Vidékről a városba – megyünk az internet után?

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A gyors és olcsó internet egyelőre még csak ígéret. Sőt, Európa lakosságának 30 százaléka számára, a távoli vidékeken élő európai polgároknak egyenesen álom. De talán már nem sokáig. Az Európai Bizottság javaslatát most véleményezi az Európai Parlament, a jelentést Herczog Edit szocialista képviselő készíti.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Minél alacsonyabb népsűrűségű területről beszélünk, annál alacsonyabb az internetellátottság, s ezen mindenképpen változtatnunk kell. A bizottsági hatástanulmány és az Eurostat adatai egyértelműen mutatják, hogy a legfontosabb migrációs ok, ami vidékről a város felé irányítja a fiatalokat és nem csak a fiatalokat, az az internet léte vagy nem léte. Márpedig az Európai Unió egyik legfontosabb politikai prioritása a vidéki Európai megteremtése és megtartása. Ezt most nem lehet aláásni pusztán az internethálózat létével vagy nem létével.”

A képviselő szerint a fejlesztéseket az hátráltatja leginkább, hogy új vezetékeket a földbe lefektetni rendkívül drága, és munkaigényes is. Ez teszi ki a beruházások költségének 80 százalékát. A távolabbi vidékekre éppen ezért más megoldásokat is keresni kell. Már meglévő vezetékhálózatokba, akár vízvezetékek mellé is el lehet helyezni optikai kábelt, vagy a mobilhálózat bővítése, esetleg a műholdas internet kiépítése jelenthet megoldást. Hiszen a világhálóra a vállalkozásoknak, de a közigazgatásnak is, mindenhol szüksége lenne. Változást hozhat az is, ha a már kiépített hálózatok – még akkor is ha jelenleg valamelyik szolgáltató tulajdonában vannak – a többi szolgáltató számára is hozzáférhetővé válnak.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Ma mindenki a saját kastélyában, saját várában üldögél a szolgáltatók közül, senki nem gondolja, hogy a többieknek hozzáférést nyújtva, ezzel a saját számára is üzleti előnyhöz juthatna. Ezt szeretné ez a rendelettervezet kikényszeríteni. A következő tíz évben, hogyha ez megvalósul, az így megspórolható összeg 60 milliárd euró, Európát tekintve, ez egy fél éves európai uniós költségvetés. Tehát nagyon nagy összegről beszélünk, de túl ezen, ez jelent másfél százalékos GDP növekedést.”

Valamint 20 millió új munkahelyet is. A parlamenti jelentésben Herczog Edit azt is javasolja, hogy az ingatlanokról hozzanak létre olyan nyilvántartást, hivatalos tanúsítványt, amelyből kiderül, hogy milyen internetszolgáltatás hozzáférhető az épületben, vagy a környéken. Ez akár értéknövelő tényező is lehet, de azt mindenképpen el lehet vele kerülni, hogy egy vevő számára csak utólag derüljön ki: új lakásában nélkülöznie kell a korábban megszokott színvonalú szolgáltatást.

Döntő pillanatok Strasbourgban

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„Támogatjuk, hogy az olasz kis- és közepes vállalkozások kedvezményes hitelekhez jussanak, amelyeket kutatás-fejlesztésre, állásteremtő- és szociális programokra használhassanak fel.”

Észtország nevében hangzik a felszólalás, az Olaszország gazdasági megsegítését célzó európai vitában. Azért magyarul, mert természetesen nem valódi vitát hallunk, hanem egy egyetemisták számára meghirdetett vetélkedő döntőjét, Strasbourgban, az Európai Parlamentben. A feladat valószerű, egy másik teremben akár éles vitában is tárgyalhatnának róla az igazi képviselők.

GÖNCZ KINGA

EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„A dolog azért érdekes, mert nem csak lexikális ismeretekről szól, hanem arról, ami az Európai Uniónak a legfontosabb sajátja: hogy hogyan tárgyalnak úgy, hogy olyan megoldás legyen, amely mindenkinek jó, vagy mindenkinek az érdekeit valamelyest szolgálja, ne legyenek egyértelműen győztesek és vesztesek, hanem valamennyire mindenki – legalábbis valamennyire – nyertesnek érezze magát.”

A tíz legjobb csapat, összesen harminc diák, egy-egy hazai egyetemről, főiskoláról érkezett. Az idén „Európa mi vagyunk” címmel megrendezett, de már ötödik éve tartó vetélkedősorozaton a legjobbjak egy online válogatáson, majd egy hazai szóbeli fordulón szerezték meg a jogot, hogy a magyar szocialisták által szervezett vetélkedő döntőjében részt vehessenek. Strasbourgban mindegyik csapatnak egy uniós ország nevében kellett érvelnie, küzdenie a maga igazáért, majd bemutatnia azt is, hogy a végeredményt, a megszületett közös álláspontot hogyan tudják képviselni otthon, elképzelt választóik előtt.

GÖNCZ KINGA

EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Ez azért fontos, mert nagyon sokszor viszonylag könnyű itt megállapodni, de van egy része ennek az egész színpadnak, ami sokszor láthatatlan is itt az Európai Parlamentben, ez pedig az, hogy amikor az ember hazamegy, akkor hogyan indokolja meg a döntéseit, hogyan mondja meg otthon a választóknak, hogy erre miért volt szükség, miért jó döntés, ami született.”

A verseny résztvevőinek a Strasbourgban töltött három nap alatt arra is lehetőségük nyílt, hogy betekinthessenek a plenáris ülések és a bizottságok munkájába, és a gyakorlatban is figyelemmel kísérhessék az európai döntéshozók munkáját.

