EUvideohu Videoügynökség

Alapítva 2006-ban.

2014. november 5., szerda

Egy lélek nélküli Európa nem lehet sikeres

Megemlékezés 1956-ról Brüsszelben



BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE


„Számunkra természetessé vált, hogy sorsunk fölött szabadon rendelkezhetünk, hogy elidegeníthetetlen jogként tekintünk szabadságjogainkra, de hosszú és küzdelmes volt az ide vezető út” - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Brüsszelben a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Közéleti társaság 1956-ra emlékező ünnepségét Gál Kinga, fideszes EP képviselő.

A mai szabadságunk 1956-ból sarjad ki, az új alaptörvény nemzeti hitvallásában a forradalom és szabadságharc a jogszabályi hierarchia csúcsán áll – így folytatta az est szónoka, Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki azt mondta: 56-ról szólva szükség van arra, hogy megálljunk, emlékezzünk a múltra, annak fényénél olvassuk a jelent, és tervezzük a jövőt. A tárcavezető szerint a magyar forradalom és szabadságharc az európai identitásnak is meghatározó eleme.

Trócsányi László, igazságügyi miniszter
„Európa két felét 1956-ban vasfüggöny választotta el egymástól. A megosztottság földrészünk testét éppen a szívénél, Közép-Európánál, benne Magyarországnál szelte ketté. Európa Nyugati felét szabadság, demokrácia, jogállam, pluralizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása, a növekvő szociális biztonsággal házasított piacgazdaság jellemezte. Ez a képlet a valaha volt legnagyobb jólétet eredményezte. Az Odera-Neisse vonaltól és a Lajtától keletre mindennek az ellenkezője uralkodott. Idegen megszállók védelmét élvező zsarnokság, önkény, egy áltudományos ideológia monopóliuma, az emberi jogok és méltóság semmibe vétele, primitív cserekereskedelem, áruhiány és létbizonytalanság.”

1956 novemberében nem jelentett vigaszt, hogy az igazság nem azonnal győzedelmeskedik. Mégis: 1956 tette lehetővé 1989 csodáját, amely leszámolt 1789-cel, azzal a tévhittel, hogy nagy változásokat csak erőszakkal lehet véghezvinni – folytatta emlékezését Trócsányi László.

Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok nagy utat tettek meg. "A földrészt összeillesztettük, a seb beforrt, de a varratokat mintha még nem szedték volna ki" - mondta, hozzátéve, hogy a nyugati és keleti tagállamok között nem csak gazdasági értelemben tapasztalható különbség.

Trócsányi László, igazságügyi miniszter
„Időnként látszik a törésvonal kicsi és nagy, régi és új tagállamok között. Nem csak a gazdasági felzárkózás terén, materiális értelemben, hanem szellemi téren is. A nemrég még újnak nevezettek tagállamok hosszú utat tettek meg. Paradox módon éppen nehezen leküzdött múltjuk miatt válhatnak kedvezőtlen percepciók, előítéletek tárgyává: rendszert váltottak, rendben van, de a megfigyelés még indokolt, mint járvány után. Más tapasztalatok birtokában van Közép- és Kelet-Európa, és mások birtokában Nyugat-Európa. Ez mindig magában hordja a kettős mérce kialakulásának veszélyét.”

Európa vonzerejét újra kell teremteni, fel kell lépni a demagógia és a szélsőségesség ellen. "Egy lélek nélküli Európa nem lehet sikeres" - jelentette ki Trócsányi László, mert aki ilyen Európával találkozik, nem vágyik majd arra, hogy beilleszkedjen.

A megemlékezés második részében a Berlinben élő Snétberger Ferenc Kossuth-díjas gitárművész kvartettje adott dzsesszkoncertet, melyen közreműködtek a Snétberger Zenei Tehetség Központ fiatal művészei is.

2014. március 22., szombat

Szabadságharcról - Brüsszelben




Furcsa dolog Brüsszelben a magyar szabadságot ünnepelni – hangzott el az 1848-as forradalomra emlékező ünnepségen. Furcsa, mert nem csupán a magyarok, hanem az Európai Unió minden tagországa a szabadság elkötelezett hívének tartja magát, és furcsa azért is, mert épp Brüsszelből érték bírálatok az elmúlt évek második magyar rendszerváltását, az alaptörvény elfogadását, a jogrendszer átfogó átalakítását. A 48-as márciusi ifjak hármas követelését: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” - a mai utódok is magukénak vallják.

Pelczné dr. Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz
Boldogan mondom, és őszintén vallom magamat, magunkat a márciusi ifjak örökösének. Azt gondolom, hogy az ő áldozatuk arra emlékeztet bennünket, hogy oly módon lehet dolgozni és küzdeni egy ország jövőjéért, hogyha igazán bátrak vagyunk. Ha van virtus abban, amit teszünk.”


A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett megemlékezésen Kovács Tamás Iván, belgiumi magyar nagykövet is köszöntötte a magyar és külföldi résztvevőket, felidézve 1848 és 1956 forradalmi örökségét. Beszédében utalt arra, hogy a magyarok csodálattal adóznak azoknak a népeknek, akik még ma is küzdenek a szabadságukért, mint a szomszédos Ukrajnában. Az est szónoka, Balog Zoltán miniszter arról beszélt, hogy a szabadságot sokan, sokféleképpen értik, és másképp küzdenek is érte.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium
Amikor különböző minőségű, súlyú, tulajdonú szabadságokról van szó, akkor ezekben a szabadságküzdelmekben mindig benne van a gazdasági érdek – például a piac szabadsága -, mindig benne van a politikai erőnek a különbsége, a nagy, a befolyásos és a kisebb országok között, még katonai potenciál is benne lehet. Benne lehetnek természetesen történelmi szövetségek és történelmi meghatározottságok. Gondoljuk csak meg, hogy hogyan határozzák meg ma Brüsszelből nézve, mondjuk, Ukrajna szabadságát és biztonságát, vagy a krími vagy éppen a kárpátaljai népek és népcsoportok szabadságát és biztonságát.”


