A jövő ítélete

Egy korról az utódok: a gyermekek vagy még inkább az unokák nemzedéke mondhat ítéletet – ezekkel a szavakkal kezdte emlékezését 1956. november 4-ére Deutsch Tamás, a Fidesz magyar néppárti delegációjának vezetője Brüsszelben, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Társaság által tartott rendezvényen.

Deutsch Tamás, EP képviselő, a Fidesz magyar néppárti delegációjának vezetője

„Azért jöttünk össze ma, kedves barátaim, hogy – a magunk talán esetlen módján – mi is értékelést adjunk a saját múltunkról. Ma este éppen arról, hogy mi történt 63 éve Magyarországon. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét méltatjuk és éltetjük ma. A magyar ’56 történetének egésze, lényege világos és egyértelmű. A nehéz és könyörtelen XX. századunk legfontosabb és legszebb eseménye volt. Nem csak nekünk, magyaroknak. 1956 üzenete a nagyvilágnak is szólt, az egész glóbuszon hatott. Az igazság és a szabadság mindenekfelettiségéről szólt.”

A 63 évvel ezelőtti november 4-ére emlékezve az áldozatokat gyászoljuk, a harcban elesetteket, a kivégzetteket és elüldözötteket, a megnyomorított és megalázott magyarokat – folytatta Deutsch Tamás.

Deutsch Tamás, EP képviselő, a Fidesz magyar néppárti delegációjának vezetője

„November negyedike az egyik legszomorúbb nap a magyar nemzet naptárjában. Hosszú-hosszú évtizedekre, harmad évszázadra törtek össze a magyarok szabadságálmai. Összetörtek, de nem tűntek el. Mint búvópatak, ott voltak a panellakásokban és a tanyákon, padlásokra rejtett emlékekben, nyugatra menekült családok hazavágyásában, tompa hangú beszélgetésekben és egyre sárguló fotókon.”

A szabadság összetört álma épp 30 éve, a rendszerváltás idején tört a felszínre, és megteremtette az új szabad és demokratikus Magyarországot – hangoztatta a fideszes politikus.

Deutsch Tamás, EP képviselő, a Fidesz magyar néppárti delegációjának vezetője

Meggyőződésem, hogy a rendszerváltoztatás erejét és őszinteségét 1956 megőrzött emléke adta meg. A kommunista rendszer legyőzése nem történhetett volna meg ’56 igazsága nélkül.

Éppen ezért illő, hogy minden november 4-én emlékezzünk, és meggyászoljuk a kommunista diktatúra majd fél évszázadát – folytatta Deutsch Tamás.

Deutsch Tamás, EP képviselő, a Fidesz magyar néppárti delegációjának vezetője

1956-nak a becsületes magyarok körében csak áldozatai voltak. Illetve: hősei és áldozatai. Illő, hogy minden esztendőben, minden november 4-én emlékezzünk rájuk. Illő, hogy meggyászoljuk a kommunista diktatúra majd fél évszázadát, annak minden pillanatát. Az a közel öt évtized magyarok millióitól vette el a legdrágább dolgot, a szabadságot. Nincs erre bocsánat és nincs felejtés.

A brüsszeli megemlékezés végén Kiss B. Attila operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, és Pfeiffer Gyula, zongoraművész, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója adott ünnepi műsort Kálmán Imre és Lehár Ferenc, valamint Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc műveiből.

Magyarország nem azért vetette le láncait, hogy újakra cserélje

„56-ban egyszerűen felrobbant a szabadságszerető magyar lélek. S ha megnézzük, mi mindenen ment keresztül a magyarság a huszadik században, ezen a tényen egy pillanatig sem csodálkozhatunk” - ezekkel a szavakkal köszöntötte a brüsszeli magyarok 1956-os megemlékezésén résztvevőket Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP képviselője. A felvidéki politikus tiszteletét fejezte ki mindenki előtt, aki 62 éve – talán ösztönösen, talán tudatosan – tudott tenni valamit azért, amit halhatatlan szabadságeszmének nevezünk.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Közéleti Kulturális Társaság által szervezett rendezvényen Varga Judit, a Miniszterelnöki Hivatal európai ügyekért felelős államtitkára ünnepi beszédében arra emlékezett, hogy 1956 mekkora erőt adott a magyarok számára.

Varga Judit, államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

„Olyan bátorság járta át a magyar emberek szívét a történelem sötétebb óráiban, amit a nyugat sohasem értett igazán. Nem értették az erőt, ami bennünk dolgozik. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz, életformánkhoz. És nem akarunk feloldódni senkinek az olvasztótégelyében.” 

Varga Judit kiemelte, hogy az 1956-ban elbukott szabadságharc céljai mára valósultak meg igazán.

Varga Judit, államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

„A szabadság az, amikor megválaszthatjuk a kormányunkat, azt, hogy kikkel éljünk együtt saját hazánkban és, hogy milyen jövőt építsünk gyermekeinknek.”

A politikus beszédében utalt arra, hogy Nyugaton bizonyára azért fogadnak értetlenül egyes magyar törekvéseket, mert nem ismerik a történelmünket.

Varga Judit, államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

„A migránsválság során számos nyugat-európai politikus igyekezett összemosni az ’56-os szabadságharcosok helyzetét a gazdasági bevándorlók tömegével. Azzal a modern népvándorlással, aminek az utóbbi években szemtanúi lehetünk. Aki ismeri, a magyar történelmet az nem húz párhuzamot a kommunizmus ellen harcoló szabadságharcosok és a gazdasági megfontolásból hazájukat elhagyó emberek tömegei között.”

Varga Judit arról is beszélt, hogy igaztalanok azok a vádak, amelyeket Magyarország fejére olvasnak. Hiszen olyan bűnöket emlegetnek, amelyek ellen 56 hősei is küzdöttek.

Varga Judit, államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

„Talán a nyugat ezért sem érti, hogy ha az Európai Parlament kommunistái, liberális, vagy épp szocialista politikusai olvassák hangosan a fejünkre az igaztalan, hazug vádakat, mi miért nem félünk, miért nem hátrálunk meg. Nem azért vetettük le a láncainkat, hogy újakra cseréljük. A magyar ember nem ilyen. Mi úgy tartjuk, hogy ha a hősöket nem feledjük, akkor mindig lesznek újak.”

A brüsszeli megemlékezés második részében a hagyományoknak megfelelően a magyar kultúra kapott szerepet. Ez alkalommal a felvidéki Ghymes együttes adott koncertet. Az a zenekar, amelyről egyik méltatója azt mondta: hitünket erősíti a Ghymes-zene, és ez a legtöbb, amit a zene és ez a varázslatos zenekar adhat.

VAN MIRE BÜSZKÉNEK LENNÜNK

Ha a mai Európa politikusai, döntéshozói ismernék a magyar történelmet, óvatosabban, körültekintőbben fogalmaznának, amikor rólunk, magyarokról beszélnek – jelentette ki Brüsszelben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A politikus az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés szónokaként hozzátette: Ha összemérnénk a magyarokat az európai nemzetekkel, a tőlünk nyugatra lévőkkel, büszkén kihúzhatjuk magunkat, van mire büszkének lennünk.

