„1956 örökké él a szabad nemzetek emlékezetében”

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„1956. október 23. az a nap, amely örökké fog élni a szabad emberek és nemzetek emlékezetében.” John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök szavait felidézve vette kezdetét a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság szervezésében tartott 56-os megemlékezés Brüsszelben. A résztvevőket Bocskor Andrea, a kárpátaljai származású fideszes EP képviselő köszöntötte.

Bocskor Andrea, EP képviselő, Fidesz-EPP

„Szabadság és igazság nélkül nem lehet élni, nem tudunk élni, valljuk mi, magyarok, bárhol is éljünk a világon. A magyar nép a múltban és a jelenben is többszörösen hitet tett, és tesz emellett, ezért tartjuk fontosnak megvívni küzdelmeinket a jelenben, valamint megemlékeznünk történelmünk nagyjaira, dicső és sorsfordító pillanataira.”

A képviselő beszédében kiemelte, hogy a forradalmárok hősiességéhez a magyar nép egységes akarata, szabadságvágya adott erőt.

Bocskor Andrea, EP képviselő, Fidesz-EPP

„Bátran állíthatjuk, hogy Magyarország a hősök hazája. Micsoda hősiesség, bátorság kellett ahhoz, hogy egy olyan kicsi nemzet, mint a magyar, fel tudta emelni a szavát az elnyomók ellen, egy világhatalom ellen. A magyar nép egyként követelte a szovjetek kivonulását, a szabad választások kiírását, a sajtószabadságot. Ebben egyetértett a társadalom minden rétege, szolidaritásukat fejezték ki a Trianonban elcsatolt területek magyar közösségei.”

Az ünnepi rendezvény szónoka, az Országgyűlés alelnöke, Gulyás Gergely megemlékezett arról a 13 napról, ami alatt az ország az 56-os forradalom győzelmének reményében élhetett.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

„Hacsak pár napra is, hacsak átmenetileg is, de a forradalom győzelmet aratott. Nagy Imre lett a miniszterelnök, a történelmi pártok újjáalakulásával a többpártrendszer ismét valósággá vált, a politikai elítéltek kiszabadultak, az állami függetlenség deklarált kormányzati cél lett. Azonban, ha már ekkor szétnézünk a győztes forradalom horizontján, akkor nagyon gyorsan nyilvánvalóvá válik Faludy György sorainak igazsága: A keleti szemhatár felett mocskos felhők, nyugatról álszent röfögés. E kettő egyszerre vetett véget a magyarok világra szóló forradalmának.”

Bár a szovjet hadsereg 16 hadosztállyal és kétezer tankkal tiporta el az 56-os forradalmat, a magyarok nem adták fel a reményt, hogy a kommunizmus gonosz birodalma elbukik egyszer – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

„Annyi meggyalázott, elhallgatott, és titokban megünnepelt október 23-a után 1989-ben a köztársaság e napon történ kikiáltása – az akkori hatalom eredeti szándékával szemben – csak még egyértelműbbé tette azt, amit mára Magyarország alkotmány, és az első szabadon választott Országgyűlés elsőként elfogadott emléktörvény egyaránt rögzít: mai szabadságunk az 56-os forradalomból sarjadt ki.”

56 törekvéseinek legjavát mára meg lehetett valósítani, de az Országgyűlés alelnöke szerint van még, amivel adós maradt a magyar rendszerváltás.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

„Az elmúlt két és fél évtized komoly mulasztása, hogy a magyar demokrácia nem volt elég erős ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson a forradalmároknak és az áldozatoknak az elnyomóikkal szemben. Az igazságtétel elmaradása a rendszerváltozás ma már alig jóvátehető adóssága maradt.”

Gulyás Gergely végezetül arról szólt, hogy 56 emlékének ápolása nem csak Magyarország számára nemzeti ügy, de Európa egésze számára jelenthet világos iránymutatást egy önazonosság-tudatában megingott kontinensen.

Az ünnepség – a hagyományoknak megfelelően - koncerttel zárult. Ez alkalommal Pál István Szalonna és Bandája játszott hagyományos népzenét a Kárpát-medence különböző tájegységeiből.

1848 adta szabadságtudatunkat

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Éppen tíz éve, 2005-ben emlékeztek meg először március 15-éről Brüsszelben a Magyar Hullám Közéleti Kulturális Társaság szervezésében a Belgiumban élő és dolgozó magyarok. Azóta hagyománnyá vált, hogy nemzeti ünnepünkről, és október 23-án az 56-os forradalom évfordulójáról ez az „Értékek mentén” létrejött civil szervezet hívja össze évente kétszer a brüsszeli magyarokat ünnepelni és emlékezni. Ebben az évben március 15-e alkalmából az Európai Parlament alelnöke, Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP képviselője köszöntötte az ünneplőket, párhuzamot vonva a Márciusi Ifjak 167 évvel ezelőtti törekvései és a politika mai céljai között.

Pelczné Gáll Ildikó

az Európai Parlament alelnöke

EPP, Fidesz

„Miképpen a márciusi hősök annak idején, a mi ifjaink számára, a mi fiataljaink számára is az összefogás, a szabadság, és az egymásra találás, egymás támogatása, együttes erővel elért boldogság-álom – legalább olyan erős, mint akkor volt. Ez a mi küldetésünk, ez a mi feladatunk, hogy ennek a körülményeit tudjuk megteremteni.”

A fideszes politikus azt hangsúlyozta, hogy 1848-nak köszönhetjük szabadságtudatunkat, ezért is kell hűnek lennünk a forradalom szelleméhez.

Pelczné Gáll Ildikó

az Európai Parlament alelnöke

EPP, Fidesz

„Egy erős Magyarországot, egy erős hazát szeretnénk építeni, ahol jó élni, ahol jó dolgozni, ahol jó családot alapítani, ahol jövőt lehet építeni. Egy olyan országot, aminek a nemzettudata legalább olyan erős, mint annak az országnak, ami 167 évvel ezelőtt volt.”

A nemzeti ünnepek jó alkalmat jelentenek arra, hogy a magyarság legnemesebb hagyományait közvetítsék más népek felé – erről már a brüsszeli ünnepség másik szónoka, Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója beszélt. Mint mondta, a kulturális diplomácia – és a világ különböző tájain működő magyar kulturális intézetek feladata: értékeink megismertetése, amit nemzeti ünnepeink idején, a magyar kultúra bemutatásával sokkal nagyobb eséllyel tudunk megtenni.

Hammerstein Judit

főigazgató, Balassi Intézet

„Számunkra, a rendszerváltás nemzedékei számára, március 15-e a szabadság roppant erejét demonstrálja egy nemzet, egy politikai közösség, de az akkori meg a mai Európa és a világ számára is. Ez a hatalmas történelmi esemény annak idején felrázta Európát, sokáig lázban tartotta, és híre eljutott az óceánon túlra is. Ha tetszik, ezzel a tágasságával, a szabadság földrészeken átnyúló, átívelő életvilágába oltva, a legmagyarabb ünnepe hazánknak, és mondjuk ki határozottan – a nagyvilágnak. Úgy gondolom, hogy van mire büszkék lennünk. 1848 március 15-e megmutatta, hogy Magyarország helye Európa szívében van: magyarság és európaiság egymástól elválaszthatatlanok.”

Az ünnepség résztvevőit köszöntötte Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete is, majd a hagyományokat követve az est koncerttel zárult. Ez alkalommal Hegedűs Endre, Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, Liszt és Bartók műveinek avatott, nemzetközi hírű interpretálója adott hangversenyt.