Beperelhetik Brüsszelt

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Súlyos mulasztásokkal szembesíti az Európai Bizottságot az Európai Parlament egyik új jelentése, amelyet Gurmai Zita, szocialista EP képviselő készített. A brüsszeli biztosi testület ugyanis adós maradt az egyik uniós jogszabály beígért felülvizsgálatával, és emiatt jelentős anyagi károkat szenvednek el az európai polgárok. Különösen a nők. A 2004-ben elfogadott első egyenjogúságot szabályozó irányelv ugyanis a gyakorlatban több ponton hátrányosnak, sőt, alkalmazhatatlannak bizonyult, az Európai Bizottság mégsem lépett időben. Az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás során előforduló, nemek közötti megkülönböztetés tilalmát előíró rendelkezés Vivian Reding alapjogi biztos felelősségi körébe tartozik. A szabályozás hibáit a szocialisták európai nőszervezetét vezető Gurmai Zita szerint mihamarabb ki kellene javítani.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
"Milyen ilyen különbségek vannak? Ha bemegy egy nő a fodrászhoz, akkor a nőnek biztosan többért vágják le a haját, mint a férfinek. Vagy ugyanez igaz például a biztosításkötések esetében, hogy adott esetben, miután a nemet vették tényezőnek a biztosítások kiszámításakor, ennek megfelelően a nők kevesebbet fizettek, márcsak azért is, mert a nők kisebb kockázattal vezetnek. Persze, mondhatnám azt, hogy mi nők háromig számolunk, mielőtt egy döntést meghozunk,  ennek megfelelően nyilvánvaló, hogy a vezetésben ez visszajön, tehát megfontoltabbak a nők, kevesebb balesetet csinálnak, de tény és való, hogy a nők jóval kevesebb biztosítást fizettek."

Addig, ameddig a szabály életbe nem lépett. Utána viszont a férfiakkal azonos összeget kellett már fizetniük, még ha alacsonyabb is a kockázati besorolásuk. Ugyanígy, az életbiztosítások esetében is, hiába élnek hosszabb ideig, és egészségesebben a nők, nem fizethetnek kevesebbet a férfiaknál.
Hiába létezik a megkülönböztetés tilalma a pénzügyi szolgáltatások terén is, a hitelfelvételek esetén a nők mégis rosszabb feltételekkel szembesülnek a bankokban, mint a férfiak. Ezeket, és az ehhez hasonló visszásságokat már hónapokkal ezelőtt feltérképezte egy munkadokumentum, amit a szocialista képviselő vezetésével készítettek, a Bizottság mégsem tett semmit. Ezért akár az Európai Bíróság elé is vihető az ügy, mondja Gurmai Zita.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
"Nyilvánvaló, hogyha jogi következmények felmerülnek, akkor az Európai Bizottságot az Európai Bíróság elé lehetne vinni az EU működéséről szóló szerződés 265. cikke alapján. Tehát, magyarul, úgy gondolom, hogy komolyan kellene vennie magát a Bizottságnak, és ez ügyben Vivian Reding biztos, azzal, hogy 2014-re készül el a jelentés, bizony rendkívül nehéz helyzetbe hozta az európai állampolgárokat."

2014 ugyanis az európai parlamenti választások éve, amikor átalakul az Európai Bizottság is, és rendszerint lelassul az uniós döntéshozatal. Nincs tehát garancia arra, hogy akár abban az évben is elkészül a rossz jogszabály felülvizsgálata. Vagyis a tagállamok kénytelenek még akár két évig a régi, de hatályos direktívát alkalmazni.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
"Most a probléma az az, hogy még mindig alap a 2004-ben elfogadott irányelv, gyakorlatilag az a kiegészítő végrehajtási anyag, amit készítettek az nem elég és nem pontos. A probléma az, hogy vajon még a jelenlegi Barroso-vezette Bizottság fogja meghozni a döntést, arról, hogy ezzel legyen valami? Amennyiben ez elhúzódik, akkor kétlem azt, hogy akár 2014-ben ez megszülessen. Márpedig a következő két évben ez bizony jelentős terheket jelent Európában a nők számára. Úgy gondolom, hogy ez bizony felelőtlen döntés volt a jelenlegi  biztos részéről."

Reménysugár a rendvédelmi dolgozók nyugdíjmegvonása ügyében

Tovább vizsgálódik az Európai Parlament Petíciós Bizottsága

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Tájékoztatást kér a magyar kormánytól az Európai Parlament Petíciós Bizottsága a korengedményes nyugdíjak rendszerének változásairól. Erről döntöttek a képviselők a magyar panaszosok meghallgatása után.

Kuti László, Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete

„A mi esetünkben az történt, hogy a 2012. január elsején hatályba lépett törvény tíz évvel ezelőtt már nyugdíjas státuszban lévő emberektől vonta meg a nyugdíjas státuszát.”

Katus Károly, Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom

„Eljöttem ide Brüsszelbe azért, mert Magyarországon nem tudok a jogsértésemmel mit kezdeni. Nem állnak velem szóba sem bíróságon, sem Budapesten a Parlamentben.”

Az Európai Bizottság képviselője arra hivatkozott, hogy bár értik a panaszosok gondjait, hivatalosan nem mondhatnak mást, mint amit írásos véleményükben is leírtak, hogy a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos döntések a tagállamok szinte kizárólagos kompetenciájában vannak, ezért az unió azokat nem bírálhatja felül.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„A klasszikusan nyugdíjügy az valóban tagállami kompetencia. Itt, ahogy el is hangzott, ezek a kérdések alapjogi kérdések, tehát azzal függenek össze, hogy egy részről: van-e ezeknek az embereknek, akiket érintenek ezek az ügyek, van-e, volt-e joguk fellebbezni? Kiderült, hogy nem kaptak határozatot, tehát nem lehetett fellebbezniük, nem mehettek magyar bírósághoz, ami alapjoga minden uniós polgárnak, hogy ha valamifajta döntés születik ránézve, akkor jogorvoslatot kereshessen.”

A nyugdíjrendszer hazai átalakítását a képviselők azért is bírálták, mert visszamenőleges hatályú változtatásokat tartalmaz, és tulajdonjogi vonatkozásai is vannak.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„Elhangzott az, hogy a nyugdíj az tuladjonjogi kérdéseket vet fel, merthogy az egy befizetésekkel arányos járandóság később, tehát azt nem lehet korlátlanul megvonni, az Emberi Jogi Bíróságnak volt is ilyen döntése. Az is egy alapkérdés, hogy a tulajdonához mindenkinek joga van, nem lehet tőle elvenni.”

Hivatkoztak az Európai Bíróság korábbi döntésére is, amikor a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításával kapcsolatos  magyar döntést a kellő felkészülési idő hiánya miatt semmisítették meg.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„Itt ugyanúgy nem volt felkészülési idő. Ezt mondtuk itt el, hogy a rokkantnyugdíjasok esetében 10 nap állt rendelkezésére ezeknek az embereknek hogy végiggondolják az életüket, kitalálják, hogyha ők nem jutnak hozzá a nyugdíjukhoz, akkor mit csináljanak... ez teljesen elfogadhatatlan. Ebben az esetben 33 nap, ami szintén nem felkészülési idő. Csupa olyan ügyről esett szó, ami nem klasszikusan nyugdíjkérdés, hanem alapjog kérdés, ami ebben az esetben európai uniós kompetenciákat is érint.”