A Magyar Néppárti Képviselőcsoport, valamint a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett hagyományos megemlékezésen Deli Andor, európai parlamenti képviselő köszöntőjében arról szólt, hogy 1848 visszaadta a magyarok szabadságát és önbecsülését, de a szabadságharc elleni cári invázió megmutatta, milyen könnyen megsemmisülhetnek az eredmények. A képviselő utalt rá, hogy a tanulság napjainkban is érvényes.

 
Deli Andor, EP képviselő, Fidesz (EPP)

„Ma Magyarország Európa egyik legstabilabb és legbiztonságosabb országa, amelynek polgárai bizalommal tekinthetnek a jövőbe. Habár a helyzet stabilnak tűnik, bennünket magyarokat a sors és a történelem már megtanított arra, hogy a szabadság egy nagyon nehezen elérhető, ugyanakkor nagyon illékony tünemény! A szabadságot tudni kell megszerezni, de ugyanúgy tudni kell megőrizni!”

Pásztor István, ünnepi beszédében arra emlékeztetett, hogy 1848 beírta a történelemkönyvekbe, hogy Magyarország a parlamenti demokrácia hazája.
 

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke

„Magyarország akkor is volt, amikor diktatúrák csizmái taposták és akkor is volt, amikor a tegnapi hazugok a holnap árulóivá lettek. Mindezt lehetetlenség volna elmondani azoknak, akik európai döntéshozókként vagy szakértőkként értetlenkedve figyelik a magyarok döntéseit. Azonban ez nem a mi felelősségünk. Az volna a mi felelősségünk, ha eltitkolnánk azt, amit képviselünk, azt, akik vagyunk.”

A vajdasági politikus szerint Magyarország kiállja a próbát abban is, hogy odafigyel arra, mit is várnak el a politikától a választók.
 

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke

„Európában úgy a másik fél megértésének, mint a választókra való odafigyelésnek és megfelelésnek az eszméje kopott lett, elgyötört, elhasznált, hát félredobták. Nem baj, már kezdik keresgélni jó néhány ország politikusai. Az a jó, hogy nekünk, magyaroknak ezzel nincs feladatunk, mi ebben éltanulók vagyunk.”

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hitet tett amellett, hogy támogatni fogják Szerbia közeledését az Európai Unióhoz.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke 

„Ott vagyunk mindenhol, ahol a kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetek közti együttműködés folyamatát építeni lehet – erőteljesen segítjük úgy a szerb-magyar jószomszédi viszonyok építését, mint a szerb csatlakozási folyamatot, egyértelmű álláspontokkal képviselve ebben a folyamatban a nemzeti kisebbségi érdeket.”

A megemlékezés végén a délvidéki Bácskertesről érkezett népdalénekes, Csizmadia Anna és zenekara adott koncertet, amelyen 48-as dalok feldolgozásait is előadták.

1956 eligazodást, kapaszkodót nyújt

1956 szemtanúi lassan mind elmennek közülünk, ezért a mi felelősségünk, hogy tápláljuk és továbbadjuk 56 lángját – ezekkel a szavakkal köszöntötte Brüsszelben a forradalomra emlékező magyarokat Gál Kinga, fideszes Európai Parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke. Majd azzal folytatta, amire 56 tanulságai alapján ma is figyelnünk kell:

Gál Kinga, EP képviselő (Fidesz), az Európai Néppárt alelnöke

„- Válságok sorát éljük, a gazdasági válságtól a migrációs válságon keresztül az értékválságig. Azon értékek, amelyekért elődeink harcoltak, az a szabadság, amit ők kivívtak, mi azt örökségül kaptuk. De ezeknek fennmaradása, átadása a következő generációknak nem egy automatikus dolog. Ma, amikor szándékos ködösítésben van minden, értékeinket pedig szándékosan viszonylagossá teszik, a felelősségérzetünket és éberségünket elaltatják, akkor nagyon nehéz megtalálni, hogy merre van a jó irány. Viszont nemzetünknek, a magyar történelemnek vannak olyan eseményei, amelyek eligazodást, kapaszkodót, viszonyítási alapot adhatnak.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság hagyományos brüsszeli megemlékezésének szónoka ez alkalommal Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára volt, aki köszönetet mondott Belgiumnak azért, hogy 61 évvel ezelőtt befogadták a forradalom bukása után menekülő magyarokat.

Novák Katalin államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

„-...sokan a menekülő, üldözött szabadságharcosok segítségére siettek. Menedéket, megélhetést, jövőképet adtak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után mintegy 200 ezer ember hagyta el Magyarországot. Nagy többségük munkájával és szenvedélyes hazaszeretetével dicsőséget szerzett a magyaroknak, miután komoly karriert épített a befogadó „új hazában”, szerte a nagyvilágban, így Belgiumban is.”

Novák Katalin szerint azért kell emlékeznünk 56-ra, mert illékony a szabadság, és könnyen feledésbe merül, hogy nagyapáink és nagyanyáink mennyit küzdöttek ezért.

Novák Katalin államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

„Harcolunk a szabadságunkért Budapesten, a Kárpát-medencében és ha kell, Brüsszelben is. 1956-hoz képest nagy különbség, hogy felelősséggel már nem csak magunkért, nem csak a magyar emberekért tartozunk. Az Európai Unió büszke tagállamaként Európa szabadságáért is készek vagyunk küzdeni, ha kell. Vállaltuk, hogy megvédjük a közös külső határainkat, és így is teszünk.”

Az államtitkár azt mondta, ma Magyarország azon dolgozik, hogy a közép-európai régió, a visegrádi négyek és a környező országok egyre erősödő gazdasági teljesítményével, szellemi tőkéjükkel, innovatív gondolkodásukkal minél inkább hozzájárulhassanak az Európai Unió erősödéséhez.

Novák Katalin államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

- „Aktív részesei vagyunk annak a közös gondolkodásnak, mely egy még erősebb, egy még eredményesebb, egy még versenyképesebb Európai Unióról szól. Egy olyan Unióról, amely úgy erősödik, hogy egy pillanatra sem téveszti szem elől a nemzetállamok függetlenségét és szabadságát. Egy olyan Európai Unióról, mely képes védelmet nyújtani polgárainak, ahol tisztelik a keresztény gyökereket és értékeket, és ahol mindig menedéket fognak nyújtani azoknak, akik valóban üldözöttek, s jogszerűen kérnek segítséget.”

A megemlékezés végén a Magyar Állami Operaház fúvósegyüttese adott koncertet. A nyitószám az 1956-os forradalommal összefort Egmont-nyitány átirata volt. Beethoven darabját sugározta 1956-ban a Parlamentből közvetített műsorában a híradások és a közlemények között a Magyar Rádió.

Erős Magyarország – erős Európában

1848 márciusára emlékeztek Brüsszelben a Belgiumban élő, dolgozó magyarok. A hagyományos ünnepséget ez alkalommal is a Magyar Hullám Közéleti-Kulturális Társaság szervezte. Köszöntőjében Bocskor Andrea, fideszes EP képviselő azt hangsúlyozta, hogy a ma emberének erőt kell merítenie az egykori hősök bátorságából és lelkesedéséből.

