a felszólalás, az
Olaszország gazdasági megsegítését célzó európai vitában. Azért magyarul, mert
természetesen nem valódi vitát hallunk, hanem egy egyetemisták számára
meghirdetett vetélkedő döntőjét, Strasbourgban, az Európai Parlamentben. A
feladat valószerű, egy másik teremben akár éles vitában is tárgyalhatnának róla
az igazi képviselők.
GÖNCZ KINGA
EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták
(S&D)
„A dolog azért érdekes, mert nem csak lexikális
ismeretekről szól, hanem arról, ami az Európai Uniónak a legfontosabb sajátja:
hogy hogyan tárgyalnak úgy, hogy olyan megoldás legyen, amely mindenkinek jó,
vagy mindenkinek az érdekeit valamelyest szolgálja, ne legyenek egyértelműen
győztesek és vesztesek, hanem valamennyire mindenki – legalábbis valamennyire –
nyertesnek érezze magát.”
A tíz legjobb csapat, összesen harminc diák,
egy-egy hazai egyetemről, főiskoláról érkezett. Az idén „Európa mi vagyunk”
címmel megrendezett, de már ötödik éve tartó vetélkedősorozaton a legjobbjak egy
online válogatáson, majd egy hazai szóbeli fordulón szerezték meg a jogot, hogy
a magyar szocialisták által szervezett vetélkedő döntőjében részt vehessenek.
Strasbourgban mindegyik csapatnak egy uniós ország nevében kellett érvelnie,
küzdenie a maga igazáért, majd bemutatnia azt is, hogy a végeredményt, a
megszületett közös álláspontot hogyan tudják képviselni otthon, elképzelt
választóik előtt.
GÖNCZ KINGA
EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták
(S&D)
„Ez azért fontos, mert nagyon sokszor viszonylag
könnyű itt megállapodni, de van egy része ennek az egész színpadnak, ami sokszor
láthatatlan is itt az Európai Parlamentben, ez pedig az, hogy amikor az ember
hazamegy, akkor hogyan indokolja meg a döntéseit, hogyan mondja meg otthon a
választóknak, hogy erre miért volt szükség, miért jó döntés, ami született.”
A verseny résztvevőinek a Strasbourgban töltött
három nap alatt arra is lehetőségük nyílt, hogy betekinthessenek a plenáris
ülések és a bizottságok munkájába, és a gyakorlatban is figyelemmel kísérhessék
az európai döntéshozók munkáját.