A Petíciós Bizottság döntésének több következménye is van.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„Nyitva kell hagyni a petíciót, magyarázatot kell kérni a magyar kormánytól, hogy mi is történt, miért történt, a Bizottságnak is vizsgálnia kell, hogy van-e továbblépési lehetősége, ha ilyen módon átfogalmazódik ez a kérdés.”

És azt a lehetőséget sem zárták ki, hogy szükség esetén az EP Petíciós Bizottsága vizsgálóbizottságot küldjön Magyarországra a helyzet alaposabb kivizsgálására. A rokkantnyugdíjasok ügyében pedig felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy valamennyi tagállamra kiterjedő tanulmányt arról, hogyan hatnak a megszorító intézkedések a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjainak, köztük a csökkent munkaképességűeknek a helyzetére.

Ott lehessenek, amikor róluk döntenek

Roma gyakornoki program a szocialista EP-frakcióban

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A mélyszegénységből elindulni fölfelé hatalmas kitartást és rengeteg munkát igényel. Gyakran több generáción át vezet az út. Akinek sikerül, fel kell karolni, a jó példát pedig meg kell mutatni, hogy ösztönző erejével segítse a lemaradottakat. A Szocialisták és Demokraták frakciója az Európai Parlamentben külön figyelmet fordít arra, hogy folyamatosan működő gyakornoki programja nyitva álljon a roma fiatalok előtt. Közöttük magyarok is rendszeresen hozzájutnak ehhez a lehetőséghez.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

"Nagyon sokan közülük valóban nagyon szegény körülmények közül indultak. Valószínűleg a legtehetségesebbek jutnak el odáig, hogy egyetemi diplomájuk legyen, hogy olyan nyelvtudásuk legyen, amivel megállják a helyüket olyan nagyon fiatalon mondjuk egy európai intézményben. Tehát ők valószínűleg a legtehetségesebbek. De a tehetség mellett valószínűleg arra is szükség van, hog ha szegény is az otthoni környezet, legyen egyfajta motiváció, tehát higgyen benne a család, hogy érdemes tanulni, érdemes erőfeszítést tenni. Ez majdnem mindig visszatér, egyrészről. Másrészről, nagyon sokszor halljuk, hogy a tanárok szerepe nagyon fontos. Ha egy tanár meg tudja látni, az amúgy szegény környezetből jövő tanítványában, hogy motivált, hogy tehetséges, hogy vannak lehetőségei arra, hogy feljődjön, akkor nagyon-nagyon sokat tud segíteni."

Herfort Marietta, EP gyakornok, Európai Szocialisták (S&D)

"Nem szeretnék közhelyeket használni, vagy belemenni abba, hogy küzdés és kitartás, de tény, hogy enélkül nem működik...  Hogya nincs inspiráció, és az inspiráció az nem mindig az eredmény, mert az sajnos lassú folyamatnak tűnik, és mindannyian szeretnénk meggyorsítani, és mindjárt a pozitív eredményt látni, de azért egymást tudjuk itt az úton egy picit előrébb tolni."

Herfort Marietta újságíró gyakornokkét dolgozik, ezért a szocialista frakció a sajtó osztályon foglalkoztatja három hónapon át. Ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy valódi tapasztalatokat szerezhessen arról egy érdeklődő fiatal, hogyan is működik egy európai intézmény ezen a területen. A tapasztalatokat mindenki haza viszi majd, és egyrészt mindennapi munkájában hasznosítja, de saját közösségének is próbál segíteni vele. A roma gyakornokok emellett elkezdenének valamit, amit az utódaik is folytathatnak.

Herfort Marietta, EP gyakornok, Európai Szocialisták (S&D)

"Szeretnénk valami eredményt is elérni azzal, hogy itt vagyunk, és valami közös projektet kidolgozni, az előző gyakornokok tapasztalataiból kiindulva is, hogy itthagyjunk valamit, amit a következő roma gyakornokok folytatni tudnak. Hogy legyen valami ami elindul itt, egy folyamat. Még nam tudok nagyon biztos dolgokat mondani, mert két hete vagyunk itt, ismerkedünk, kinek mik a kompetenciái, miben jó, de az biztos, hogy szeretnénk közösen alkotni valamit, amiből nincsenek kizárva a nem-roma gyakornokok, sőt. S az, hogy ők erre nyitottak, az egy plusz pont és plusz dolog."

A romák legyenek ott akkor, amikor a róluk szóló döntések megszületnek. Ez a szándék vezérelte a szocialista képviselőcsoportot, amikor  döntöttek, hogy gyakornoki programjukban külön figyelmet fordítanak a romákra. Szükség van ugyanis sok jól képzett szakemberre, akik a döntéshozatali folyamat különböző állomásain jelen vannak, és hozzáértésükkel segítik a helyzet javítását.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

"Nagyon szeretnénk több roma fiatalt látni itt az európai intézményekben, akik ott dolgoznak - részben politikusként is jó lenne, ha többen jelen lennének később, és kedvet kapnának ahhoz, hogy politikusként visszatérjenek, európai parlamenti képviselőként. De az is nagyon fontos lenne, hogy a különböző intézményekben, ők, dolgozóként, az adminisztrációban dolgozóként, szakértőként jelen legyenek. Nagyon kevesen vannak romák ezen a területen is."

