"Nem létező személyként Európa közepén"

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Hogy lesz valaki nem létező személy Európa közepén, a XXI. század elején? Ahogy Boldoghy Olivér, aki az Európai Parlament nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó munkacsoportja előtt mondta el a maga történetét, amely azután esett meg vele Szlovákiában  az elmúlt hetekben, hogy felvette a magyar állampolgárságot. 

Boldoghy Olivér, előadóművész, Révkomárom (Komarno) Szlovákia:

„A szülőföldemen, ahol 40 éve élek, tanulok, dolgozom, ahol családom, két gyermekem él, ahol a vállalkozásom működik, ahol fizetem az adókat és a társadalombiztosítást – egyik napról a másikra egyszerű külföldi lettem. S mindezt azért, mert úgy döntöttem, kifejezem kötődésemet őseim etnikai gyökereihez. Személyes papírjaim érvénytelenné váltak, szociális és egészségügyi jogaim megkérdőjeleződtek, válaszójogom is elveszett. Csak úgy dolgozhatom, ha állandó letelepedési engedélyért folyamodom a saját hazámban.”

Száznyolcvanvalahány eset. Ennyit említett Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP képviselője. Ezek egy része egykori csehszlovákkokkal történt meg, akik a cseh állampolgárságot is megtartották volna, mire elvették tőlük a szlovákot. Az újabb esetek szenvedő alanyai már felvidéki magyarok, akik a lehetőséggel élve magyar állampolgárságot kaptak, azt a szlovák hatóságoknak hivatalosan bejelentették, mire bevonták tőlük szlovák papírjaikat.

Szlovákiában egyébként az alkotmánybíróság is vizsgálja azt az ellentmondást, hogy az állampolgársági törvény értelmében megfosztják állampolgárságától azt, aki fölveszi egy másik ország állampolgárságát, miközben a szlovák alkotmány azt mondja ki, hogy akarata ellenére senkitől nem lehet elvenni a szlovák állampolgárságát – mondta Mészáros Alajos, a MKP képviselője, hozzátéve, hogy a vizsgálatnak nincs határideje, ezért nem kizárt, hogy az eljárás elhúzódik majd.

Francois Alphonsi, a Zöldek francia képviselője hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az európai intézmények, a Parlament és a Bizottság, nem húnyhatnak szemet a szlovák állampolgársági törvény végrehajtása fölött, mert a gyakorlat európai alapértékeket sért.

Tőkés László szerint Boldoghy Olivér küzdelme példát mutat mondazok számára, akik 22 évvel a kommunizmus bukása után nem törődnek bele abba, hogy ismét félniuk kell a saját hazájukban.

Sógor Csaba azt javasolta, hogy miután a politikai párbeszéd az ügyben nem vezetett eredményre, a Szlovákiában működő egyházak segítségét kellene kérni, hogy ítéljék el a keresztényi együttéléssel összeegyeztethetetlen gyakorlatot.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz, Európai Néppárt (EPP)

„Az, hogy valaki abban az országban él, ott adót fizet, mindent megtett, ott van tulajdona, és ennek ellenére megfosztják, ezek a kirívó esetek amikre figyelni kell. Ráadásul nincs lehetősége dönteni, nincs lehetősége magát megvédeni, az egész olyan elképesztő, hogy nem lehet benne megtalálni, hogy a polgár az számít ebben a folyamatban. Márpedig az egész Alapjogi Charta, az egész szelleme az uniónak arról szól, hogy a polgár az igenis fontos, az uniós polgár az fontos az uniónak.”

Boldoghy Olivér a szlovákiai eseményeket csöndes népirtásnak nevezte, amelynek valahol az a célja, hogy elkedvetlenítse, elbizonytalanítsa a felvidéki magyarokat, másodrendű érzést tápláljanak beléjük, és ezzel járuljanak hozzá ahhoz, hogy önként szakadjanak el magyar gyökereiktől.

Boldoghy Olivér, előadóművész, Révkomárom (Komarno) Szlovákia:

„Ebbe beletartozik a magyarlakta régiók gazdasági kiéheztetése, gazdasági ellehetetlenítése is. Hogy a magyar kisebbség érezze azt, hogy igazából akkor fogunk boldogulni, ha már én nem is, akkor legalább a gyerekeim boldoguljanak, úgy gazdaságilag, mind társadalmilag, akkor őt már nem a magyar iskolába adom, hanem szlovák iskolába, hogy megváltozzon az ő identitástudata. Akkor biztos, hogy már nem lesz ez a kellemetlen érzés, neki is, meg az ő gyerekeinek, az unokáimnak is. Generációról generációra így kifejti a hatását, néhány generáció múlva akár meg is szűnhet a magyar kisebbség Dél-Szlovákiában.”

