'56 erősíti az európai identitást

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

1956-nak olyan ereje van, amely erősíti az európai identitást – jelentette ki Brüsszelben Gyürk András, a Fidesz EP képviselője. A Magyar Néppárti Delegáció vezetője azon a hagyományos megemlékezésen beszélt, amelyen a Brüsszelben élő és dolgozó magyarok az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról emlékeztek meg. Gyürk András azt mondta, számos konferencia és tanácskozás kutatja az európai összetartozás lényegét, amit nem a nagyívű közös politikai programok jelenítenek meg a legjobban, hanem valami más.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

„A közös lelkület. Ez lehet az európai identitás. És ez azokból a pillanatokból áll össze, amikor a kontinens lakói lelkükben ugyanazt érezték. Az ilyen pillanat történelmi távlatokban is igen ritka. De egy dologban biztos vagyok: 1956 forradalma ilyen pillanat volt.1956 olyan tett volt, ami egybe tudta kovácsolni Európa polgárait.”

Akkor nem a közös érdek, hanem a közös lélek kovácsolta egybe Európát – fogalmazott Gyürk András.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

Ez azoknak a pesti srácoknak volt köszönhető, akik életüket adták a szabadságért. 56 emléke tehát identitás erősítő európai örökség, amelynek az őrzői mi magyarok vagyunk. Kötelességünk megőrizni és továbbadni azt.”

Október 23-a közeledtével ezért is ünnepelnek a brüsszeli magyarok szinte már hagyományosan a város szívében, hogy az 56-os forradalomról minél szélesebb körben emlékezhessenek meg.

Az esemény szónoka, Navracsics Tibor felidézte, hogy bár a magyar nemzeti ünnepek közül március 15-ét és október 23-át kegyetlen megtorlás követte, sem a 48-as forradalom, sem 56 véráldozata nem volt hiábavaló.

Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter

„1956 hőseinek bátorsága olyan alapélményt jelentett, amelytől az 1989-90 kommunistái féltek, és végül meghátráltak. A magyar demokratikus átmenet 1956 bátorságán alapul. Mert tanultunk a történelemből. Mert megtanultuk, hogy a hazaárulókkal nem lehet kibékülni. Mert megtanultuk azt, hogy demokráciát csak bártan lehet építeni. Mert megtanultuk azt is, hogy demokrácia csak ott létezhet, ahol független nemzet létezik. És megtanultuk azt is, hogy a függetlenség sokszor nem kényelmes, de az egyetlen járható út egy nemzet számára Európában. Az egyetlen járható út, amely azt is jelenti, hogy sokszor konfliktusokkal, még többször együttműködéssel, de a ma Európájában is a függetlenség révén, a saját megoldásokkal találjuk csak meg a helyünket Európa nemzetei között.”

A politikus szerint Magyarország kötelessége, hogy építsen 1956 örökségére. Ehhez ma már adottak a feltételek, hiszen 57 éve a nagyhatalmak nem érezték elég fontosnak a magyar ügyet ahhoz, hogy megsegítsék a magyar forradalmat.

Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter

„A hétköznapi ember segített, a nagypolitika nem. Ma jó eséllyel bírhatjuk a nagypolitika bizalmát is az európai együttműködésben is. 56 öröksége kötelez minket arra, hogy élni tudjunk a lehetőséggel.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Egyesület által rendezett megemlékezés befejező részében a Balázs Elemér Group adott koncertet, melyen a népszerű dzsesszegyüttes magyar népdalfeldolgozásokból megjelent lemezéből játszott válogatást.

Vidékről a városba – megyünk az internet után?

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A gyors és olcsó internet egyelőre még csak ígéret. Sőt, Európa lakosságának 30 százaléka számára, a távoli vidékeken élő európai polgároknak egyenesen álom. De talán már nem sokáig. Az Európai Bizottság javaslatát most véleményezi az Európai Parlament, a jelentést Herczog Edit szocialista képviselő készíti.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Minél alacsonyabb népsűrűségű területről beszélünk, annál alacsonyabb az internetellátottság, s ezen mindenképpen változtatnunk kell. A bizottsági hatástanulmány és az Eurostat adatai egyértelműen mutatják, hogy a legfontosabb migrációs ok, ami vidékről a város felé irányítja a fiatalokat és nem csak a fiatalokat, az az internet léte vagy nem léte. Márpedig az Európai Unió egyik legfontosabb politikai prioritása a vidéki Európai megteremtése és megtartása. Ezt most nem lehet aláásni pusztán az internethálózat létével vagy nem létével.”

A képviselő szerint a fejlesztéseket az hátráltatja leginkább, hogy új vezetékeket a földbe lefektetni rendkívül drága, és munkaigényes is. Ez teszi ki a beruházások költségének 80 százalékát. A távolabbi vidékekre éppen ezért más megoldásokat is keresni kell. Már meglévő vezetékhálózatokba, akár vízvezetékek mellé is el lehet helyezni optikai kábelt, vagy a mobilhálózat bővítése, esetleg a műholdas internet kiépítése jelenthet megoldást. Hiszen a világhálóra a vállalkozásoknak, de a közigazgatásnak is, mindenhol szüksége lenne. Változást hozhat az is, ha a már kiépített hálózatok – még akkor is ha jelenleg valamelyik szolgáltató tulajdonában vannak – a többi szolgáltató számára is hozzáférhetővé válnak.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Ma mindenki a saját kastélyában, saját várában üldögél a szolgáltatók közül, senki nem gondolja, hogy a többieknek hozzáférést nyújtva, ezzel a saját számára is üzleti előnyhöz juthatna. Ezt szeretné ez a rendelettervezet kikényszeríteni. A következő tíz évben, hogyha ez megvalósul, az így megspórolható összeg 60 milliárd euró, Európát tekintve, ez egy fél éves európai uniós költségvetés. Tehát nagyon nagy összegről beszélünk, de túl ezen, ez jelent másfél százalékos GDP növekedést.”

Valamint 20 millió új munkahelyet is. A parlamenti jelentésben Herczog Edit azt is javasolja, hogy az ingatlanokról hozzanak létre olyan nyilvántartást, hivatalos tanúsítványt, amelyből kiderül, hogy milyen internetszolgáltatás hozzáférhető az épületben, vagy a környéken. Ez akár értéknövelő tényező is lehet, de azt mindenképpen el lehet vele kerülni, hogy egy vevő számára csak utólag derüljön ki: új lakásában nélkülöznie kell a korábban megszokott színvonalú szolgáltatást.