Bocskor Andrea, EP képviselő, Fidesz

Minden kornak megvan a maga küzdelme, a maga forradalma és szabadságharca. Így nekünk is szükségünk van arra a bátorságra, arra a lelkesedésre és tűzre, ami az ő szívükben megvolt. Lehetünk passzív szemlélői egy-egy eseménynek, vagy akár lehetünk részesei, alakítói. Sodródhatunk az árral, vagy választhatjuk azt is, hogy megpróbálunk tenni azért, hogy gyermekeink és unokáink egy békésebb, biztonságosabb, reményteljesebb jövőképpel bírjanak.

1848-ban forradalmi változások söpörtek végig egész Európán, de a kontinens most is az átalakulás korszakát éli – mondta az est szónoka, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal parlamenti államtitkára.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

Sokminden változott, de azért sok a hasonlóság is. Csakúgy, mint a 48-as hősök idejében, most is apránként, napról-napra kell megküzdenünk a szabadságunkért. Ha igaz a „nagy vízen” túli mondat, a tengerentúli mondat, hogy a szabadság mindig csak egy generációra van a kihalástól, akkor mi sem tekinthetjük magától értetődőnek azt, amiért olyan sokan adták életüket előttünk.

Abba, hogy az újratervezés alatt álló Európa hogyan alakul át, azoknak a nemzeteknek lesz beleszólásuk, amelyek saját helyzetük rendezésével már bizonyították, mire képesek.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

A magyar gazdasági modell utat tört magának és bizonyította életképességét. Ebben sok millió magyar munkája van. Semmi okunk tehát kishitűségre, semmi okunk arra, hogy a küszöb alatt közlekedjünk. És ha ez így van, akkor ez azt is jelenti, hogy Magyarország kellő alappal vehet részt az európai újratervezésben. ...Mi magyarok gyakran érezzük úgy, hogy 1848-hoz hasonlóan most is a lázadás állapotában vagyunk. Lázadás ez azon politikai korrektség ellen, amely nem a valóságból, hanem az ideológiákból vezeti le a politikai cselekvést. Nem állítjuk azt, hogy mindig, mindenben igazunk van, de egy dolog biztos, Magyarország tiszta lapokkal játszik Európában. Azt szeretnénk, ha továbbra is a munka és a teljesítmény lenne a társadalom fő szervező ereje. Azt szeretnénk, ha Európa képes lenne megvédeni kultúráját és közösségeit, különös tekintettel a családokra. És azt akarjuk elérni, hogy az unió képes legyen megvédeni, megerősíteni saját biztonságát – ez utóbbira a mostani helyzetben még nem találtak ki jobb megoldást, mint a határok hatékony védelmét.

Dömötör Csaba hangsúlyozta, a brüsszeli magyaroknak az a feladata, hogy a lényeg felé tereljék az Európa jövőjéről szóló vitát.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

Erős Európára van szükség. Olyan Európára, amely továbbra is épít a nemzetállamokra, azok sokszínűségére, és azokra az értékekre, amely alapján az európai integráció elindult. Egy olyan Európára, amely képes meghallani állampolgárai hangját, és képes újratervezni a dolgokat, amennyiben arra szükség van. Ha ez így lesz, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az erős Európában Magyarország is erős lesz.

A brüsszeli március 15-i ünnepség az elmúlt évek hagyományainak megfelelően kulturális programmal zárult. Ez alkalommal Fülei Balázs Artisjus- és Junior Prima-díjas zongoraművész adott koncertet.

1956: Harc Góliáttal

Az 56-os magyar szabadságharcos, aki a Time magazin választása alapján egykor az Év Embere lett, a nyílt tekintetű forradalmár leány, aki dobtáras géppisztolyával a kezében egy svéd magazin címlapjára került. Meghatározó óriásképek az Európai Parlamentben rendezett fotókiállításról, amelynek megnyitóján Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke emlékezett meg a 60 évvel ezelőtti forradalmárokról.

Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke
“Tetteik hatása nem csak 56-ra korlátozódott: örökségük ma is érezhető. Minden férfi és nő, aki a szabadság lángját hordozza, tudja, hogy a saját szabadságuk hazájuk szabadságát is jelenti. Ezt a gondolatot fogalmazta meg Kertész Imre is, amikor azt mondta: Ha létezik szabadság, nem létezik sors, mi magunk vagyunk a sors” - idézte a Nobel-díjas magyar írót az Európai Néppárt elnöke.

A megnyitó szónoka Kövér László, az Országgyűlés elnöke lett volna, de betegsége miatt Szájer József mondta el a házelnök beszédét, amelynek maghatározó motívuma a bibliai Dávid és Góliát küzdelme volt.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“1956-ban a magyarság is birokra kelt a maga Góliátjával, akit egy olyan hatalmi rendszer testesített meg, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán, és az önbecsülést romboló társadalmi-gazdasági megaláztatáson alapult. Ez a rendszer volt a kommunizmus.”

Ennek a rendszernek úgy lett része Magyarország, hogy a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió geopolitikai játszmájának áldozataként került oda rabnak, és elveszítette helyét Európa szabad világában – folytatta a Fidesz EP képviselője.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“Góliát ezúttal eltiporta Dávidot. Azaz: a Szovjetunió vérbe folytotta a magyar forradalmat. Mindennek következménye lett a második világháború után 1956-ban ismét romhalmazzá vált Budapest; húszezer sebesült, több, mint háromezer magyar halott az utcákon; húszezer koncepciós per és több, mint kétszáz végrehajtott halálos ítélet; ezer a Szovjetunióba elhurcolt magyar ember, tizenháromezer internált belföldön és kétszázezer szülőföldjét elhagyni kényszerülő menekült.”

1956-ban ugyan a magyar ügy tizenkét nap alatt elveszett, de a magyarok mégis alatt visszanyerték a szabadság erejét, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Szovjetunió bukása után a demokratikus Magyarország újjászülethessen. Ma, az unió tagjaként azonban azt tapasztalja, hogy Európa is küzd a maga Góliátjával – fogalmazott a néppárti frakció alelnöke.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“Az Európai Unió a saját rendjének, közbiztonságának és külső határainak a védelmében bizonytalanságokat mutat, és ezzel elbizonytalanítja a polgárait is, hiszen az európai önvédelem készségének és képességének a csökkenésével az európai polgárok biztonsága és önbecsülése is csökken. Az Európai Unió saját Góliátjával megvívandó küzdelmében – hasonlóan az 1956-os magyarokéhoz – az a tét forog kockán, hogy megtudja-e védeni önazonosságát, és önbecsülését, biztonságát és erőforrásait, szabadságát és önrendelkezését – azaz, hogy az Unió az európai polgárokat szolgálja, vagy akarva-akaratlanul kiszolgáltatja őket Európán kívüli érdekeknek?”