Boldoghy Olivér beszámolója előtt magyar, szlovák, román, szerb és ukrán fiatalok, a Surján László kezdeményezésére létrejött Charta XXI Mozgalom tagjai beszéltek munkájukról. Céljuk, hogy elősegíték a különböző népcsoportok békés együttélését a többnemzetiségű területeken, a Kárpát-medence különböző részein. Internetes felhívásukhoz már 2800-an csatlakoztak. Hogy a mozgalom által szorgalmazott civil összefogásra, az emberek közötti hidak építésére mekkora  szükség van, azt épp Boldoghy Olivér és társainak sorsa példázza.

Boldoghy Olivér ügye az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja előtt számolt be helyzetéről Boldoghy Olivér, révkomáromi magyar előadóművész, akit a szlovák hatóságok azért fosztottak meg állampolgárságától, amikor bejelentette, hogy felvette a magyar állampolgárságot.

További információk: a Fidesz Európai Parlamenti képviselőcsoportjának honlapján

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Boldoghy Olivér, előadóművész, Révkomárom

(az angol nyelvű beszédrészlet fordítása)

„A szülőföldemen, ahol 40 éve élek, tanulok, dolgozom, ahol családom, két gyermekem él, ahol a vállalkozásom működik, ahol fizetem az adókat és a társadalombiztosítást – egyik napról a másikra egyszerű külföldi lettem. S mindezt azért, mert úgy döntöttem, kifejezem kötődésemet őseim etnikai gyökereihez. Személyes papírjaim érvénytelenné váltak, szociális és egészségügyi jogaim megkérdőjeleződtek, választójogom is elveszett. Csak úgy dolgozhatom, ha állandó letelepedési engedélyért folyamodom a saját hazámban. Magyar papírjaim, tartózkodási engedélyem, egészségbiztosításom  nincs, nincs állásom, vagyis a 21. század elején gyakorlatilag nem létező személy lettem Európa közepén. Mindezt egy nyilvánvalóan alkotmányellenes törvény miatt, amelynek egyetlen célja, egy hosszabb távú koncepció részeként, hogy megfélemlítse, elbizonytalanítsa, és elhiteltelenítse elsősorban is a magyar kisebbséget Szlovákiában.”

Előnytelen egyenjogúság?

Egy év múlva megszűnik a diszkrimináció az európai biztosítási piacon. Nem fordulhat elő, hogy nők többet fizessenek ugyanazért a szolgáltatásért, mint a férfiak. De az sem, hogy kevesebbet. Azt, hogy a biztosítást kötő ügyfél férfi-e vagy nő, tilos figyelembe venni. Az intézkedés alapja egy  európai jogszabály, ami alól eddig volt kibúvó, de az Európai Bíróság egy fogyasztóvédelmi szervezet kezdeményezésére határidőt szabott minden tagállamnak. 2012. december 21-e után nem lehet olyan biztosítást kötni, amelyben a biztosító figyelembe veszi, hogy a szerződő fél férfi-e vagy nő.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az európai biztosítók eddig figyelembe vehették azokat a kockázatokat, amelyek abbl fakadtak, hogy az ügyfelük férfi-e vagy nő. Mérlegelhettek, és eltérő díjakat állapíthattak meg. Jövő decembertől azonban ez már tilos lesz.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„2004-ben hozott az akkori bizottság egy olyan döntést, hogy nemre való tekintet nélkül kell megkötni a biztosításokat. Természetesen, mint minden szabályozásban, itt is volt egy kiskapu, tehát ennek megfelelően, egészen addig, amig nem volt egy bírósági határozat, hogy hogyan kell pontosan értelmezni ezt az ügyet, gyakorlatilag senki nem vette ezt komlyan. Illetve, a Nőjogi Bizottság annak idején jelezte, hogy nem kérünk derogációt, mert úgy gondoltuk, hogy ha valóban életbelép ez a törvény, akkor ez jelentlezik a piacon, és azt jelenti, hogy a nőket hátrányosan fogja érinteni.”

