1956 eligazodást, kapaszkodót nyújt

1956 szemtanúi lassan mind elmennek közülünk, ezért a mi felelősségünk, hogy tápláljuk és továbbadjuk 56 lángját – ezekkel a szavakkal köszöntötte Brüsszelben a forradalomra emlékező magyarokat Gál Kinga, fideszes Európai Parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke. Majd azzal folytatta, amire 56 tanulságai alapján ma is figyelnünk kell:

Gál Kinga, EP képviselő (Fidesz), az Európai Néppárt alelnöke

„- Válságok sorát éljük, a gazdasági válságtól a migrációs válságon keresztül az értékválságig. Azon értékek, amelyekért elődeink harcoltak, az a szabadság, amit ők kivívtak, mi azt örökségül kaptuk. De ezeknek fennmaradása, átadása a következő generációknak nem egy automatikus dolog. Ma, amikor szándékos ködösítésben van minden, értékeinket pedig szándékosan viszonylagossá teszik, a felelősségérzetünket és éberségünket elaltatják, akkor nagyon nehéz megtalálni, hogy merre van a jó irány. Viszont nemzetünknek, a magyar történelemnek vannak olyan eseményei, amelyek eligazodást, kapaszkodót, viszonyítási alapot adhatnak.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság hagyományos brüsszeli megemlékezésének szónoka ez alkalommal Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára volt, aki köszönetet mondott Belgiumnak azért, hogy 61 évvel ezelőtt befogadták a forradalom bukása után menekülő magyarokat.

Novák Katalin államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

„-...sokan a menekülő, üldözött szabadságharcosok segítségére siettek. Menedéket, megélhetést, jövőképet adtak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után mintegy 200 ezer ember hagyta el Magyarországot. Nagy többségük munkájával és szenvedélyes hazaszeretetével dicsőséget szerzett a magyaroknak, miután komoly karriert épített a befogadó „új hazában”, szerte a nagyvilágban, így Belgiumban is.”

Novák Katalin szerint azért kell emlékeznünk 56-ra, mert illékony a szabadság, és könnyen feledésbe merül, hogy nagyapáink és nagyanyáink mennyit küzdöttek ezért.

Novák Katalin államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

„Harcolunk a szabadságunkért Budapesten, a Kárpát-medencében és ha kell, Brüsszelben is. 1956-hoz képest nagy különbség, hogy felelősséggel már nem csak magunkért, nem csak a magyar emberekért tartozunk. Az Európai Unió büszke tagállamaként Európa szabadságáért is készek vagyunk küzdeni, ha kell. Vállaltuk, hogy megvédjük a közös külső határainkat, és így is teszünk.”

Az államtitkár azt mondta, ma Magyarország azon dolgozik, hogy a közép-európai régió, a visegrádi négyek és a környező országok egyre erősödő gazdasági teljesítményével, szellemi tőkéjükkel, innovatív gondolkodásukkal minél inkább hozzájárulhassanak az Európai Unió erősödéséhez.

Novák Katalin államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

- „Aktív részesei vagyunk annak a közös gondolkodásnak, mely egy még erősebb, egy még eredményesebb, egy még versenyképesebb Európai Unióról szól. Egy olyan Unióról, amely úgy erősödik, hogy egy pillanatra sem téveszti szem elől a nemzetállamok függetlenségét és szabadságát. Egy olyan Európai Unióról, mely képes védelmet nyújtani polgárainak, ahol tisztelik a keresztény gyökereket és értékeket, és ahol mindig menedéket fognak nyújtani azoknak, akik valóban üldözöttek, s jogszerűen kérnek segítséget.”

A megemlékezés végén a Magyar Állami Operaház fúvósegyüttese adott koncertet. A nyitószám az 1956-os forradalommal összefort Egmont-nyitány átirata volt. Beethoven darabját sugározta 1956-ban a Parlamentből közvetített műsorában a híradások és a közlemények között a Magyar Rádió.