Van múltunk és van jövőnk

Kossuth-nótákkal és népdalokkal teremtett hangulatot a nemzeti ünnepre Brüsszelben Szalóki Ági, énekesnő, aki a megemlékezés végén nagy sikerű koncertet adott. A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság szervezésében immár 12. alkalommal ünnepelték meg március 15-ét a Brüsszelben élő magyarok. Az est első felszólalójakén Gál Kinga, fideszes EP-képviselő, az Európai Néppárt alelnöke köszöntötte a résztvevőket.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

“Március 15-e a magyar nemzet legszebb ünnepe. Nemcsak azért, mert minden évben hozza a tavasz, a megújulás, az újabb remények ígéretét, de mert mai napig a legigazibb hazafiságról, nemzetszeretetről, bátorságról szól, bárhol, ahol magyar szó hangzik a világon.”

A fideszes politikus köszöntőjében azt emelte ki, hogy március 15-e a mai nemzedékek számára is üzenetet hordoz: azt hirdeti, hogy van jövőnk a Kárpát-medencében.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

“A tiszta, megkérdőjelezhetetlen, relatívvá nem tehető magyar hazafiságról szól ez az ünnepünk. Ezért fontos mindannyiunk számára, éljünk szerte a világban. Ma már rég nemcsak Petőfiről szólnak ezek a megemlékezések, hanem üzenetet hordoznak. Magyarok újabb és újabb generációi számára hirdetik, hogy van múltunk és van jövőnk a Kárpát-medencében. Ezek az események közösséget formálnak, és ebben a közösségben egybeköt minket magyarságunk, történelmünk.”

Az ünnep előestéjén tartott brüsszeli megemlékezés szónoka Simicskó István honvédelmi miniszter volt, aki kiemelte, hogy a szabadságért meg kell küzdeni. Ezt tették a szabadságharc idején a magyar katonák is, akik a kontinens két legerősebb hadereje, az osztrák és a cári hadsereg ellen szálltak harcba a magyar szabadság és az európai civilizáció védelmében. Európát ma is meg kell védeni, hangsúlyozta Simicskó István.

Simicskó István, honvédelmi miniszter

“Ez nem azt jelenti, hogy hadba kell vonulnunk. Ez azt jelenti, hogy igenis oda kell figyelnünk az értékeinkre, oda kell figyelnünk, mert egyébként a hagyományvilágunk, a kulturánk, az értékeink, a normáink, a saját megszokott, békés együttélési normáink szűnhetnek meg és tesszük kockára a tömeges méretben, más módon – nem cári hadsereg formájában, nem osztrák hadsereg formájában – de igen: bevándorlás formájában okozhatnak mindannyiunk számára jelentős mértékű változást, és nem beszélve a gyermekeinkről és az unokáinkról. Alapvetően íródhat át Európa kultúrája és Európa történelme ezen keresztül.”

Az európai civilizációhoz való tartozást Magyarország mindig szem előtt tartotta – mutatott rá beszédében Simicskó István.

Simicskó István, honvédelmi miniszter

“Amikor a szabadságunkat ünnepeljük március 15-én, amely Magyarországnak és a magyar nemzetnek nagyon nagy és nagyon erős értéke és vágya volt mindig is - sok-sok ezer ember áldozta életét a magyar szabadságért – és 1989-90-ben, amikor Magyarország ismét visszanyerte a függetlenségét egy ráerőltetett rendszerből szabadulva, amikor a hidegháború végetérni látszott, akkor Magyarország az elsők között jelezte az integrációs szándékát. A függetlenségét fölváltva, az európai és euro-atlanti intégrációs folyamatot zászlajára tűzte. S végig is vitte ezt a folyamatot. Lemondva, részben, a szabadságáról, részben a szuverenitásáról, együttműködő nemzetek szövetségét gondolva az Európai Unióban és a NATO-ban. Ez jelentős mértékben erősítette és erősíti mind a mai napig Magyarország biztonságát és a magyar emberek biztonságát.”

A brüsszeli megemlékezések több, mint egy évtizedes hagyománya, hogy a rendezvények második felében ünnepi koncerteket tartanak, rangos hazai vendégművészek közreműködésével. Ez alkalommal a többszörös Fonogram-díjas énekesnő, Szalóki Ági “A vágy muzsikál” című estjét hallgathatták meg a jelenlévők a La Plaza színházteremben.

„1956 örökké él a szabad nemzetek emlékezetében”

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„1956. október 23. az a nap, amely örökké fog élni a szabad emberek és nemzetek emlékezetében.” John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök szavait felidézve vette kezdetét a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság szervezésében tartott 56-os megemlékezés Brüsszelben. A résztvevőket Bocskor Andrea, a kárpátaljai származású fideszes EP képviselő köszöntötte.

Bocskor Andrea, EP képviselő, Fidesz-EPP

„Szabadság és igazság nélkül nem lehet élni, nem tudunk élni, valljuk mi, magyarok, bárhol is éljünk a világon. A magyar nép a múltban és a jelenben is többszörösen hitet tett, és tesz emellett, ezért tartjuk fontosnak megvívni küzdelmeinket a jelenben, valamint megemlékeznünk történelmünk nagyjaira, dicső és sorsfordító pillanataira.”

A képviselő beszédében kiemelte, hogy a forradalmárok hősiességéhez a magyar nép egységes akarata, szabadságvágya adott erőt.

Bocskor Andrea, EP képviselő, Fidesz-EPP

„Bátran állíthatjuk, hogy Magyarország a hősök hazája. Micsoda hősiesség, bátorság kellett ahhoz, hogy egy olyan kicsi nemzet, mint a magyar, fel tudta emelni a szavát az elnyomók ellen, egy világhatalom ellen. A magyar nép egyként követelte a szovjetek kivonulását, a szabad választások kiírását, a sajtószabadságot. Ebben egyetértett a társadalom minden rétege, szolidaritásukat fejezték ki a Trianonban elcsatolt területek magyar közösségei.”

Az ünnepi rendezvény szónoka, az Országgyűlés alelnöke, Gulyás Gergely megemlékezett arról a 13 napról, ami alatt az ország az 56-os forradalom győzelmének reményében élhetett.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

„Hacsak pár napra is, hacsak átmenetileg is, de a forradalom győzelmet aratott. Nagy Imre lett a miniszterelnök, a történelmi pártok újjáalakulásával a többpártrendszer ismét valósággá vált, a politikai elítéltek kiszabadultak, az állami függetlenség deklarált kormányzati cél lett. Azonban, ha már ekkor szétnézünk a győztes forradalom horizontján, akkor nagyon gyorsan nyilvánvalóvá válik Faludy György sorainak igazsága: A keleti szemhatár felett mocskos felhők, nyugatról álszent röfögés. E kettő egyszerre vetett véget a magyarok világra szóló forradalmának.”