Jogok, egyenlőség és polgárság

 BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az Európai Unió nem képes megvalósítani szakpolitikai céljait, ha a tagállamok nem alkalmazzák a gyakorlatban hatékonyan az uniós jogot. Brüsszel minden évben áttekinti, hogy a tagországok határidőre átültették-e az új jogszabályokat saját jogrendjükbe, és ha elmaradások vannak, akár eljárást is indíthatnak a kormányok ellen. 2011-ben például csaknem 1200 esetben indított emiatt kötelezettségszegési eljárást a Bizottság, és az év végére még mindig 763 lezáratlan ügy volt jogszabályok késedelmes átvétele miatt. Az uniós jog persze nem csupán ilyenkor sérülhet, hanem akkor is, ha az átvett jogszabályt rosszul alkalmazzák, vagy ha a polgárok nem is tudnak arról, hogy milyen jogaik vannak – és így azok nem is érvényesülhetnek. Óriási szerepe van tehát a tájékoztatásnak, hogy az uniós polgárok jól ismerjék a jogaikat – ezt a programot a következő években is jelentős pénzekkel támogatja majd az Európai Unió.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Ha csak példát mondok: mindenkinek joga van arra, hogy megkülönböztetés nélkül bánjanak vele , a diszkriminációmentességhez, miközben tudjuk, hogy nagyon sok tagállamban problémát okoz az, hogy nem feltétlenül érvényesül ez akkor sem, ha a hatóságok tesznek valami lépést, például a rendőrségi fellépések esetén, például az igazságszolgáltatásban, például a közigazgatásban. De ugyanígy nagyon sok egyéb jogról nem tudnak az emberek, hogy milyen jogaik vanak akkor ha egy másik tagállamban akarnak dolgozni, ha ott akarnak tanulni, hogy joguk van arra, hogy önkéntesként dolgozzanak egy másik tagállamban, hogy joguk van ahhoz, hogy elfogadják a diplomájukat, hogy ugyanolyan jogok illességk meg őket akkor is, ha Középkelet-Európából elmennek Angliába dolgozni, Németországba dolgozni, stb. Tehát az emberek viszonylag keveset tudnak a jogaikról, és ez a program pontosan azt célozza, hogy részben többet tudjanak róla, részben hogy valóban mindenhol megvalósuljon ezeknek a jogszabályoknak az átültetése a gyakorlatba.”

A „Jogok, egyenlőség és polgárság” nevű programról, amely 2014-től három eddigi uniós finanszírozású program egyesítésével szolgálja majd, hogy minél teljesebb mértékben érvényesülhessenek az uniós polgársággal járó jogok, az Európai Parlamentben Göncz Kinga készítette a képviselők véleményét összegző jelentést.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Ezzel az új programstruktúrával az átfedések kiküszöbölhetők, és hatékonyabban használhatók föl az uniós források. Egyébként is nagyon hosszú volt a döntési idő. Ha valaki beadott egy pályázatot, hagyon-nagyon hosszú idő telt el addig, amíg a döntés megszületett és hozzájutott a pénzhez, amivel ténylegesen elkezdhette a programot. Ugyhogy a remény az, hogy most rövidebb lesz az átfutási idő, én azt hiszem, hogy erre jó esély van.”

A program forrásai arra szolgálnak, hogy az európaiak akadály nélkül gyakorolhassák jogaikat. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy megszűnjön a legelesettebb társadalmi rétegeket sújtó diszkrimináció, a faj- és idegengyűlölet, a kirekesztés, a szegregáció és az erőszak minden formája. Ebben nagy segítséget jelenthetnek a több tagországban működő érdekvédelmi hálózatok.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Nagyon fontos az is, hogy ezekben az európai hálózatokban lehet egymástól tanulni, lehet olyan programokat felállítani, amik például elérik az embereket akkor is, ha egyik tagállamból a másikba költöznek. Ezt reméljük, de ez történik is, hogy az emberek mozognak a tagállamok között, nem feltétlenül csak egy tagállamban élnek. Vagy például, hogyha valaki családon belüli erőszak áldozata, és például elköltözik abból az országból, ahol ezt el kellett szenvednie, akkor hasonló védelem illesse meg egy másik tagállamban is, és legyen olyan szervezet, amelyik gondoskodik erről: ezek azok a bizonyos határon átnyúló együttműködések, amelyekhez feltétlenül Európai Uniós források kellenek, és nem elegendő, hogy ezt tagállami szinten finanszírozzuk.”

Mikor lesz egységes európai energiapiac?

Európában akkor lesz biztonságos az energiaellátás, ha a különböző hálózatok összekapcsolása mellett a szabályozórendszerek is egységesek lesznek – hangoztatta Herczog Edit, szocialista EP képviselő Brüsszelben, az Euronest parlamenti közgyűlésének energiabiztonsági bizottságában. Az ülésen az EU keleti partnerségében résztvevő államok törvényhozásának és az Európai Parlament képviselő vettek részt.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az Európai Unió rendszeres párbeszédet folytat a szervezet szomszédságában elhelyezkedő államokkal, így az úgynevezett Keleti Partnerségben résztvevő Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán kormányaival. A kormányzati szinten zajló tanácskozások mellett az Európai Parlament az érintett államok parlamenti képviselőivel is egyeztetéseket kezdett: politikai és gazdasági kérdésekről, kulturális és oktatási kapcsolatokról, valamint az energiabiztonságról. Ezzel foglalkozik Herczog Edit, az MSZP EP képviselője is. Brüsszelben az egyik fontos téma a Kaszpi-térségből beszerezhető gáz volt.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy bár 2002 óta a Nabucco projekt létezik, és az országok támogatják, az országok az intézményrendszer kiépítésére jelentős költségeket áldoztak, mégsem sikerült előrelépnünk, mégsem sikerült megépítenünk ezt a vezetéket. Miközben az azeri fél Törökországgal együttműködve  vállalta a török-EU határig való eljutást.”

Valeh F. Alasgarov, az azerbajdzsáni parlament alelnöke

„Megépítettünk egy nagyon fontos projektet, a Bakutól Dzsejhanig vezető olajvezetéket. A Kaszpi-tengertől a Földközi-tengerig. Mi, Azerbajdzsán. Megépítettünk egy gázvezetéket a Kaszpi-tengertől a grúz-török határig. Megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek. Megmutattuk, hogy nyitottak és készek vagyunk az együttműködésre, ami felhívás volt Európa számára az együttműködésre. Ha Önök nyitottak rá, ha az új energiabeszerzési lehetőségekre ekkora szüksége van Európának, akkor csináljunk valamit. Nem csak nyilatkozatokat, tárgyalást, vitát. Hanem valami konkrét dolgot is” – mondta az azeri parlament alelnöke.