Az Európai Bíróság döntése az egyenlő jogok, a diszkriminációmentesség elvén alapult, de az ítélet nem várt bonyodalmakhoz vezethet – legalábbis egy szakmai tanulmány szerint. Sok esetben ugyanis a nők kedvezőbb díjat fizettek egyes biztosításoknál,  épp azért mert nők. Például a fiatal, kezdő járművezetők között alacsonyabb a balesetek száma, mint a fiatal férfiaknál, és ez a díjtételekben is megmutatkozott. Ezután ezt a kockázati tényezőt nem vehetik figyelembe a biztosítók.  A gyakorlat szerint a fiatal férfiak által okozott több baleset kockázatát  a fiatal nők díjszabására is szétterítik majd. Vagyis: a férfiak kevesebbet, a nők pedig többet fognak fizetni.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Miután ez az ügy nagyon sokakat érint, és azt tapasztaltam, hogy a biztosítási piac abszolút mértékben együttműködő, hiszen 100 éves hagyományt kell megváltoztatnia azzal, hogy a nemi diszkriminációt ki kell vennie ebből, ennek megfelelően egy munkadokumentumot készítettem, a 2004-es jelentés alapján, amiben szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy milyen ügyek lehetnek ebben érintettek.”

Egyes biztosításoknál például javulhat a nők helyzete. A magán-nyugdíjbiztosításoknál a nők eddig többet fizettek, mert tovább élnek, és hosszabb időn át fizeti nekik a biztosító a havi járandóságot. Ha ezután nem kell magasabb díjat fizetniük, akkor végül is jobban járnak. Az életbiztosításoknál – amiatt, hogy a nők halálozási kockázata alacsonyabb a férfiakénál – alacsonyabb díjat fizettek a nők. De ha ezt a biztosítók nem vehetik figyelembe, az a nők számára díjemeléssel jár.

Az Európai Parlament témával foglalkozó jelentéstevőjeként Gurmai Zita is egyetért azzal, hogy az intézkedés díjemelkedést hozhat.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Valóban, a nők szempontjából akár 30 százalékkal is megemelkedhet az életbiztosítás, az autóra kötött biztosítás díja..Tehát ha azonos módon mérünk, akkor a férfiaknak jobb lesz- ezt is tisztességgel el kell tudni ismerni.”

Várható az is, állítják a szakértők, hogy a díjemelkedés miatt – különösen a válság idején – jóval kevesebb biztosítást kötnek majd a nők. Ez főleg a nyugdíjbiztosítások területén okozhat gondot, hiszen ha csökken az öngondoskodás, csökken az anyagi biztonság is.

A forgalomcsökkenés miatt a biztosítók várhatóan megnövelik majd marketing és reklám kiadásaikat – ami tovább emelheti az árakat. Ráadásul, mivel az unisex termékek miatt a kampány nem irányulhat kifejezetten nőkre vagy férfiakra, ez a hirdetéseket is megdrágíthatja, ami szintén érvényesülni fog a biztosítási díjakban.

Horvátok az unióban, szerbek a kapuban

Horvátország a decemberi uniós csúcsértekezlet idején aláírta a csatlakozási szerződést az EU-hoz. A belépés dátuma 2013. július elseje. Szerbia eközben arra várt, hogy belépési szándékára válaszul Brüsszelben kimondják, tagjelöltnek tekintik Belgrádot. A döntésre azonban tovább kell várni: valószínűleg jövő év márciusáig.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az egykori Jugoszlávia utódállamai közül Szlovénia már uniós tag, Horvátország pedig aláírta a csatlakozási szerződést, és másfél év múlva válik tényleges taggá. A horvát diplomaták és képviselők azonban már addig is, megfigyelőként, szavazati jog nélkül részt vehetnek a különböző európai  intézmények munkájában.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):

„Azért még jön egy következő kör, ez pedig a ratifikáció. Mind a 27 tagországnak ratifikálnia kell és ez kb. másfél évig tart. Ezalatt még tovább is monitorozzák azokat a területeket, amelyek esetében fölmerült,  hogy ugyan elkészült Horvátország, de azért talán még további odafigyelést igényel. Ezek között van a bíróság függetlensége, hatékonysága, a szervezett bűnözés elleni fellépés, a határőrizeti kérdések, amelyek most fontosak, nem csak a schengeni csatlakozáskor.”

A hat éves tárgyalási folyamat során megcsappant az uniós tagság támogatóinak száma is, amire a választások után alakuló új baloldali kormánynak is figyelnie kell, mert a tagságot Horvátországban is népszavazáson hagyják majd jóvá. 