Bár a szovjet hadsereg 16 hadosztállyal és kétezer tankkal tiporta el az 56-os forradalmat, a magyarok nem adták fel a reményt, hogy a kommunizmus gonosz birodalma elbukik egyszer – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

„Annyi meggyalázott, elhallgatott, és titokban megünnepelt október 23-a után 1989-ben a köztársaság e napon történ kikiáltása – az akkori hatalom eredeti szándékával szemben – csak még egyértelműbbé tette azt, amit mára Magyarország alkotmány, és az első szabadon választott Országgyűlés elsőként elfogadott emléktörvény egyaránt rögzít: mai szabadságunk az 56-os forradalomból sarjadt ki.”

56 törekvéseinek legjavát mára meg lehetett valósítani, de az Országgyűlés alelnöke szerint van még, amivel adós maradt a magyar rendszerváltás.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

„Az elmúlt két és fél évtized komoly mulasztása, hogy a magyar demokrácia nem volt elég erős ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson a forradalmároknak és az áldozatoknak az elnyomóikkal szemben. Az igazságtétel elmaradása a rendszerváltozás ma már alig jóvátehető adóssága maradt.”

Gulyás Gergely végezetül arról szólt, hogy 56 emlékének ápolása nem csak Magyarország számára nemzeti ügy, de Európa egésze számára jelenthet világos iránymutatást egy önazonosság-tudatában megingott kontinensen.

Az ünnepség – a hagyományoknak megfelelően - koncerttel zárult. Ez alkalommal Pál István Szalonna és Bandája játszott hagyományos népzenét a Kárpát-medence különböző tájegységeiből.

1848 adta szabadságtudatunkat

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Éppen tíz éve, 2005-ben emlékeztek meg először március 15-éről Brüsszelben a Magyar Hullám Közéleti Kulturális Társaság szervezésében a Belgiumban élő és dolgozó magyarok. Azóta hagyománnyá vált, hogy nemzeti ünnepünkről, és október 23-án az 56-os forradalom évfordulójáról ez az „Értékek mentén” létrejött civil szervezet hívja össze évente kétszer a brüsszeli magyarokat ünnepelni és emlékezni. Ebben az évben március 15-e alkalmából az Európai Parlament alelnöke, Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP képviselője köszöntötte az ünneplőket, párhuzamot vonva a Márciusi Ifjak 167 évvel ezelőtti törekvései és a politika mai céljai között.

Pelczné Gáll Ildikó

az Európai Parlament alelnöke

EPP, Fidesz

„Miképpen a márciusi hősök annak idején, a mi ifjaink számára, a mi fiataljaink számára is az összefogás, a szabadság, és az egymásra találás, egymás támogatása, együttes erővel elért boldogság-álom – legalább olyan erős, mint akkor volt. Ez a mi küldetésünk, ez a mi feladatunk, hogy ennek a körülményeit tudjuk megteremteni.”

A fideszes politikus azt hangsúlyozta, hogy 1848-nak köszönhetjük szabadságtudatunkat, ezért is kell hűnek lennünk a forradalom szelleméhez.

Pelczné Gáll Ildikó

az Európai Parlament alelnöke

EPP, Fidesz

„Egy erős Magyarországot, egy erős hazát szeretnénk építeni, ahol jó élni, ahol jó dolgozni, ahol jó családot alapítani, ahol jövőt lehet építeni. Egy olyan országot, aminek a nemzettudata legalább olyan erős, mint annak az országnak, ami 167 évvel ezelőtt volt.”

A nemzeti ünnepek jó alkalmat jelentenek arra, hogy a magyarság legnemesebb hagyományait közvetítsék más népek felé – erről már a brüsszeli ünnepség másik szónoka, Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója beszélt. Mint mondta, a kulturális diplomácia – és a világ különböző tájain működő magyar kulturális intézetek feladata: értékeink megismertetése, amit nemzeti ünnepeink idején, a magyar kultúra bemutatásával sokkal nagyobb eséllyel tudunk megtenni.

Hammerstein Judit

főigazgató, Balassi Intézet

„Számunkra, a rendszerváltás nemzedékei számára, március 15-e a szabadság roppant erejét demonstrálja egy nemzet, egy politikai közösség, de az akkori meg a mai Európa és a világ számára is. Ez a hatalmas történelmi esemény annak idején felrázta Európát, sokáig lázban tartotta, és híre eljutott az óceánon túlra is. Ha tetszik, ezzel a tágasságával, a szabadság földrészeken átnyúló, átívelő életvilágába oltva, a legmagyarabb ünnepe hazánknak, és mondjuk ki határozottan – a nagyvilágnak. Úgy gondolom, hogy van mire büszkék lennünk. 1848 március 15-e megmutatta, hogy Magyarország helye Európa szívében van: magyarság és európaiság egymástól elválaszthatatlanok.”

Az ünnepség résztvevőit köszöntötte Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete is, majd a hagyományokat követve az est koncerttel zárult. Ez alkalommal Hegedűs Endre, Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, Liszt és Bartók műveinek avatott, nemzetközi hírű interpretálója adott hangversenyt.

Egy lélek nélküli Európa nem lehet sikeres

Megemlékezés 1956-ról Brüsszelben

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE


„Számunkra természetessé vált, hogy sorsunk fölött szabadon rendelkezhetünk, hogy elidegeníthetetlen jogként tekintünk szabadságjogainkra, de hosszú és küzdelmes volt az ide vezető út” - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Brüsszelben a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Közéleti társaság 1956-ra emlékező ünnepségét Gál Kinga, fideszes EP képviselő.

A mai szabadságunk 1956-ból sarjad ki, az új alaptörvény nemzeti hitvallásában a forradalom és szabadságharc a jogszabályi hierarchia csúcsán áll – így folytatta az est szónoka, Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki azt mondta: 56-ról szólva szükség van arra, hogy megálljunk, emlékezzünk a múltra, annak fényénél olvassuk a jelent, és tervezzük a jövőt. A tárcavezető szerint a magyar forradalom és szabadságharc az európai identitásnak is meghatározó eleme.

Trócsányi László, igazságügyi miniszter
„Európa két felét 1956-ban vasfüggöny választotta el egymástól. A megosztottság földrészünk testét éppen a szívénél, Közép-Európánál, benne Magyarországnál szelte ketté. Európa Nyugati felét szabadság, demokrácia, jogállam, pluralizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása, a növekvő szociális biztonsággal házasított piacgazdaság jellemezte. Ez a képlet a valaha volt legnagyobb jólétet eredményezte. Az Odera-Neisse vonaltól és a Lajtától keletre mindennek az ellenkezője uralkodott. Idegen megszállók védelmét élvező zsarnokság, önkény, egy áltudományos ideológia monopóliuma, az emberi jogok és méltóság semmibe vétele, primitív cserekereskedelem, áruhiány és létbizonytalanság.”

1956 novemberében nem jelentett vigaszt, hogy az igazság nem azonnal győzedelmeskedik. Mégis: 1956 tette lehetővé 1989 csodáját, amely leszámolt 1789-cel, azzal a tévhittel, hogy nagy változásokat csak erőszakkal lehet véghezvinni – folytatta emlékezését Trócsányi László.

Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok nagy utat tettek meg. "A földrészt összeillesztettük, a seb beforrt, de a varratokat mintha még nem szedték volna ki" - mondta, hozzátéve, hogy a nyugati és keleti tagállamok között nem csak gazdasági értelemben tapasztalható különbség.