A nehézséget az jelenti, hogy az energiapolitika nem tartozik a közös uniós politikák közé. Vannak  közös projektek, de a döntéseket a nemzeti kormányok külön-külön hozzák meg. És ez nem könnyíti meg a harmadik féllel folytatott tárgyalásokat.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„A nagy kérdés az, hogy ki van kivel. 27 európai ország egyenként, vagy a 27 európai országból néhány áll szemben egy szerződni kívánó partnerrel, nevezetesen Azerbajdzsánnal, vagy pedig a 27 EU-ország közös akarataként az Európai Unió kíván szerződni. Tehát 27-1 vagy 1-1 a szerződő felek aránya. Ez az amit ki kell bogoznunk nekünk például a gáz szállítások kapcsán.”

Valeh F. Alasgarov, az azerbajdzsáni parlament alelnöke

 „Az EU tagországoknak nincs közös álláspontjuk ebben az ügyben. Nincs eltökélt, közös politikájuk. Ezért vam a sok nyilatkozat, a sok vita, de nem történik semmi” – ismétli az azeri politikus.

Az Európában kitermelt és importált gáz mennyisége voltaképpen elegendő, csak a kontinens keleti és nyugati fele között még nincs meg az összeköttetés, és ezért a 2009-es gázválsághoz hasonló krízis idején az egyik oldal nem tudja kisegíteni a másikat. Ezen új uniós fejlesztésekkel fognak segíteni. De ez önmagában még nem garancia a biztonságos ellátásra.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Egy összekötött gázvezetéken a 27 tagország elemi érdeke, hogy alapvető információkat megosszanak egymással. Hogy a tagállamok ne egymást kijátszva  próbáljanak jobb szerződési feltételekhez jutni. Hanem az 500 millió európaira próbáljunk meg a mostaninál sokkal jobb feltétellel szerződést kötni.”

Vagyis a megépülő európai gázvezeték összeköttetések akkor segíthetik a biztonságos energiaellátást, ha az új infrastruktúra közös beszerzéssel, információcserével párosul, és hosszabb távon közös döntéshozatali rendszerrel egészül ki.

Uniós pénzek szociális célokra

Egyszerűbb pályázatok

Az Európai Parlament Szociális és Foglalkoztatási Bizottsága elfogadta az Európai Szociális Alap működését szabályozó rendeletet a 2014-től kezdődő következő hét éves költségvetési időszakra. Az erről szóló jelentés egyik előkészítője Göncz Kinga volt. A szocialista EP képviselő elmondta: az új szabályozás legfőbb célja, hogy valóban azok jussanak hozzá a támogatásokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Roma kisfiú koldul egy bolgár kisváros presszójának teraszán. Iskolába alig jár, szülei nem dolgoznak. A hozzá hasonló, mélyszegénységben élő gyermekek társadalomi beilleszkedését is segítheti az Európai Szociális Alap. Hogy mennyiből, az a következő hónapokban dől el. Az Európai Bizottság 84 milliárd eurót javasolna a 2014-től kezdődő hét évre, ezt az Európai Parlament is támogatná. A Szociális Alap Magyarországon eddig is számos programot támogatott.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„A válság elején ikerült sok munkahelyet megőrizni. Például a Szociális Alapból lehetett elérni, hogy ahol nincs elég megrendelése egy cégnek, lecsökkentették a munkaidőt 4 napra az 5 helyett, és a fizetést kiegészítették a Szociális Alapból, és az ötörig napon valamilyen képzést tartottak, a munkatársaiknak, aminek egyébként is lehet valamiféle haszna. .. Három vagy négy olyan területet fed le a Szociális Alap, ami a roma integráció szempontjából is rendkívül fontos: munkahelyteremtés, illetőleg azoknak a felkészítése, későbbi munkavállalásra, akik nagyon messze vannak a munkaerőpiactól, és tudjuk, hogy ez a romaprobléma egyik jellegzetessége Magyarországon, de nem csak nálunk, hogy emberek, nem csak évek óta, hanem évtizedek óta vannak munka nélkül, és hogy őket vissza lehessen vezetni, nem elég egy munkahelyet teremteni, hanem nagyon sok egyébre van szükség.”

Például az oktatás támogatására, vagy olyan programokra, amelyekkel megelőzhető, csökkenthető az iskolából történő kimaradás, vagy már óvodában felkészíthetők a hátrányos helyzetű gyermekek az iskolai beilleszkedésre.  Ahhoz, hogy mindezekre továbbra is jusson elég pénz, egyszerűsíteni kell a forrásokhoz való hozzáférést, és javítani a felhasználásukat. Az infrastrukturális fejlesztésekre rendszerint könnyebb támogatást szerezni.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

Azok a lobbik, amelyek az infrastruktúra-fejlesztésben  érdekeltek, mindig sokkal-sokkal erősebbek, mint azoknak a hangja, akiknek sokkal nagyobb segítségük van segítségre. Magyarán, egy építőipari lobbi, amely autópályaépítést, különböző épületeket, felújítást szeretne elérni, az sokkal erősebb lesz, mint azoknak a hangja, akiknek arra van szükségük, hogy a szegénységüket csökkentsék, hogy segítsenek nekik abban, hogy állásuk legyen, hogy ne maradjanak ki a gyerekeik az iskolából, és így tovább. Tehát azért is fontos, hogy szülessenek EU-s szintű szabályok, hogy ne ilyesfajta tárgyalások kimenetelén múljon, hogy mi történik a pénzekkel.”

A tagállamok ellenállása azonban igen nagy. Részben az összeget sokallják, részben a felhasználás szabályait tartják túlságosan részletesnek és szigorúnak. A parlament viszont azzal nem ért egyet, hogy bizonyos makrogazdasági adatok teljesítéséhez kötnék, hogy a szociális alap forrásait egy-egy tagország felhasználhassa.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP

„Pont azok az országok, azok a régiók nem kapnának tmogatást, a munkanélküliség csökkentésére, szegénység csökkentésére, amelyek egyébként is bajban vannak. Ugyhogy a szociális alap esetében ez nem elfogadható, és a parlament ezt elutasítja, erről is lesz egy tárgyalás. Az EU meg nyilvánvalóan nem szeretné, hogy olyan helyre tegye a pénzét, ahol nem látja biztosítva, hogy az valóban hasznosul.”

Az azonban eredmény, hogy a pályázók számára a tervek szerint csökkennéek az adminisztratív terhek, és könnyebb, egyszerűbb lehet a jövőben a költségek elszámolása. Ez épp a kevésbé tapasztalt, legkisebb civil szervezetek számára jelenti a legnagyobb segítséget.

