1956: Harc Góliáttal

Az 56-os magyar szabadságharcos, aki a Time magazin választása alapján egykor az Év Embere lett, a nyílt tekintetű forradalmár leány, aki dobtáras géppisztolyával a kezében egy svéd magazin címlapjára került. Meghatározó óriásképek az Európai Parlamentben rendezett fotókiállításról, amelynek megnyitóján Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke emlékezett meg a 60 évvel ezelőtti forradalmárokról.

Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke
“Tetteik hatása nem csak 56-ra korlátozódott: örökségük ma is érezhető. Minden férfi és nő, aki a szabadság lángját hordozza, tudja, hogy a saját szabadságuk hazájuk szabadságát is jelenti. Ezt a gondolatot fogalmazta meg Kertész Imre is, amikor azt mondta: Ha létezik szabadság, nem létezik sors, mi magunk vagyunk a sors” - idézte a Nobel-díjas magyar írót az Európai Néppárt elnöke.

A megnyitó szónoka Kövér László, az Országgyűlés elnöke lett volna, de betegsége miatt Szájer József mondta el a házelnök beszédét, amelynek maghatározó motívuma a bibliai Dávid és Góliát küzdelme volt.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“1956-ban a magyarság is birokra kelt a maga Góliátjával, akit egy olyan hatalmi rendszer testesített meg, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán, és az önbecsülést romboló társadalmi-gazdasági megaláztatáson alapult. Ez a rendszer volt a kommunizmus.”

Ennek a rendszernek úgy lett része Magyarország, hogy a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió geopolitikai játszmájának áldozataként került oda rabnak, és elveszítette helyét Európa szabad világában – folytatta a Fidesz EP képviselője.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“Góliát ezúttal eltiporta Dávidot. Azaz: a Szovjetunió vérbe folytotta a magyar forradalmat. Mindennek következménye lett a második világháború után 1956-ban ismét romhalmazzá vált Budapest; húszezer sebesült, több, mint háromezer magyar halott az utcákon; húszezer koncepciós per és több, mint kétszáz végrehajtott halálos ítélet; ezer a Szovjetunióba elhurcolt magyar ember, tizenháromezer internált belföldön és kétszázezer szülőföldjét elhagyni kényszerülő menekült.”

1956-ban ugyan a magyar ügy tizenkét nap alatt elveszett, de a magyarok mégis alatt visszanyerték a szabadság erejét, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Szovjetunió bukása után a demokratikus Magyarország újjászülethessen. Ma, az unió tagjaként azonban azt tapasztalja, hogy Európa is küzd a maga Góliátjával – fogalmazott a néppárti frakció alelnöke.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“Az Európai Unió a saját rendjének, közbiztonságának és külső határainak a védelmében bizonytalanságokat mutat, és ezzel elbizonytalanítja a polgárait is, hiszen az európai önvédelem készségének és képességének a csökkenésével az európai polgárok biztonsága és önbecsülése is csökken. Az Európai Unió saját Góliátjával megvívandó küzdelmében – hasonlóan az 1956-os magyarokéhoz – az a tét forog kockán, hogy megtudja-e védeni önazonosságát, és önbecsülését, biztonságát és erőforrásait, szabadságát és önrendelkezését – azaz, hogy az Unió az európai polgárokat szolgálja, vagy akarva-akaratlanul kiszolgáltatja őket Európán kívüli érdekeknek?”

Van múltunk és van jövőnk

Kossuth-nótákkal és népdalokkal teremtett hangulatot a nemzeti ünnepre Brüsszelben Szalóki Ági, énekesnő, aki a megemlékezés végén nagy sikerű koncertet adott. A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság szervezésében immár 12. alkalommal ünnepelték meg március 15-ét a Brüsszelben élő magyarok. Az est első felszólalójakén Gál Kinga, fideszes EP-képviselő, az Európai Néppárt alelnöke köszöntötte a résztvevőket.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

“Március 15-e a magyar nemzet legszebb ünnepe. Nemcsak azért, mert minden évben hozza a tavasz, a megújulás, az újabb remények ígéretét, de mert mai napig a legigazibb hazafiságról, nemzetszeretetről, bátorságról szól, bárhol, ahol magyar szó hangzik a világon.”