Trócsányi László, igazságügyi miniszter
„Időnként látszik a törésvonal kicsi és nagy, régi és új tagállamok között. Nem csak a gazdasági felzárkózás terén, materiális értelemben, hanem szellemi téren is. A nemrég még újnak nevezettek tagállamok hosszú utat tettek meg. Paradox módon éppen nehezen leküzdött múltjuk miatt válhatnak kedvezőtlen percepciók, előítéletek tárgyává: rendszert váltottak, rendben van, de a megfigyelés még indokolt, mint járvány után. Más tapasztalatok birtokában van Közép- és Kelet-Európa, és mások birtokában Nyugat-Európa. Ez mindig magában hordja a kettős mérce kialakulásának veszélyét.”

Európa vonzerejét újra kell teremteni, fel kell lépni a demagógia és a szélsőségesség ellen. "Egy lélek nélküli Európa nem lehet sikeres" - jelentette ki Trócsányi László, mert aki ilyen Európával találkozik, nem vágyik majd arra, hogy beilleszkedjen.

A megemlékezés második részében a Berlinben élő Snétberger Ferenc Kossuth-díjas gitárművész kvartettje adott dzsesszkoncertet, melyen közreműködtek a Snétberger Zenei Tehetség Központ fiatal művészei is.

Szabadságharcról - Brüsszelben

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Furcsa dolog Brüsszelben a magyar szabadságot ünnepelni – hangzott el az 1848-as forradalomra emlékező ünnepségen. Furcsa, mert nem csupán a magyarok, hanem az Európai Unió minden tagországa a szabadság elkötelezett hívének tartja magát, és furcsa azért is, mert épp Brüsszelből érték bírálatok az elmúlt évek második magyar rendszerváltását, az alaptörvény elfogadását, a jogrendszer átfogó átalakítását. A 48-as márciusi ifjak hármas követelését: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” - a mai utódok is magukénak vallják.

Pelczné dr. Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz

„Boldogan mondom, és őszintén vallom magamat, magunkat a márciusi ifjak örökösének. Azt gondolom, hogy az ő áldozatuk arra emlékeztet bennünket, hogy oly módon lehet dolgozni és küzdeni egy ország jövőjéért, hogyha igazán bátrak vagyunk. Ha van virtus abban, amit teszünk.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett megemlékezésen Kovács Tamás Iván, belgiumi magyar nagykövet is köszöntötte a magyar és külföldi résztvevőket, felidézve 1848 és 1956 forradalmi örökségét. Beszédében utalt arra, hogy a magyarok csodálattal adóznak azoknak a népeknek, akik még ma is küzdenek a szabadságukért, mint a szomszédos Ukrajnában. Az est szónoka, Balog Zoltán miniszter arról beszélt, hogy a szabadságot sokan, sokféleképpen értik, és másképp küzdenek is érte.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium

„Amikor különböző minőségű, súlyú, tulajdonú szabadságokról van szó, akkor ezekben a szabadságküzdelmekben mindig benne van a gazdasági érdek – például a piac szabadsága -, mindig benne van a politikai erőnek a különbsége, a nagy, a befolyásos és a kisebb országok között, még katonai potenciál is benne lehet. Benne lehetnek természetesen történelmi szövetségek és történelmi meghatározottságok. Gondoljuk csak meg, hogy hogyan határozzák meg ma Brüsszelből nézve, mondjuk, Ukrajna szabadságát és biztonságát, vagy a krími vagy éppen a kárpátaljai népek és népcsoportok szabadságát és biztonságát.”

Balog Zoltán Brüsszelt végvárnak nevezte, és vitézeknek azokat, akik védelmezték a magyar szabadság új vívmányait az elmúlt évek során.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium

„Amikor azt vitatják, hogy Magyarországon nem érvényesülnek maradéktalanul az emberi szabadságjogok, akkor az persze, hogy „szabadságügy”. Ugyan, ezeket a vitákat - ezt soha ne felejtsük el - a jog asztalánál mind megnyertük. Ezért is mondtam köszönetet. A jog asztalánál megnyertük, nem maradt semmiféle kifogás, ezt rögzítsük. De az a várva várt csen, hogy „Európa csendes, újra csendes”, az mégsem következett be, még elismerést sem kaptunk, pedig érdemeltünk volna. Mert maradt valami gyanakvás: „ők” - nem tudom pontosan kik azok az ők – korlátozni akarják Magyarország szabadságát. Mi – ezt pontosan tudom, hogy kik vagyunk – mi, mondják ők, nem tiszteljük úgy a szabadságot, ahogy ők szeretnék. Ezt én így fogalmaznám, helyesen ez így hangzik: mi nem úgy tiszteljük a szabadságot, hanem másképpen, mint ahogy ők szeretnék.

A gyanakvás mögött, én úgy gondolom, és talán ebben egyetértünk néhányan, hogy egy másik szabadságharc húzódik. Az a gazdasági szabadságharc, mely nekünk azt jelenti, hogy Magyarországon élhetőbbé, szabadabbá akarjuk tenni az életet, és ezért meg kell küzdenünk. Ezért meg kell küzdenünk a korlátlan piac, a korlátlan verseny, a korlátlan pénzérdek híveivel, és érdekcsoportjaival.”

Az ünnepi megemlékezés második részében Rúzsa Magdi énekelte szerelemről, vágyról, beteljesülésről, megtisztulásról szóló dalait.

Gál Kinga ismét az "Év Képviselője"

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„A győztes: Gál Kinga!” - ez a mondat már másodszor hangzott el az „Év európai parlamenti képviselője” díjak átadásán. A Fidesz soraiban ülő Gál Kinga ugyanis 2008-ban is megkapta már az igazságügyi és szabadságjogi kategóriában ezt az elismerést. A hat évvel ezelőtti díjhoz képest azonban az idén más a súlya a kitüntetésnek.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

„Abban a szabadságjogi kategóriában kaptam meg, ahol végül is az elmúlt években a legnagyobb küzdelem ment, épp a Magyarországot ért alaptalan, teljesen alaptalan támadások miatt. A munkám nagy része arról szólt, hogy ezt hárítsam. Úgy gondolom, megkérdőjelezi mindazokat a véleményeket, hogy a magyar képviselők itt elszigetelődtek, a Fidesz az nem Európaképes, hanem elszigetelődik. A képviselő kollégáimnak a szavazatai azt mutatják, hogy ez nem így van.”

Az „Év EP képviselője” díjakat immár tizedik éve adja át a brüsszeli kiadású Parliament Magazine. 16 szakpolitikai területen gyűjtenek jelölteket az adott ágazatban működő szakmai- és civilszervezetektől, majd az egyes kategóriák 3-3 legtöbb szavazatot szerzett jelöltje közül a parlament illetékes szakbizottságának tagjai szavazzák meg, ki kapja a díjat.