Közlekedésbiztonsági díj Magyarországnak

2011-ben Magyarországon csökkent a legjobban a súlyos és halálos közlekedési balesetek száma Európában 1990-hez képest. Ezt kitüntetéssel ismerte ez az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács Brüsszelben.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, közlekedési bizottság jelentéstevő

„Svédországot és Litvániát követően 2012-ben Magyarország végzett az első helyen.”

Ez az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács nevű nonprofit szervezet döntése, amely 31 ország adatait elemezve jutott erre az eredményre. Magyarország azért kapta ezt az elismerést, mert 2011-re 1990-hez képest a halálos és súlyos balesetek száma a negyedére csökkent. Arra a szintre, ahol utoljára a hatvanas években volt. Ehhez egyebek mellett a szabályok szigorítására, az objektív felelősség  elvének érvényesítésére és az ittas vezetés terén a zéró toleranciára volt szükség.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, közlekedési bizottság jelentéstevő

„A magyar kormány ebbe beleállt, azt gondolta, hogy az emberi élet a legdrágább, és számomra fantasztikus jó érzés volt, hogy éppen másnap, az e-segélyhívó megszavazása után, ahol társjelentéstevő voltam a közlekedési bizottságban, Schváb és Felkai államtitkár úr prezentálták a jó hírt, hogy milyen programnak köszönhetően tudták a halálos balesetek számát jelentősen csökkenteni az elmúlt  években.”

Ez a program már óvodás korban elkezdni megismertetni a gyerekekkel a közlekedés szabályait, és megújítja a gépjárművezetőképzést, valamint a vizsgáztatást is. Az eredményhez hozzájárult a forgalomban résztvevő gépjárművek műszaki színvonalának javulása is. A jövőben újabb technikai fejlesztések, például az e-segélyhívó bevezetése is segíthetik az emberélet megóvását.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, közlekedési bizottság jelentéstevő

„Schváb államtitkár úr bejelentette, hogy az e-segélyhívó jövőre már Magyarországon is elérhető lesz. Ez számomra azért nagyon fontos, mert korábban, az „intelligens autó” jelentéstevőjeként  valóban úgy ítéltük meg, hogy ez az e-segélyhívó az elmúlt időszakban 4-5 ezer életet is akár megmenthetett volna. Tehát ennek megfelelően, ha van egy professzionális stratégia, és ezzel a mai magyar kormány rendelkezik, akkor igenis lehet a legjobb helyen, első helyen végezni.”

Az Eupai Unió közlekedésbiztonsági stratégiája 2020-ra a felére csökkentené a halálos balesetek számár a tagországokban a 2010-es adatokhoz képest. Vagyis a továbbiakban is lesz tennivaló, de a szabálysértések szigorúbb szankcionálása, a biztonságosabb közlekedési infrastruktúra kiépítése és a szemléletformálás segítheti a célok megvalósulását.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, közlekedési bizottság jelentéstevő

„Ha valóban egy tudatos programmal odafigyelünk az állampolgárokra, és valóban szigorítunk a szabályokon, akkor igenis van eredmény. Valóban, az új tagállamokban lazábbak voltak bizonyos szempontból a szabályok, és sokkal többen haltak meg az utakon. Ami számomra fantasztikus volt, hogy például Svédországban hatvanra fogják csökkenteni húsz év alatt a halálos balesetek számát, miközben ez hatezer volt húsz évvel ezelőtt.”

Magyarországon egy millió lakosra számítva tavaly 64 volt a halálos balesetek száma, de 1990-ben még elérte a 250-et. A szám tovább csökkenthető, hiszen uniós támogatásokból 2013 végéig 50 milliárd forintot fordíthatunk a közlekedés biztonságát javító programokra.

Szegények nadrágszíja

Az emberek megértik, ha meg kell húzni a nadrágszíjat, de azt nem, hogy miért csak a szegényeknek - hívta fel a figyelmet Göncz Kinga az EP strasbourgi plenáris ülésén elhangzott egyperces felszólalásában. A szocialista EP-képviselő a rokkantnyugdíjasok ellátásának megvonását célzó magyar kormányzati intézkedésekre hívta fel a képviselők figyelmét.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Maros Sevcovic, európai biztos, Európai Bizottság

Erős meggyőződésünk, hogy gazdasági válság idején a polgárok bizalma, a piacok bizalma, különösen fontos.

Az unió januári, általános ügyekkel foglalkozó tanácsülésének tájékoztatóján zárta így beszámolóját Maros Sevcovic uniós biztos, miután ismertette, hol is tart az Európai Bizottság eljárása Magyarország ellen. A bizalom megőrzését, a szociális feszültségek elkerülését fontosnak tartják Brüsszelben ahhoz, hogy a válság okozta sebek gyorsabban begyógyuljanak. Az Európai Parlamentben azonban Göncz Kinga, szocialista képviselő újabb feszültségforrásról számolt be: a megváltozott munkaképességű emberek biztosítási alapú, szolgálati évek alapján járó nyugdíjának átalakításáról, ami alapján segély jellegű ellátás járna a jogosultaknak.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

Ez most úgy módosul, hogy nem nyugdíjat fognak kapni, hanem rehabilitációs, gyakorlatilag szociális ellátást, ami kevesebb is, de ennek a megbélyegző volta is nagyon fontos. Most kikerülnek abból a körből, a nyugdíjasok köréből, és a nyugdíj tulajdonképpen olyan ellátás, ami a ledolgozott évek jogán jár. A szociális ellátást pedig olyan, amit valaki kap akkor, ha a társadalom úgy ítéli meg, hogy szeretné ellátni, tehát nagyon más a társadalmi megítélése is.

A képviselő szerint az Európai Unióval és a Valutaalappal kezdődő tárgyalások előtt nem kellett volna  a legelesettebb rétegek jövedelmét csökkenteni. Jelentősebb forrásokhoz juthatna ugyanis a költségvetés, ha a személyi jövedelemadó rendszer átalakításával, egy a magasabb jövedelműeket terhelő második adókulcs bevezetésével jutna bevételekhez.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

Lehet, hogy ez csak egy mondat a Széll Kálmán tervben, hogy felülvizsgáljuk a rokkantnyugdíjasok munkaképességét, és visszaküldjük őket a munkaerőpiacra, de hogy ez a rövid mondat micsoda katasztrófákat okoz családok és emberek számára, és hogy valóban erre van-e előre, vagy pedig arra, hogy azt kell mondani, hogy onnan veszünk el, ahol van, és az egy kulcsos adó az, amin változtatunk.