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):

„Biztos, hogy az új kormánynak lesznek teendői abból a szempontból, hogy fenntartsa az uniós tagság támogatottságának egy szintjét Horvátországban. Egyébként ez nem csak Horvátországban csökken. A krízis tudjuk, hogy mindegyik országban okozott problémákat ebben, már a régóta tagországokban is.”

Horvátország belépése a többi balkáni országot is ösztönzi majd arra, hogy minél gyorsabban igyekezzenek elérni az uniós tagsághoz szükséges fejlettséget. Montenegró és Macedónia már tárgyaláskezdésre vár, Szerbia azt szeretné, ha tagjelöltnek tekintenék Brüsszelben. Ehhez azonban a Koszovóhoz fűződő viszonyát kell rendeznie.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):

„Az utolsó pillanatig zajlottak a tárgyalások a közös határőrizeti kérdésben, ez a közös Koszovó-Szerbia közötti határ, ami érthetően nagyon nehéz, hiszen ha határőrizetről, közös határőrizetről van szó, akkor az mindig felveti azt a kérdést, hogy tekinthető-e az egyik is meg a másik is önálló államnak? Ez esetben tudjuk, hogy ez az egyik legnehezebb kérdés.”

„Utolsó pillanatban létrejött a megállapodás, de több tagország azt mondja, hogy elvárás lehetne Szerbiával szemben az, hogy ne csak az utolsó pillanatban történjenek meg ezek a lépések.”

„Én nem gondolom, hogy ha megtörténik egy megállapodás, azt ne tartanák be, de az valóban igaz, hogy a megállapodások nagyon nehezen jönnek létre, nagyon nehezen mozdulnak a tárgyalások előre, ez egy nagyon érzékeny kérdés, az egész Koszovó kérdés Szerbia számára.”

Szerbia tagjelöltté válását egy ideig Magyarország sem támogatta, sőt, a magyar kormány határozott vétóval fenyegetett arra az esetre, ha nem változtatják meg a szerb kárpótlási törvényt, amely kollektíven bűnösnek kiáltotta volna ki a vajdasági magyarokat, és ezzel kizárta volna, hogy kártérítést kaphassanak az 1945 után elkobzott vagyontárgyaikért. A vitát azonban sikerült rendezni.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):

„Én magam is elmondtam az itteni szerb nagykövetségnek, hogy ez egy olyan feltétel, ami általános támogatást élvez Magyarországon, és azt gondoljuk, hogy ezt el kell rendeznie Szerbiának és a szerb országgyűlésnek, mielőtt Magyarország valóban egyértelműen támogatni tudja a szerb tagjelölti státuszt. Megtörtént, nem abban a törvényben, hanem a rehabilitációs törvényben elrendezték ezt a kérdést, úgyhogy nem lehet arról beszélni, hogy kollektív bűnösség lenne az, ami sújtja a magyarokat Szerbiában. Gondolom, hogy ez rendben van ez a kérdés.”

Az erőszak áldozatai

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Társadalmi célú hirdetés Spanyolországban. Kampány a nőket sújtó erőszak ellen.

„ Nagyon sok nőnek félelemben kell élnie napjait. Önön és a társadalom többi tagján múlik, hogy semmitől se kelljen félniük. Spanyolországban minden tizedik nő áldozata a erőszaknak, csak azért, mert a gyengébb nemhez tartozik.”

A szám országonként változik. Belgiumban minden hetedik, Magyarországon minden ötödik nőt sújt az erőszak. Legyen az családon vagy párkapcsolaton belüli, vagy bárhol máshol következzen be. A közös bennük annyi, hogy az erőszak, a kizsákmányolás, a kényszerítés, a visszaélés a gyengébbik nem fölötti uralom jelzése.

1981 óta az ENSZ november 25-ét a nők elleni erőszak felszámolásának napjává nyilvánította, három dominikai politikai aktivista nő meggyilkolásának emlékére.

Brüsszelben az Európai Szocialisták is az erőszak ellen kampányoltak.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, az Európai Szocialista Nőszervezet elnöke

„A flamandok női szervezete csatlakozott ehhez a kampányhoz, egy héten keresztül járták ezzel az autóval az országot, ezzel szerették volna jelezni, hogy véget kellene venni az erőszaknak. Belgiumban minden hetedik nő érintett, Magyarországon minden ötödik nő.”