A díjkiosztó gálán Gál Kingának a nemzeti kisebbségekért végzett munkáját emelte ki Máire Geoghegan-Quinn, tudományos kutatásokért felelős uniós biztos az elismerés átadásakor. Az ír biztos az est folyamán maga is többször szólalt meg anyanyelvén, írül, hogy érzékeltesse, mennyire fontos az anyanyelv használata.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

„Nagyon fontos az, hogy azok, akik a kisebbségi nyelveket beszélik Európában, akik nemzeti kisebbségi közösségek tagjai, azok végre megtalálják azt a megoldást az életükre, amire igazán szükségük van.”

A Parliament Magazine idei díjkiosztójának különös jelentőséget ad, hogy az európai parlamenti választások évében, a ciklus végén került rá sor. Ezért nem csupán egy év, hanem az elmúlt öt év során végzett munkát vették figyelembe a díjak odaítélésekor.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

„Nagyon kemény időszak van mögöttünk, és nagyon nagy küzdelmek után vagyunk. Sokkal realistább lesz az ember itt a parlament padsoraiban, azt hogy mit lehet elérni, és hol vannak a realitások, de ez soha nem azt jelentette számomra, hogy feladjuk a küzdelmet, hanem akár – és ez igaz volt a bel- és igazságügyi bizottság elmúlt hónapjait ha nézzük, pont a Magyarország elleni vitákat – hogy ha egyedül kell bemenni szemben egy egész bizottsággal, akkor is érdemes felvállalni a vitát, ha tudjuk, hogy nekünk igazunk van.”

'56 erősíti az európai identitást

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

1956-nak olyan ereje van, amely erősíti az európai identitást – jelentette ki Brüsszelben Gyürk András, a Fidesz EP képviselője. A Magyar Néppárti Delegáció vezetője azon a hagyományos megemlékezésen beszélt, amelyen a Brüsszelben élő és dolgozó magyarok az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról emlékeztek meg. Gyürk András azt mondta, számos konferencia és tanácskozás kutatja az európai összetartozás lényegét, amit nem a nagyívű közös politikai programok jelenítenek meg a legjobban, hanem valami más.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

„A közös lelkület. Ez lehet az európai identitás. És ez azokból a pillanatokból áll össze, amikor a kontinens lakói lelkükben ugyanazt érezték. Az ilyen pillanat történelmi távlatokban is igen ritka. De egy dologban biztos vagyok: 1956 forradalma ilyen pillanat volt.1956 olyan tett volt, ami egybe tudta kovácsolni Európa polgárait.”

Akkor nem a közös érdek, hanem a közös lélek kovácsolta egybe Európát – fogalmazott Gyürk András.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

Ez azoknak a pesti srácoknak volt köszönhető, akik életüket adták a szabadságért. 56 emléke tehát identitás erősítő európai örökség, amelynek az őrzői mi magyarok vagyunk. Kötelességünk megőrizni és továbbadni azt.”

Október 23-a közeledtével ezért is ünnepelnek a brüsszeli magyarok szinte már hagyományosan a város szívében, hogy az 56-os forradalomról minél szélesebb körben emlékezhessenek meg.

Az esemény szónoka, Navracsics Tibor felidézte, hogy bár a magyar nemzeti ünnepek közül március 15-ét és október 23-át kegyetlen megtorlás követte, sem a 48-as forradalom, sem 56 véráldozata nem volt hiábavaló.

Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter

„1956 hőseinek bátorsága olyan alapélményt jelentett, amelytől az 1989-90 kommunistái féltek, és végül meghátráltak. A magyar demokratikus átmenet 1956 bátorságán alapul. Mert tanultunk a történelemből. Mert megtanultuk, hogy a hazaárulókkal nem lehet kibékülni. Mert megtanultuk azt, hogy demokráciát csak bártan lehet építeni. Mert megtanultuk azt is, hogy demokrácia csak ott létezhet, ahol független nemzet létezik. És megtanultuk azt is, hogy a függetlenség sokszor nem kényelmes, de az egyetlen járható út egy nemzet számára Európában. Az egyetlen járható út, amely azt is jelenti, hogy sokszor konfliktusokkal, még többször együttműködéssel, de a ma Európájában is a függetlenség révén, a saját megoldásokkal találjuk csak meg a helyünket Európa nemzetei között.”

A politikus szerint Magyarország kötelessége, hogy építsen 1956 örökségére. Ehhez ma már adottak a feltételek, hiszen 57 éve a nagyhatalmak nem érezték elég fontosnak a magyar ügyet ahhoz, hogy megsegítsék a magyar forradalmat.

Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter

„A hétköznapi ember segített, a nagypolitika nem. Ma jó eséllyel bírhatjuk a nagypolitika bizalmát is az európai együttműködésben is. 56 öröksége kötelez minket arra, hogy élni tudjunk a lehetőséggel.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Egyesület által rendezett megemlékezés befejező részében a Balázs Elemér Group adott koncertet, melyen a népszerű dzsesszegyüttes magyar népdalfeldolgozásokból megjelent lemezéből játszott válogatást.

Vidékről a városba – megyünk az internet után?

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A gyors és olcsó internet egyelőre még csak ígéret. Sőt, Európa lakosságának 30 százaléka számára, a távoli vidékeken élő európai polgároknak egyenesen álom. De talán már nem sokáig. Az Európai Bizottság javaslatát most véleményezi az Európai Parlament, a jelentést Herczog Edit szocialista képviselő készíti.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Minél alacsonyabb népsűrűségű területről beszélünk, annál alacsonyabb az internetellátottság, s ezen mindenképpen változtatnunk kell. A bizottsági hatástanulmány és az Eurostat adatai egyértelműen mutatják, hogy a legfontosabb migrációs ok, ami vidékről a város felé irányítja a fiatalokat és nem csak a fiatalokat, az az internet léte vagy nem léte. Márpedig az Európai Unió egyik legfontosabb politikai prioritása a vidéki Európai megteremtése és megtartása. Ezt most nem lehet aláásni pusztán az internethálózat létével vagy nem létével.”

A képviselő szerint a fejlesztéseket az hátráltatja leginkább, hogy új vezetékeket a földbe lefektetni rendkívül drága, és munkaigényes is. Ez teszi ki a beruházások költségének 80 százalékát. A távolabbi vidékekre éppen ezért más megoldásokat is keresni kell. Már meglévő vezetékhálózatokba, akár vízvezetékek mellé is el lehet helyezni optikai kábelt, vagy a mobilhálózat bővítése, esetleg a műholdas internet kiépítése jelenthet megoldást. Hiszen a világhálóra a vállalkozásoknak, de a közigazgatásnak is, mindenhol szüksége lenne. Változást hozhat az is, ha a már kiépített hálózatok – még akkor is ha jelenleg valamelyik szolgáltató tulajdonában vannak – a többi szolgáltató számára is hozzáférhetővé válnak.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Ma mindenki a saját kastélyában, saját várában üldögél a szolgáltatók közül, senki nem gondolja, hogy a többieknek hozzáférést nyújtva, ezzel a saját számára is üzleti előnyhöz juthatna. Ezt szeretné ez a rendelettervezet kikényszeríteni. A következő tíz évben, hogyha ez megvalósul, az így megspórolható összeg 60 milliárd euró, Európát tekintve, ez egy fél éves európai uniós költségvetés. Tehát nagyon nagy összegről beszélünk, de túl ezen, ez jelent másfél százalékos GDP növekedést.”