Digitális populizmus

Az európai populizmus növekedése az interneten is követhető – állítja egy londoni tanulmány, amely 12 európai ország populista pártjait és mozgalmait, köztük a magyar Jobbik online tevékenységét vizsgálta. A magyar pártról szóló elemzés megjelent külön kötetben is, amit az Európai Parlamentben is bemutattak. A Jobbik internetes követői által kitöltött kérdőíveket a londoni Demos intézet elemzői egy korábbi, a Jobbik szavazóival készült felmérés adataival is összevetették. A tanulmány megállapításait Göncz Kinga, szocialista EP képviselő értékelte Brüsszelben.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Elsősorban fiatalok, kétharmaduk férfi, ötödüknek felsőfokú végzettsége is van – ez jellemzi a Jobbik internetes híveit, állítja egy Londonban készült tanulmány, amelyet az Európai Parlament  Rasszizmus Elleni munkacsoportjában mutattak be. A Facebookos közösség nyolcvan százaléka szavaz is a Jobbikra, 35 százalékuk demonstrációkra is elmegy, de csak 16 százalék a párt tagja. Vagyis a Jobbik jól használja az internetes médiát a saját támogatói bázisának bővítésére.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
Mások nem tudják láthatóan ezt egyelőre megtenni, hogy a fiatalokhoz elérjenek a szociális médián keresztül, a közösségi médián keresztül egyrészről, másrészről pontosan azokat a tendenciákat erősíti ez fel, amik meglehetősen veszélyesek lehetnek. Például az előítéletességet. Azt látjuk, hogy azok csatlakoznak elsősorban a fiatalok közül, akik csalódottak egyrészt az intézményrendszerben, a demokratikus intézményekben, más oldalról pedig maguknak is erős előítéleteik vannak, és akkor itt könnyen találnak olyanokat, akik hasonlóan gondolkodnak, könnyen tudnak olyan történeteket megosztani egymással, amelyek erre erősítenek rá, és ez az, ami hosszú távon veszélyes lehet, nagyon erős romaellenes, antiszemita éle van tulajdonképpen ezekenek a közösségi kommunikációknak.

A tanulmány szerint aki a facebookon Jobbik-követő, az fiatalabb és iskolázottabb, mint az áltag Jobbik-támogató,  és kevésbé sújtja a munkanélküliség is. A nyugat-európai populista mozgalmak híveitől viszont abban különböznek, hogy azoknak az iszlám és a bevándorlás a fő gondjuk, Magyarországon viszont a romák integrációja.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
Azt is mondják ezek a kutatások, hogy a Jobbik támogatói lényegesen előítéletesebbek, mint a magyar társadalom többi része, de nincsen olyan nagy különbség. Tehát egyébként is jelen van az előítéletesség, egyébként is jelen van az, amit egyébként a politika meglehetősen kelt is. A szegényekkel szemben egyre többször felmerül a bűnbakképzés: cigánybűnözésről, hajléktalan bűnözésről beszél a kormánypárt sok-sok képviselője. Most éppen a rokkantnyugdíjak kapcsán úgy tűnik, hogy azok, akik rokkantsági nyugdíjat kapnak, azok kerülnek egy ilyen helyzetbe, hogy úgy tűnnek fel a kommunikációban, mintha ők ingyenélők lennének. Én azt hiszem, hogy ez nagyon veszélyes tendencia. Most a kormánypárti kommunikáció ezt erősíti, hogy keressünk bűnbakot, erre úgy látszik, hogy van Magyarországon egyfajta készség, hogy az emberek ezt elhiggyék, máshol keressék a problémák okát. Ez felerősítheti a választások előtt ezeknek a pártoknak a támogatottságát, és hozhatja a Jobbikot olyan helyzetbe, hogy erős lesz, vagy erősebb a mostaninál a támogatottsága, ez az igazi veszély.

„El a kezekkel a dizájnomtól!”

Európában tízmillió munkahely szűnt meg tíz év alatt amiatt, hogy eredeti, márkás termékek helyett silány utánzatokat, hamisított árukat vesznek a fogyasztók. A hamisított termékek  illegális forgalma 1,5 százalékkal csökkenti az európai gazdaságban előállított áruk összértékét, a GDP-t. Az EU éppen ezért határozottan fellép a fogyasztók tájékoztatásáért, a tudatos vásárlói magatartás elterjesztéséért, és az elmúlt évben is pályázatot hirdetett olyan kreatív alkotások elkészítésére, amelyek jól hirdetik az eredeti termékek vásárlásáért folyó kampány céljait. Tavaly az ifjúsági kategóriának volt magyar győztese, a debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nyerte kisfilmjével az Európai Bizottság „Színtiszta utánzat” címmel kiírt kreatív pályázatát, az idei eredményhirdetésen a profik kategóriájában nyert egy magyar alkotópáros: Szőnyi Gergely és Helényi Tamás, a Green Lake Pictures filmesei.




BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Hétköznapi jelenetek, amelyek bármelyikünkkel megeshetnének: fodrász, építkezés, konditerem, buszmegálló, presszó, kosárpálya vagy a karján gyermekével vasaló kismama. Itt azonban mindegyik képen valakin fekete maszk van. Bűnözők? Igen, a mindennapok elkövetői ők, akiknek tetteit hajlamosak vagyunk enyhébben megítélni. Mert „csak” letöltenek, zenét, filmet, szoftvert, illegálisan. Ezt a filmet ítélte a legjobbnak a zsűri, mert egyértelműen, határozottan viszi át a megfogalmazott üzenetet. Az alkotók, korábban együtt televízióztak, így együtt mutatták be filmjüket a kamera előtt.

Helényi Tamás,operatőr, Green Lake Pictures
„Egy kicsit sokkoló is maga a dramaturgia és a képi világa is, célzok itt a plakátra és a dramaturgiai központra, arra a bizonyos csuklyára.”