Az Európa Tanács adatai szerint a nők 20-25 százaléka felnőtt korban legalább egyszer kénytelen elszenvedni valamilyen erőszakos cselekményt, és több mint tíz százalékuk esik nemi erőszak áldozatául. Az okozott emberi szenvedésen túl mindez a társadalom egésze számára is óriási terhet jelent: az egészségügyi ellátó rendszer, a szociális gondozás, az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés mind hatalmas összegeket emészt fel.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, az Európai Szocialista Nőszervezet elnöke

„Rendkívül sokkoló adat, hogy a 18-24 évesek körében nagyon jelentőssé vált az erőszak. A mai magyar társadalmat, és sajnos az európai társadalmat egy jelentős agresszió érinti. Gyakorlatilag ezek a fiatal lányok nincsenek tisztában a saját lehetőségeikkel, saját jogaikkal. Tehát sokkal kevésbé beszélnek erről. Ennek megfelelően ez a figyelem felkeltő kampány többek között arról is szól, hogy vessünk véget az erőszaknak minden eszközzel.”

A nők az őket még mindig sújtó diszkrimináció miatt sebezhetőbbek. Amig a foglalkoztatásuk elmarad a férfiakétól, kiszolgáltatottak maradnak, és könnyebben válnak az embercsempészek célpontjává is. Az Európai Szocialisták kampányának zárórendezvényén részt vett a szervezet leköszönő elnöke: Poul Nyroup Rassmussen, és utódja, a bolgár Szergej Sztanisev is.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, az Európai Szocialista Nőszervezet elnöke

„Ez egy nagyon fontos kampány, az interneten, a Facebookon is elindítottuk ezt a kampányt, mert azt szeretnénk, ha Európában minél több fiatal nő megértené azt, hogy bizony veszélyben vannak. Tehát nagyon fontos az, hogy a megelőzésre koncentráljunk. Bízom abban, hogy nagyon sokan lesznek azok, akik aláírásukkal, vagy ezzel a pecséttel itt most segítik ezt a kampányt.”

A Szabadság Napja

Megemlékezés 56-ról Brüsszelben

A broadcast minőségű felvétel letöltése

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon” – idézte Albert Camus, a világhírű francia író 56-ról írott szavait Gyürk András, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője Brüsszelben a forradalom 55. évfordulóján rendezett megemlékezésen.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

„A magyarok, nyomorúságuk, száműzöttségük és láncaik ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk. A szabadságot, melyet ők nem nyertek el, egyetlen nap alatt visszaadták nekünk.”

55 évvel ezelőtt Magyarország a félelem országa volt. Erről már Rétvári Bence államtitkár beszélt, aki a Magyar Hullám közéleti társaság által rendezett ünnepség szónoka volt. Mint mondta, félt mindenki, ki a padlássöpréstől, ki az elhurcolástól, a kínzástól, féltek templomba járni, féltek szabadon beszélni.

Rétvári Bence, államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

„Volt aki a B-listázástól félt a félelem Magyarországán, hogy elveszik a jövőjét. Hogy ő maga nem vállalhat tisztességes módon vezető munkát, a gyermeke nem tanulhat tovább. Volt akinek a félelme az anyagi világra terjedt ki, nem tudja megélhetését biztosítani, hiszen az akkori tervgazdaság körülményei között a jólét elképzelhetetlen volt a szélesebb néptömegek számára.”

Az 56-os forradalomra még sokan emlékeznek Nyugat-Európában. Az egykori pesti srácoknak is köszönhetjük a ma Magyarország iránt megnyilvánuló rokonszenvet. Az emlék ébren tartása a ma élők felelőssége, mint ahogy az is, hogy megmutassuk a külföldnek a kommunizmus rémtetteit.

Rétvári Bence, államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

„Ezt ha ’56 nyomdokain, vagy más úton-módon, múzeumok segítségével nem mutatjuk be, soha nem fogják megismerni. Nem fogják megtudni azt, hogy a két totalitárius diktatúra – épüljön akár egy osztályelméletre, akár egy fajelméletre – micsoda pusztítást végzett Európai keleti felében.”

Az 1956-os forradalom hatása ma is érezhető, külpolitikánkban és gazdasági kapcsolatainkban is.  Mivel ma is léteznek a világban diktatúrák, 56 öröksége alapján tudjuk, hol kell választóvonalat húzni.