Valamint 20 millió új munkahelyet is. A parlamenti jelentésben Herczog Edit azt is javasolja, hogy az ingatlanokról hozzanak létre olyan nyilvántartást, hivatalos tanúsítványt, amelyből kiderül, hogy milyen internetszolgáltatás hozzáférhető az épületben, vagy a környéken. Ez akár értéknövelő tényező is lehet, de azt mindenképpen el lehet vele kerülni, hogy egy vevő számára csak utólag derüljön ki: új lakásában nélkülöznie kell a korábban megszokott színvonalú szolgáltatást.

Döntő pillanatok Strasbourgban

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„Támogatjuk, hogy az olasz kis- és közepes vállalkozások kedvezményes hitelekhez jussanak, amelyeket kutatás-fejlesztésre, állásteremtő- és szociális programokra használhassanak fel.”

Észtország nevében hangzik a felszólalás, az Olaszország gazdasági megsegítését célzó európai vitában. Azért magyarul, mert természetesen nem valódi vitát hallunk, hanem egy egyetemisták számára meghirdetett vetélkedő döntőjét, Strasbourgban, az Európai Parlamentben. A feladat valószerű, egy másik teremben akár éles vitában is tárgyalhatnának róla az igazi képviselők.

GÖNCZ KINGA

EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„A dolog azért érdekes, mert nem csak lexikális ismeretekről szól, hanem arról, ami az Európai Uniónak a legfontosabb sajátja: hogy hogyan tárgyalnak úgy, hogy olyan megoldás legyen, amely mindenkinek jó, vagy mindenkinek az érdekeit valamelyest szolgálja, ne legyenek egyértelműen győztesek és vesztesek, hanem valamennyire mindenki – legalábbis valamennyire – nyertesnek érezze magát.”

A tíz legjobb csapat, összesen harminc diák, egy-egy hazai egyetemről, főiskoláról érkezett. Az idén „Európa mi vagyunk” címmel megrendezett, de már ötödik éve tartó vetélkedősorozaton a legjobbjak egy online válogatáson, majd egy hazai szóbeli fordulón szerezték meg a jogot, hogy a magyar szocialisták által szervezett vetélkedő döntőjében részt vehessenek. Strasbourgban mindegyik csapatnak egy uniós ország nevében kellett érvelnie, küzdenie a maga igazáért, majd bemutatnia azt is, hogy a végeredményt, a megszületett közös álláspontot hogyan tudják képviselni otthon, elképzelt választóik előtt.

GÖNCZ KINGA

EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Ez azért fontos, mert nagyon sokszor viszonylag könnyű itt megállapodni, de van egy része ennek az egész színpadnak, ami sokszor láthatatlan is itt az Európai Parlamentben, ez pedig az, hogy amikor az ember hazamegy, akkor hogyan indokolja meg a döntéseit, hogyan mondja meg otthon a választóknak, hogy erre miért volt szükség, miért jó döntés, ami született.”

A verseny résztvevőinek a Strasbourgban töltött három nap alatt arra is lehetőségük nyílt, hogy betekinthessenek a plenáris ülések és a bizottságok munkájába, és a gyakorlatban is figyelemmel kísérhessék az európai döntéshozók munkáját.

Psychiatrics abused by Slovak politics?

DOWNLOAD BROADCAST VIDEO

'In this case psychiatrics is abused for political purpose' - this opinion was quoted in a hearing in the European Parliament by Branislav Jurga, lawyer of 30 year old Hedviga Zakova Malinova, who is a Slovakian citizen, a member of the Hungarian national community living in Slovakia.

Almost seven years ago she was heavily beaten and robbed by skinheads simply because of speaking Hungarian in public. However, the police investigation was closed and the Slovak Prime Minister Robert Fico himself and Interior Minister Robert Kalinak announced that she lied, there had been no attack of any kind, she had beaten up herself and just fabricated the whole story. She was no longer treated as a victim of  an assault, instead, she was accused of  bearing false witness, deceiving the authorities, and instigating ethnic intolerance. The investigation is still ongoing.

Hedviga Zakova Malinova

Even today I am not exactly aware ... what are the lies I am accused of.... I have been asking the authorities for six years now... through different files and requests to the authorities ...to let me know when and where I lied exactly... but noone is answering.

Two years ago, in 2011, it seemed that the case would close. At the Strasbourg European Court of Human Rights the Slovak authorities offered an out of court agreement, saying, that certain circumstances raised concerns that the human rights of  Hedviga Zakova Malinova were not respected during the criminal investigation as guaranteed by the European Convention of Human Rights and the Slovak government offered her an official apology. This is why she had withdrawn the case from Strasbourg.

However, later the new Slovak government, elected in 2012, initiated further proceedings in the case. Not the investigation of the attack, whose perpetrators are unpunished ever since, but in the case against the young woman, of bearing false witness. In brackets: the Slovak minister of interior is again the same Robert Kalinak, who supervised the Slovakian Police Force seven years ago.

Hedviga Zakova Malinova still has not been informed of which part of her testimony is regarded as a lie. The investigation now tries to prove that at the time of her testimony, seven years ago, she was "non compos mentis". Though after six-seven years this is simply impossible, according to international experts, who studied the case in a psychiatry conference.

MEPs present at the hearing were astonished to hear the details of the case.

György Schöpflin, MEP, Fidesz, Hungary

- I find it horrendous that in the European Union something of this kind happen. It is  appalling. That is not why we joined the European Union.

Hungarian MEP, Kinga Gál, who is vice-chairperson of the EP commission on civil liberties and human rights was of the opinion that the role of MEPs is to persuade the European institutions to act in this case and prevent any further encroachment of Hedvig's rights.

Kinga Gál, MEP, Fidesz, Hungary

- Work on it, until your story comes to a peaceful end, a satisfying end, and you will be left to live in peace as a normal citizen of Slovakia, a member of the European Union.

Edit Bauer, a Hungarian member of the European Parliament from Slovakia, who organized the hearing, said, the regulations in Slovakia are not clear about how an investigation of this kind has to be carried out by the alienists.

Edit Bauer, MEP, Party of Hungarian Coalition

- Forcing somebody to undergo psychiatric scrutiny in a psychiatric department without any reason as far as she is not a threat to public order just inconvenient to some politicians has nothing to do with human rights, guaranteed in the European Convention of Human Rights.

She said the crisis prompted her to organize this hearing in the European Parliament. Hedviga Zakova Malinova must appear before the alienists soon, and there are fears that she would not be cooperative in a closed mental hospital for two or even three months. Or, if she didn't go for the examination she would face a fine of 1600 euros.

Hedviga Zakova Malinova told the hearing she would be pleased to accept any help as she was confident: hers is a just case.

Hedviga Zakova Malinova

I came here today in front of you... to prove ...that my powerlessness is just the surface... because who's right ...that one has the strength and the right ... to stand up for her justice.