1956: Harc Góliáttal

Az 56-os magyar szabadságharcos, aki a Time magazin választása alapján egykor az Év Embere lett, a nyílt tekintetű forradalmár leány, aki dobtáras géppisztolyával a kezében egy svéd magazin címlapjára került. Meghatározó óriásképek az Európai Parlamentben rendezett fotókiállításról, amelynek megnyitóján Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke emlékezett meg a 60 évvel ezelőtti forradalmárokról.

Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke
“Tetteik hatása nem csak 56-ra korlátozódott: örökségük ma is érezhető. Minden férfi és nő, aki a szabadság lángját hordozza, tudja, hogy a saját szabadságuk hazájuk szabadságát is jelenti. Ezt a gondolatot fogalmazta meg Kertész Imre is, amikor azt mondta: Ha létezik szabadság, nem létezik sors, mi magunk vagyunk a sors” - idézte a Nobel-díjas magyar írót az Európai Néppárt elnöke.

A megnyitó szónoka Kövér László, az Országgyűlés elnöke lett volna, de betegsége miatt Szájer József mondta el a házelnök beszédét, amelynek maghatározó motívuma a bibliai Dávid és Góliát küzdelme volt.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“1956-ban a magyarság is birokra kelt a maga Góliátjával, akit egy olyan hatalmi rendszer testesített meg, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán, és az önbecsülést romboló társadalmi-gazdasági megaláztatáson alapult. Ez a rendszer volt a kommunizmus.”

Ennek a rendszernek úgy lett része Magyarország, hogy a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió geopolitikai játszmájának áldozataként került oda rabnak, és elveszítette helyét Európa szabad világában – folytatta a Fidesz EP képviselője.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“Góliát ezúttal eltiporta Dávidot. Azaz: a Szovjetunió vérbe folytotta a magyar forradalmat. Mindennek következménye lett a második világháború után 1956-ban ismét romhalmazzá vált Budapest; húszezer sebesült, több, mint háromezer magyar halott az utcákon; húszezer koncepciós per és több, mint kétszáz végrehajtott halálos ítélet; ezer a Szovjetunióba elhurcolt magyar ember, tizenháromezer internált belföldön és kétszázezer szülőföldjét elhagyni kényszerülő menekült.”

1956-ban ugyan a magyar ügy tizenkét nap alatt elveszett, de a magyarok mégis alatt visszanyerték a szabadság erejét, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Szovjetunió bukása után a demokratikus Magyarország újjászülethessen. Ma, az unió tagjaként azonban azt tapasztalja, hogy Európa is küzd a maga Góliátjával – fogalmazott a néppárti frakció alelnöke.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“Az Európai Unió a saját rendjének, közbiztonságának és külső határainak a védelmében bizonytalanságokat mutat, és ezzel elbizonytalanítja a polgárait is, hiszen az európai önvédelem készségének és képességének a csökkenésével az európai polgárok biztonsága és önbecsülése is csökken. Az Európai Unió saját Góliátjával megvívandó küzdelmében – hasonlóan az 1956-os magyarokéhoz – az a tét forog kockán, hogy megtudja-e védeni önazonosságát, és önbecsülését, biztonságát és erőforrásait, szabadságát és önrendelkezését – azaz, hogy az Unió az európai polgárokat szolgálja, vagy akarva-akaratlanul kiszolgáltatja őket Európán kívüli érdekeknek?”