Rétvári Bence, államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

„Ha mi magyarok elvártuk, hogy segítsenek rajtunk, ha mi magyarok úgy gondoljuk, hogy a szabadságot igenis meg kell védeni, akkor most sem csukhatjuk be a szemünket, a világ azon felén élő emberekkel szemben, akik most is elnyomásban élnek. Amikor nemzetközi kapcsolatainkat kialakítjuk, figyelemmel kell lennünk nemcsak az érdekre, hanem az értékeinkre is. Ha kialakítunk kereskedelmi vagy más megállapodásokat, én úgy gondolom, hogy nekünk – 56-ra visszaemlékezve, 56-ra gondolva, október 23-a évfordulójára készülve – mindig figyelembe kell vennünk, hogy abban az államban az alapvető emberi jogokat miként tartják be.”

Rétvári Bence végezetül felidézte a száz éve született Reagan elnök mondását, aki arra figyelmeztetett, hogy a szabadság mindig csak egy generációnyira van a kihalástól. Mivel a szabadságot nem lehet vérünkkel vagy génjeinkkel átörökíteni a következő nemzedékre, minden nemzedéknek meg kell küzdenie érte.

Rétvári Bence, államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

„Ha egy generáció nem küzd meg a szabadságért, ha egy generáció nem védi meg a szabadságát, meghal a szabadság.”

A ünnepség második részében Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt-díjas népdalénekes adott koncertet. Az elhangzott énekeket több évszázad magyar népzenei kincseiből és több európai nép zenéjéből válogatták.

A harmadik ipari forradalom

Elemi kérdés – mondhatnánk, hogy összegyűjtsük az elhasznált elemeket és akkumulátorokat, hogy megóvjuk vele a természetet, és újrahasznosításukkal jelentős importot takarítsunk meg. Mivel a korszerű akkukban használatos lítium Európában nem található meg, a felhasznált mennyiséget teljes egészében külföldről kell behozni - magyarázta Herczog Edit szocialista képviselő az Európai Parlamentben szervezett elem- és akkumulátorgyűjtő akció fővédnöke. A feladat óriási, mert a legfejlettebb uniós országban is kevesebb, mint a felét tudják begyűjteni az elhasznált elemeknek.

Video megtekintése

Broadcast minőségű video letöltése

Egy átlagos európai háztartásban mintegy 100 darab elemet és akkumulátort tudnánk összeszámolni, ha minden berendezésből kivennénk őket. A karórában, apró berendezésekben használatos gombelemektől a súlyosabb autóakkumulátorokig rendszeresen cseréljük az elhasználódott darabokat. Aki tisztában van azzal, hogy a lemerült elemek és régi akkuk veszélyes hulladéknak számítanak, igyekszik a megfelelő átvevőhelyen leadni őket – a környezet védelmében.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

- Még a legjobb országokban is csak a 40-45 százaléka visszagyűjthető az elemeknek, és a maradék 55 százalékot kellene megtalálni, illetve azokban az országokban, ahol még ezt a számot sem érték el, a cél a minél hatékonyabb visszagyűjtés.

De nem csak a környezetünk érdekében kellene begyűjteni a rossz elemeket. A haszontalan darabok ugyanis kiváló nyersanyagnak is számítanak.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

- 95 százalékát egy használt elemnek újra lehet hasznosítani, ezeket az anyagokat akkor nem kell valahonnan kibányászni a természetből, és nem kell importból fedezni, mert az EU területén például a lithium nem található meg. Ez kínai exportból származik 95 százalékban,tehát a függőségünk is csökkenti, ha az elem újrahasznosítást a jelenleginél hatékonyabban megoldjuk.

Az Európai Parlamentben és a többi európai intézményben már hatodik éve megrendezik az elemgyűjtő versenyt. Politikusok, munkatársak hozzák még otthonról is a félretett darabokat. A védnök minden alkalommal Herczog Edit volt. A szocialista képviselő szerint a mindennapok során használt elemek száma óriási mértékben növekszik, és a csúcstól még nagyon messze vagyunk.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

- Az igazi nagy kihívást, amire az uniónak fel kell készülni, azt a hibrid autók jelentik, az akkumlátorbegyűjtés jelenti. Különösen akkor, ha látjuk az exponenciális fejlődési görbét, amit az elektromos autók piaca mutat. Az unióban úgy tervezzük, hogy elérjük a 8-10 millió elektromos autót néhány éven belül, és 10-15 évvel később meg kell jelenjen az a gyártókapacitás, aki ezt a feldolgozást elvégzi. Tehát a visszagyűjtés az önmagán túlmutató cél.