Erős Magyarország – erős Európában

1848 márciusára emlékeztek Brüsszelben a Belgiumban élő, dolgozó magyarok. A hagyományos ünnepséget ez alkalommal is a Magyar Hullám Közéleti-Kulturális Társaság szervezte. Köszöntőjében Bocskor Andrea, fideszes EP képviselő azt hangsúlyozta, hogy a ma emberének erőt kell merítenie az egykori hősök bátorságából és lelkesedéséből.

Bocskor Andrea, EP képviselő, Fidesz

Minden kornak megvan a maga küzdelme, a maga forradalma és szabadságharca. Így nekünk is szükségünk van arra a bátorságra, arra a lelkesedésre és tűzre, ami az ő szívükben megvolt. Lehetünk passzív szemlélői egy-egy eseménynek, vagy akár lehetünk részesei, alakítói. Sodródhatunk az árral, vagy választhatjuk azt is, hogy megpróbálunk tenni azért, hogy gyermekeink és unokáink egy békésebb, biztonságosabb, reményteljesebb jövőképpel bírjanak.

1848-ban forradalmi változások söpörtek végig egész Európán, de a kontinens most is az átalakulás korszakát éli – mondta az est szónoka, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal parlamenti államtitkára.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

Sokminden változott, de azért sok a hasonlóság is. Csakúgy, mint a 48-as hősök idejében, most is apránként, napról-napra kell megküzdenünk a szabadságunkért. Ha igaz a „nagy vízen” túli mondat, a tengerentúli mondat, hogy a szabadság mindig csak egy generációra van a kihalástól, akkor mi sem tekinthetjük magától értetődőnek azt, amiért olyan sokan adták életüket előttünk.

Abba, hogy az újratervezés alatt álló Európa hogyan alakul át, azoknak a nemzeteknek lesz beleszólásuk, amelyek saját helyzetük rendezésével már bizonyították, mire képesek.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

A magyar gazdasági modell utat tört magának és bizonyította életképességét. Ebben sok millió magyar munkája van. Semmi okunk tehát kishitűségre, semmi okunk arra, hogy a küszöb alatt közlekedjünk. És ha ez így van, akkor ez azt is jelenti, hogy Magyarország kellő alappal vehet részt az európai újratervezésben. ...Mi magyarok gyakran érezzük úgy, hogy 1848-hoz hasonlóan most is a lázadás állapotában vagyunk. Lázadás ez azon politikai korrektség ellen, amely nem a valóságból, hanem az ideológiákból vezeti le a politikai cselekvést. Nem állítjuk azt, hogy mindig, mindenben igazunk van, de egy dolog biztos, Magyarország tiszta lapokkal játszik Európában. Azt szeretnénk, ha továbbra is a munka és a teljesítmény lenne a társadalom fő szervező ereje. Azt szeretnénk, ha Európa képes lenne megvédeni kultúráját és közösségeit, különös tekintettel a családokra. És azt akarjuk elérni, hogy az unió képes legyen megvédeni, megerősíteni saját biztonságát – ez utóbbira a mostani helyzetben még nem találtak ki jobb megoldást, mint a határok hatékony védelmét.

Dömötör Csaba hangsúlyozta, a brüsszeli magyaroknak az a feladata, hogy a lényeg felé tereljék az Európa jövőjéről szóló vitát.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

Erős Európára van szükség. Olyan Európára, amely továbbra is épít a nemzetállamokra, azok sokszínűségére, és azokra az értékekre, amely alapján az európai integráció elindult. Egy olyan Európára, amely képes meghallani állampolgárai hangját, és képes újratervezni a dolgokat, amennyiben arra szükség van. Ha ez így lesz, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az erős Európában Magyarország is erős lesz.

A brüsszeli március 15-i ünnepség az elmúlt évek hagyományainak megfelelően kulturális programmal zárult. Ez alkalommal Fülei Balázs Artisjus- és Junior Prima-díjas zongoraművész adott koncertet.