Balog Zoltán Brüsszelt végvárnak nevezte, és vitézeknek azokat, akik védelmezték a magyar szabadság új vívmányait az elmúlt évek során.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium
Amikor azt vitatják, hogy Magyarországon nem érvényesülnek maradéktalanul az emberi szabadságjogok, akkor az persze, hogy „szabadságügy”. Ugyan, ezeket a vitákat - ezt soha ne felejtsük el - a jog asztalánál mind megnyertük. Ezért is mondtam köszönetet. A jog asztalánál megnyertük, nem maradt semmiféle kifogás, ezt rögzítsük. De az a várva várt csen, hogy „Európa csendes, újra csendes”, az mégsem következett be, még elismerést sem kaptunk, pedig érdemeltünk volna. Mert maradt valami gyanakvás: „ők” - nem tudom pontosan kik azok az ők – korlátozni akarják Magyarország szabadságát. Mi – ezt pontosan tudom, hogy kik vagyunk – mi, mondják ők, nem tiszteljük úgy a szabadságot, ahogy ők szeretnék. Ezt én így fogalmaznám, helyesen ez így hangzik: mi nem úgy tiszteljük a szabadságot, hanem másképpen, mint ahogy ők szeretnék.
A gyanakvás mögött, én úgy gondolom, és talán ebben egyetértünk néhányan, hogy egy másik szabadságharc húzódik. Az a gazdasági szabadságharc, mely nekünk azt jelenti, hogy Magyarországon élhetőbbé, szabadabbá akarjuk tenni az életet, és ezért meg kell küzdenünk. Ezért meg kell küzdenünk a korlátlan piac, a korlátlan verseny, a korlátlan pénzérdek híveivel, és érdekcsoportjaival.”

Az ünnepi megemlékezés második részében Rúzsa Magdi énekelte szerelemről, vágyról, beteljesülésről, megtisztulásról szóló dalait.


2014. március 21., péntek

Gál Kinga ismét az "Év Képviselője"





BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A győztes: Gál Kinga!” - ez a mondat már másodszor hangzott el az „Év európai parlamenti képviselője” díjak átadásán. A Fidesz soraiban ülő Gál Kinga ugyanis 2008-ban is megkapta már az igazságügyi és szabadságjogi kategóriában ezt az elismerést. A hat évvel ezelőtti díjhoz képest azonban az idén más a súlya a kitüntetésnek.


Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz
Abban a szabadságjogi kategóriában kaptam meg, ahol végül is az elmúlt években a legnagyobb küzdelem ment, épp a Magyarországot ért alaptalan, teljesen alaptalan támadások miatt. A munkám nagy része arról szólt, hogy ezt hárítsam. Úgy gondolom, megkérdőjelezi mindazokat a véleményeket, hogy a magyar képviselők itt elszigetelődtek, a Fidesz az nem Európaképes, hanem elszigetelődik. A képviselő kollégáimnak a szavazatai azt mutatják, hogy ez nem így van.”

Az „Év EP képviselője” díjakat immár tizedik éve adja át a brüsszeli kiadású Parliament Magazine. 16 szakpolitikai területen gyűjtenek jelölteket az adott ágazatban működő szakmai- és civilszervezetektől, majd az egyes kategóriák 3-3 legtöbb szavazatot szerzett jelöltje közül a parlament illetékes szakbizottságának tagjai szavazzák meg, ki kapja a díjat.

A díjkiosztó gálán Gál Kingának a nemzeti kisebbségekért végzett munkáját emelte ki Máire Geoghegan-Quinn, tudományos kutatásokért felelős uniós biztos az elismerés átadásakor. Az ír biztos az est folyamán maga is többször szólalt meg anyanyelvén, írül, hogy érzékeltesse, mennyire fontos az anyanyelv használata.


Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz
Nagyon fontos az, hogy azok, akik a kisebbségi nyelveket beszélik Európában, akik nemzeti kisebbségi közösségek tagjai, azok végre megtalálják azt a megoldást az életükre, amire igazán szükségük van.”

A Parliament Magazine idei díjkiosztójának különös jelentőséget ad, hogy az európai parlamenti választások évében, a ciklus végén került rá sor. Ezért nem csupán egy év, hanem az elmúlt öt év során végzett munkát vették figyelembe a díjak odaítélésekor.


Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz
Nagyon kemény időszak van mögöttünk, és nagyon nagy küzdelmek után vagyunk. Sokkal realistább lesz az ember itt a parlament padsoraiban, azt hogy mit lehet elérni, és hol vannak a realitások, de ez soha nem azt jelentette számomra, hogy feladjuk a küzdelmet, hanem akár – és ez igaz volt a bel- és igazságügyi bizottság elmúlt hónapjait ha nézzük, pont a Magyarország elleni vitákat – hogy ha egyedül kell bemenni szemben egy egész bizottsággal, akkor is érdemes felvállalni a vitát, ha tudjuk, hogy nekünk igazunk van.”