A környezetbarát szélerőművek, naperőművek által termelt energiát is tárolni kell, és ehhez óriási akkumulátor kapacitásra van szükség. Idővel ezeknek a begyűjtését is meg kell szervezni. A tudomány közben azon dolgozik, hogy a megtermelt zöld energiát is minél tovább tárolni tudjuk.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

- Természetesen a kutatás-fejlesztés iránya, hogy minél hatékonyabban tudjuk az elemben tárolni az energiát, hogy ne legyen energiaveszteség az elemben való tárolás és az onnan való kivétel hatására.

Ezt a technológiai váltást, aminek érdekében a kutatók dolgoznak, a szakemberek a harmadik ipari forradalomként emlegetik.

Verespatakra készülnek az EP képviselők

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága Verespatakra készül, hogy a helyszínen ismerje meg a tervezett aranybányával kapcsolatos álláspontokat. A képviselők több állampolgári beadványt is tárgyaltak, amelyek a cianidos technológiára épülő beruházás elleni fellépésre kérték az uniós hatóságokat. Göncz Kinga, szocialista EP képviselő, a bizottság tagja két beadványról beszélt az ülés után: az egyiket román tudósoktól kapták, akik tudományos érvekkel igazolták, mennyire káros lenne az aranybánya a környezetre. A másik petíciót egy helyi civil szervezet nyújtotta be, és azokra a pótolhatatlan európai kulturális, idegenforgalmi értékekre hívták fel a figyelmet, amelyeket tönkretenne az óriásberuházás.

Broadcast minőségű video letöltése

Magyarország jól ismeri, milyen károkat okozhat a cianidos aranybányászat. 2000-ben a romániai Nagybányáról elszabadult cián miatt a Tisza szinte teljes élővilága kipusztult. Göncz Kinga az Európai Parlament Petíciós Bizottságában épp erre hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a verespataki bányanyitás terve nem Románia belügye, hiszen az esetleges környezeti károk több európai uniós tagállamot, illetve csatlakozni szándékozó országot érinthetnek.

Göncz Kinga, EP képviselő, Szocialisták és Demokraták (S&D)

Egy ilyen környezeti katasztrófa után nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk, hogy mi történhet, hogyha mégiscsak egy ilyen cianidos beruházás történik, hatalmas mennyiségű zaggyal, amit aztán évtizedeken keresztül tárolni kell. Én pontosan erre hivatkoztam a felszólalásomban, hogy nem mondhatjuk ezt, hogy ez korai fázisban van, amikor már pontosan tudjuk, hogy milyen károk lehetnek, és ez egy sokkal-sokkal nagyobb mértékű környezeti terhelést jelent, mint amekkora a nagybányai volt.

Az Európai Parlament több mint egy évvel ezelőtt már elfogadott egy olyan határozatot, amely a cianidos bányászati technológia betiltását sürgette. A környezetvédelmi biztosnak ez év végéig elő is kellene terjesztenie az erre vonatkozó uniós szabályozást.

Göncz Kinga, EP képviselő, Szocialisták és Demokraták (S&D)

Semmi nyoma annak, hogy a Bizottság bármit csinált volna. Ezt meg is kérdeztük a Bizottság képviselőjétől. Ez az egyik, amit a parlament tehet: sürgeti a Bizottságot, hogy álljon elő egy ilyen irányelvvel. Közben azt lehet látni, hogy van olyan cianidos technológia, ami zárt rendszerű, nem ilyen veszélyes, elképzelhető, hogy nem az lesz a vége, hogy teljesen betiltják, de az biztos, hogy valamiféle irányelvre szükség van ezen a területen. A másik, hogy tervbe van véve, hogy a peticiós bizottság elmegy Verespatakra, és megnézi, hogy valóban, hogy áll ez a kérdés, mit gondolnak az emberek? Nagyon sok civil tiltakozás van egyébként, egy petíció is van az interneten, amit eddig már 17 ezer ember írt alá. Tehát fontos lenne beszélni azokkala a civil szervezetekkel, akik folyamatosan figyelik, hogy mi is történik mostmár másfél évtizede. Ez egy régi-régi terv, csak eddig nem volt reális veszélye a megvalósításnak. Most meg úgy tűnik, hogy ez politikai prioritás Romániában.

A tervezett verespataki látogatáson a képviselők a beruházást szorgalmazók érveit is meghallgathatják, akik az arany magas világpiaci árára hivatkoznak és a bánya jótékony foglalkoztatási hatásait emelik ki.