A fideszes politikus köszöntőjében azt emelte ki, hogy március 15-e a mai nemzedékek számára is üzenetet hordoz: azt hirdeti, hogy van jövőnk a Kárpát-medencében.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

“A tiszta, megkérdőjelezhetetlen, relatívvá nem tehető magyar hazafiságról szól ez az ünnepünk. Ezért fontos mindannyiunk számára, éljünk szerte a világban. Ma már rég nemcsak Petőfiről szólnak ezek a megemlékezések, hanem üzenetet hordoznak. Magyarok újabb és újabb generációi számára hirdetik, hogy van múltunk és van jövőnk a Kárpát-medencében. Ezek az események közösséget formálnak, és ebben a közösségben egybeköt minket magyarságunk, történelmünk.”

Az ünnep előestéjén tartott brüsszeli megemlékezés szónoka Simicskó István honvédelmi miniszter volt, aki kiemelte, hogy a szabadságért meg kell küzdeni. Ezt tették a szabadságharc idején a magyar katonák is, akik a kontinens két legerősebb hadereje, az osztrák és a cári hadsereg ellen szálltak harcba a magyar szabadság és az európai civilizáció védelmében. Európát ma is meg kell védeni, hangsúlyozta Simicskó István.

Simicskó István, honvédelmi miniszter

“Ez nem azt jelenti, hogy hadba kell vonulnunk. Ez azt jelenti, hogy igenis oda kell figyelnünk az értékeinkre, oda kell figyelnünk, mert egyébként a hagyományvilágunk, a kulturánk, az értékeink, a normáink, a saját megszokott, békés együttélési normáink szűnhetnek meg és tesszük kockára a tömeges méretben, más módon – nem cári hadsereg formájában, nem osztrák hadsereg formájában – de igen: bevándorlás formájában okozhatnak mindannyiunk számára jelentős mértékű változást, és nem beszélve a gyermekeinkről és az unokáinkról. Alapvetően íródhat át Európa kultúrája és Európa történelme ezen keresztül.”

Az európai civilizációhoz való tartozást Magyarország mindig szem előtt tartotta – mutatott rá beszédében Simicskó István.

Simicskó István, honvédelmi miniszter

“Amikor a szabadságunkat ünnepeljük március 15-én, amely Magyarországnak és a magyar nemzetnek nagyon nagy és nagyon erős értéke és vágya volt mindig is - sok-sok ezer ember áldozta életét a magyar szabadságért – és 1989-90-ben, amikor Magyarország ismét visszanyerte a függetlenségét egy ráerőltetett rendszerből szabadulva, amikor a hidegháború végetérni látszott, akkor Magyarország az elsők között jelezte az integrációs szándékát. A függetlenségét fölváltva, az európai és euro-atlanti intégrációs folyamatot zászlajára tűzte. S végig is vitte ezt a folyamatot. Lemondva, részben, a szabadságáról, részben a szuverenitásáról, együttműködő nemzetek szövetségét gondolva az Európai Unióban és a NATO-ban. Ez jelentős mértékben erősítette és erősíti mind a mai napig Magyarország biztonságát és a magyar emberek biztonságát.”

A brüsszeli megemlékezések több, mint egy évtizedes hagyománya, hogy a rendezvények második felében ünnepi koncerteket tartanak, rangos hazai vendégművészek közreműködésével. Ez alkalommal a többszörös Fonogram-díjas énekesnő, Szalóki Ági “A vágy muzsikál” című estjét hallgathatták meg a jelenlévők a La Plaza színházteremben.