Szőnyi Gergely, forgatókönyvíró, Green Lake Pictures
"Azt próbáltuk meg kiemelni, hogy mivel ez nagyon hétköznapi jelenség ez a letöltés, akár egy közös kosarazás, vagy egy vacsora vagy egy program a barátokkal, hogy közöttünk van egy olyan személy, aki érintett a dologban, tehát a törvény szerint bűnt követ el, vagyis csúnya szóval bűnöző, akkor sem foglalkozik vele senki, mert attól XY az én barátom, az én unokatestvérem, vagy avalaki, aki együtt szórakozik éppen velem, az emberek nem foglalkoznak ezzel annyira. Tehát ha kiemeljük ezt úgy vizuálisan, hogy egy símaszkot teszünk rá, mint egy rablóra, aki a bankot fosztogatja és szintén bűnt követ el, és törvényt szeg, akkor ezzel kiemeltük azt a problémát, hogy bűnözők mászkálnak közöttünk, akikkel nem törődünk.”

A mindennapi bűnözők közöttünk vannak.
A hamisítás, illegális letöltés, engedély nélküli másolás ugyanolyan bűncselekmény, mint a rablás – hangzik a film üzenete.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)
„Másfél százalékos GDP kiesésért felel ez ma már, és mintegy 10 millió európai munkahely közvetlen vagy közvetett megszűnését okozta. Mindenképpen fordítani kell tehát ezen a folyamaton, és mindenképpen fordítani kell a fiatal munkanélküliség esetében, hiszen a fiatal munkanélküliek száma gyarapszik... Másrészt a fogyasztó oldaláról fontos, hogy azt kapja, amiért fizetett. A legtöbb fogyasztó az nem rosszhiszeműen vásárolt csalt, hamisított terméket, hanem pusztán nem ismeri fel a csalt-hamisított termékek körét.”

Ne legyél bűnöző! Válaszd az eredetit! – ezzel a tanulsággal zárul a díjnyertes magyar film.

Előnytelen egyenjogúság?

Egy év múlva megszűnik a diszkrimináció az európai biztosítási piacon. Nem fordulhat elő, hogy nők többet fizessenek ugyanazért a szolgáltatásért, mint a férfiak. De az sem, hogy kevesebbet. Azt, hogy a biztosítást kötő ügyfél férfi-e vagy nő, tilos figyelembe venni. Az intézkedés alapja egy  európai jogszabály, ami alól eddig volt kibúvó, de az Európai Bíróság egy fogyasztóvédelmi szervezet kezdeményezésére határidőt szabott minden tagállamnak. 2012. december 21-e után nem lehet olyan biztosítást kötni, amelyben a biztosító figyelembe veszi, hogy a szerződő fél férfi-e vagy nő.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az európai biztosítók eddig figyelembe vehették azokat a kockázatokat, amelyek abbl fakadtak, hogy az ügyfelük férfi-e vagy nő. Mérlegelhettek, és eltérő díjakat állapíthattak meg. Jövő decembertől azonban ez már tilos lesz.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„2004-ben hozott az akkori bizottság egy olyan döntést, hogy nemre való tekintet nélkül kell megkötni a biztosításokat. Természetesen, mint minden szabályozásban, itt is volt egy kiskapu, tehát ennek megfelelően, egészen addig, amig nem volt egy bírósági határozat, hogy hogyan kell pontosan értelmezni ezt az ügyet, gyakorlatilag senki nem vette ezt komlyan. Illetve, a Nőjogi Bizottság annak idején jelezte, hogy nem kérünk derogációt, mert úgy gondoltuk, hogy ha valóban életbelép ez a törvény, akkor ez jelentlezik a piacon, és azt jelenti, hogy a nőket hátrányosan fogja érinteni.”

Az Európai Bíróság döntése az egyenlő jogok, a diszkriminációmentesség elvén alapult, de az ítélet nem várt bonyodalmakhoz vezethet – legalábbis egy szakmai tanulmány szerint. Sok esetben ugyanis a nők kedvezőbb díjat fizettek egyes biztosításoknál,  épp azért mert nők. Például a fiatal, kezdő járművezetők között alacsonyabb a balesetek száma, mint a fiatal férfiaknál, és ez a díjtételekben is megmutatkozott. Ezután ezt a kockázati tényezőt nem vehetik figyelembe a biztosítók.  A gyakorlat szerint a fiatal férfiak által okozott több baleset kockázatát  a fiatal nők díjszabására is szétterítik majd. Vagyis: a férfiak kevesebbet, a nők pedig többet fognak fizetni.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Miután ez az ügy nagyon sokakat érint, és azt tapasztaltam, hogy a biztosítási piac abszolút mértékben együttműködő, hiszen 100 éves hagyományt kell megváltoztatnia azzal, hogy a nemi diszkriminációt ki kell vennie ebből, ennek megfelelően egy munkadokumentumot készítettem, a 2004-es jelentés alapján, amiben szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy milyen ügyek lehetnek ebben érintettek.”

Egyes biztosításoknál például javulhat a nők helyzete. A magán-nyugdíjbiztosításoknál a nők eddig többet fizettek, mert tovább élnek, és hosszabb időn át fizeti nekik a biztosító a havi járandóságot. Ha ezután nem kell magasabb díjat fizetniük, akkor végül is jobban járnak. Az életbiztosításoknál – amiatt, hogy a nők halálozási kockázata alacsonyabb a férfiakénál – alacsonyabb díjat fizettek a nők. De ha ezt a biztosítók nem vehetik figyelembe, az a nők számára díjemeléssel jár.

Az Európai Parlament témával foglalkozó jelentéstevőjeként Gurmai Zita is egyetért azzal, hogy az intézkedés díjemelkedést hozhat.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Valóban, a nők szempontjából akár 30 százalékkal is megemelkedhet az életbiztosítás, az autóra kötött biztosítás díja..Tehát ha azonos módon mérünk, akkor a férfiaknak jobb lesz- ezt is tisztességgel el kell tudni ismerni.”

Várható az is, állítják a szakértők, hogy a díjemelkedés miatt – különösen a válság idején – jóval kevesebb biztosítást kötnek majd a nők. Ez főleg a nyugdíjbiztosítások területén okozhat gondot, hiszen ha csökken az öngondoskodás, csökken az anyagi biztonság is.

A forgalomcsökkenés miatt a biztosítók várhatóan megnövelik majd marketing és reklám kiadásaikat – ami tovább emelheti az árakat. Ráadásul, mivel az unisex termékek miatt a kampány nem irányulhat kifejezetten nőkre vagy férfiakra, ez a hirdetéseket is megdrágíthatja, ami szintén érvényesülni fog a biztosítási díjakban.