Göncz Kinga, EP képviselő, Szocialisták és Demokraták (S&D)

Ez egy rövid távú kitermelés lenne, tehát jó esély van arra, hogy 2020-ra ki is nyerik az ott található aranyat. Tehát, ha még lesz is pozitív foglalkoztatási hatása, ez akkor is nagyon rövid távú pozitív hatás, legalább is foglalkoztatási értelemben, de nagyon sok kárt okoz, például turisztikai szempontból, ami szintén foglalkoztatási szempontból fontos lehet. Tehát azt hiszem, hogy ez egy nagyon gyenge érv. Az biztos, hogy a kanadai cég nagyon komoly pénzeket költ arra, hogy pozitív hírét keltse ennek a beruházásnak: megszólaltat személyesen olyanokat, akik azt mondják, hogy munkát szeretnének, és erre ez ad lehetőséget. De azt hiszem, hogy sokkal súlyosabbak azok a szempontok, amelyek ellene szólnak, mint amelyek mellette szólnak ennek a beruházásnak.

Védelmet a méheknek!

Tömeges méhpusztulások okait igyekeznek feltárni Európában a szakemberek. Az Európai Parlamentben Tabajdi Csaba szocialista képviselő készíti a jelentést a méhek egészségi állapotáról, és arról, mit tehet az európai agrárpolitika a helyzet javításáért. A méhek megmentésén nem csupán a méztermelés jövője múlik. A méhek beporzó tevékenysége minden növény termesztésére kihat, és az élelmezési helyzetet is befolyásolhatja.

BROADCAST video letöltése

Albert Einsteinnek tulajdonítják a mondást, hogy ha a méhek kipusztulnának a Földön, akkor kipusztulna az emberiség is.

Tabajdi Csaba, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Lehet, hogy ez az első pillanatban túlzásnak tűnik. A méhek beporzó tevékenysége nélkül a mezőgazdasági termés döntő többsége elveszne, tehát nem lenne elég élelem. Tehát igaza van Albert Einsteinnek: nem maradna fönn az emberiség.”

Tabajdi Csaba szerint valós veszélyről van szó, az emúlt években ugyanis hatalmas mértékű, és egyelőre megmagyarázhatatlan méhpusztulást figyeltek meg Európában, amit már  Brüsszelben az Európai Bizottság is vizsgált.

Tabajdi Csaba, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„A fő problémát az okozza, hogy a nagy gyógyászati cégeknek nem éri meg, hogy kikísérletezzenek és gyártsanak újabb méhegészségügyi gyógyszereket, hiszen a piac kicsi. Ezért Európának, a tagállamoknak meg kellene fizetni a méheknek ezt a nagyon fontos beporzó tevékenységét, vagyis közösségi forrásokból kellene segíteni, hogy legyen elég gyógyszer. Mert ha nem lesz elég gyógyszer, kihalnak a méhek, és kihal az emberiség.”

A méhek egészségügyi helyzetét összegző európai parlamenti jelentésben a szocialista képviselő a méhpusztulás lehetséges okai között felsorolja a mezőgazdaság túlzott növényvédőszer használatát is. Az erre vonatkozó irányelvet ugyanis többféleképpen alkalmazzák a tagállamok. Ugyancsak eltérő az uniós szabályok alkalmazása abban, hogy a méz mennyi antibiotikumot tartalmazhat. Így ami Németországban esetleg megengedett, az Magyarországon megsemmisítendő. Ez hátrányos az exportra termelő magyar méhészeknek. De nem oldotta meg a méhészek gondjait a most elfogadott uniós élelmiszercímke szabályozás sem.

Tabajdi Csaba, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Az segít igazán a minőségvédelemben, ha kötelezővé tesszük a méz esetében is a származási ország feltüntetését. Mellesleg ez a magyar méhészeknek rendkívül fontos érdeke lenne, mert a magyar méz európai értelemben mérve is igen kiváló minőségű. Nyugat-Európában számos országban, hogy javítsák az ottani minőséget, a magyar mézet használják, hogy bekeverik , hogy javítsák a méznek a minőségét. Tehát a származási ország feltüntetése kulcsfontosságú lenne a mézhamisítás elleni védelemben.”

A magyar méhészek már évekkel ezelőtt is tüntettek az unió székhelyén, megoldást követelve a gondjaikra. A helyzet nem sokat változott azóta sem. Bár évi négy millió eurónyi támogatást kapnak munkájukhoz – s ennek fele érkezik közvetlenül az uniótól  - érdemes lenne jobban megbecsülni azt a tapasztalatot és szakmai gyakorlatot, amivel ők rendelkeznek – mert ez egész Európában egyedülálló.