Digitális populizmus

Az európai populizmus növekedése az interneten is követhető – állítja egy londoni tanulmány, amely 12 európai ország populista pártjait és mozgalmait, köztük a magyar Jobbik online tevékenységét vizsgálta. A magyar pártról szóló elemzés megjelent külön kötetben is, amit az Európai Parlamentben is bemutattak. A Jobbik internetes követői által kitöltött kérdőíveket a londoni Demos intézet elemzői egy korábbi, a Jobbik szavazóival készült felmérés adataival is összevetették. A tanulmány megállapításait Göncz Kinga, szocialista EP képviselő értékelte Brüsszelben.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Elsősorban fiatalok, kétharmaduk férfi, ötödüknek felsőfokú végzettsége is van – ez jellemzi a Jobbik internetes híveit, állítja egy Londonban készült tanulmány, amelyet az Európai Parlament  Rasszizmus Elleni munkacsoportjában mutattak be. A Facebookos közösség nyolcvan százaléka szavaz is a Jobbikra, 35 százalékuk demonstrációkra is elmegy, de csak 16 százalék a párt tagja. Vagyis a Jobbik jól használja az internetes médiát a saját támogatói bázisának bővítésére.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
Mások nem tudják láthatóan ezt egyelőre megtenni, hogy a fiatalokhoz elérjenek a szociális médián keresztül, a közösségi médián keresztül egyrészről, másrészről pontosan azokat a tendenciákat erősíti ez fel, amik meglehetősen veszélyesek lehetnek. Például az előítéletességet. Azt látjuk, hogy azok csatlakoznak elsősorban a fiatalok közül, akik csalódottak egyrészt az intézményrendszerben, a demokratikus intézményekben, más oldalról pedig maguknak is erős előítéleteik vannak, és akkor itt könnyen találnak olyanokat, akik hasonlóan gondolkodnak, könnyen tudnak olyan történeteket megosztani egymással, amelyek erre erősítenek rá, és ez az, ami hosszú távon veszélyes lehet, nagyon erős romaellenes, antiszemita éle van tulajdonképpen ezekenek a közösségi kommunikációknak.

A tanulmány szerint aki a facebookon Jobbik-követő, az fiatalabb és iskolázottabb, mint az áltag Jobbik-támogató,  és kevésbé sújtja a munkanélküliség is. A nyugat-európai populista mozgalmak híveitől viszont abban különböznek, hogy azoknak az iszlám és a bevándorlás a fő gondjuk, Magyarországon viszont a romák integrációja.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
Azt is mondják ezek a kutatások, hogy a Jobbik támogatói lényegesen előítéletesebbek, mint a magyar társadalom többi része, de nincsen olyan nagy különbség. Tehát egyébként is jelen van az előítéletesség, egyébként is jelen van az, amit egyébként a politika meglehetősen kelt is. A szegényekkel szemben egyre többször felmerül a bűnbakképzés: cigánybűnözésről, hajléktalan bűnözésről beszél a kormánypárt sok-sok képviselője. Most éppen a rokkantnyugdíjak kapcsán úgy tűnik, hogy azok, akik rokkantsági nyugdíjat kapnak, azok kerülnek egy ilyen helyzetbe, hogy úgy tűnnek fel a kommunikációban, mintha ők ingyenélők lennének. Én azt hiszem, hogy ez nagyon veszélyes tendencia. Most a kormánypárti kommunikáció ezt erősíti, hogy keressünk bűnbakot, erre úgy látszik, hogy van Magyarországon egyfajta készség, hogy az emberek ezt elhiggyék, máshol keressék a problémák okát. Ez felerősítheti a választások előtt ezeknek a pártoknak a támogatottságát, és hozhatja a Jobbikot olyan helyzetbe, hogy erős lesz, vagy erősebb a mostaninál a támogatottsága, ez az igazi veszély.

„El a kezekkel a dizájnomtól!”

Európában tízmillió munkahely szűnt meg tíz év alatt amiatt, hogy eredeti, márkás termékek helyett silány utánzatokat, hamisított árukat vesznek a fogyasztók. A hamisított termékek  illegális forgalma 1,5 százalékkal csökkenti az európai gazdaságban előállított áruk összértékét, a GDP-t. Az EU éppen ezért határozottan fellép a fogyasztók tájékoztatásáért, a tudatos vásárlói magatartás elterjesztéséért, és az elmúlt évben is pályázatot hirdetett olyan kreatív alkotások elkészítésére, amelyek jól hirdetik az eredeti termékek vásárlásáért folyó kampány céljait. Tavaly az ifjúsági kategóriának volt magyar győztese, a debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nyerte kisfilmjével az Európai Bizottság „Színtiszta utánzat” címmel kiírt kreatív pályázatát, az idei eredményhirdetésen a profik kategóriájában nyert egy magyar alkotópáros: Szőnyi Gergely és Helényi Tamás, a Green Lake Pictures filmesei.




BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Hétköznapi jelenetek, amelyek bármelyikünkkel megeshetnének: fodrász, építkezés, konditerem, buszmegálló, presszó, kosárpálya vagy a karján gyermekével vasaló kismama. Itt azonban mindegyik képen valakin fekete maszk van. Bűnözők? Igen, a mindennapok elkövetői ők, akiknek tetteit hajlamosak vagyunk enyhébben megítélni. Mert „csak” letöltenek, zenét, filmet, szoftvert, illegálisan. Ezt a filmet ítélte a legjobbnak a zsűri, mert egyértelműen, határozottan viszi át a megfogalmazott üzenetet. Az alkotók, korábban együtt televízióztak, így együtt mutatták be filmjüket a kamera előtt.

Helényi Tamás,operatőr, Green Lake Pictures
„Egy kicsit sokkoló is maga a dramaturgia és a képi világa is, célzok itt a plakátra és a dramaturgiai központra, arra a bizonyos csuklyára.”

Szőnyi Gergely, forgatókönyvíró, Green Lake Pictures
"Azt próbáltuk meg kiemelni, hogy mivel ez nagyon hétköznapi jelenség ez a letöltés, akár egy közös kosarazás, vagy egy vacsora vagy egy program a barátokkal, hogy közöttünk van egy olyan személy, aki érintett a dologban, tehát a törvény szerint bűnt követ el, vagyis csúnya szóval bűnöző, akkor sem foglalkozik vele senki, mert attól XY az én barátom, az én unokatestvérem, vagy avalaki, aki együtt szórakozik éppen velem, az emberek nem foglalkoznak ezzel annyira. Tehát ha kiemeljük ezt úgy vizuálisan, hogy egy símaszkot teszünk rá, mint egy rablóra, aki a bankot fosztogatja és szintén bűnt követ el, és törvényt szeg, akkor ezzel kiemeltük azt a problémát, hogy bűnözők mászkálnak közöttünk, akikkel nem törődünk.”

A mindennapi bűnözők közöttünk vannak.
A hamisítás, illegális letöltés, engedély nélküli másolás ugyanolyan bűncselekmény, mint a rablás – hangzik a film üzenete.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)
„Másfél százalékos GDP kiesésért felel ez ma már, és mintegy 10 millió európai munkahely közvetlen vagy közvetett megszűnését okozta. Mindenképpen fordítani kell tehát ezen a folyamaton, és mindenképpen fordítani kell a fiatal munkanélküliség esetében, hiszen a fiatal munkanélküliek száma gyarapszik... Másrészt a fogyasztó oldaláról fontos, hogy azt kapja, amiért fizetett. A legtöbb fogyasztó az nem rosszhiszeműen vásárolt csalt, hamisított terméket, hanem pusztán nem ismeri fel a csalt-hamisított termékek körét.”

Ne legyél bűnöző! Válaszd az eredetit! – ezzel a tanulsággal zárul a díjnyertes magyar film.

"Nem létező személyként Európa közepén"

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Hogy lesz valaki nem létező személy Európa közepén, a XXI. század elején? Ahogy Boldoghy Olivér, aki az Európai Parlament nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó munkacsoportja előtt mondta el a maga történetét, amely azután esett meg vele Szlovákiában  az elmúlt hetekben, hogy felvette a magyar állampolgárságot. 

Boldoghy Olivér, előadóművész, Révkomárom (Komarno) Szlovákia:

„A szülőföldemen, ahol 40 éve élek, tanulok, dolgozom, ahol családom, két gyermekem él, ahol a vállalkozásom működik, ahol fizetem az adókat és a társadalombiztosítást – egyik napról a másikra egyszerű külföldi lettem. S mindezt azért, mert úgy döntöttem, kifejezem kötődésemet őseim etnikai gyökereihez. Személyes papírjaim érvénytelenné váltak, szociális és egészségügyi jogaim megkérdőjeleződtek, válaszójogom is elveszett. Csak úgy dolgozhatom, ha állandó letelepedési engedélyért folyamodom a saját hazámban.”

Száznyolcvanvalahány eset. Ennyit említett Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP képviselője. Ezek egy része egykori csehszlovákkokkal történt meg, akik a cseh állampolgárságot is megtartották volna, mire elvették tőlük a szlovákot. Az újabb esetek szenvedő alanyai már felvidéki magyarok, akik a lehetőséggel élve magyar állampolgárságot kaptak, azt a szlovák hatóságoknak hivatalosan bejelentették, mire bevonták tőlük szlovák papírjaikat.

Szlovákiában egyébként az alkotmánybíróság is vizsgálja azt az ellentmondást, hogy az állampolgársági törvény értelmében megfosztják állampolgárságától azt, aki fölveszi egy másik ország állampolgárságát, miközben a szlovák alkotmány azt mondja ki, hogy akarata ellenére senkitől nem lehet elvenni a szlovák állampolgárságát – mondta Mészáros Alajos, a MKP képviselője, hozzátéve, hogy a vizsgálatnak nincs határideje, ezért nem kizárt, hogy az eljárás elhúzódik majd.

Francois Alphonsi, a Zöldek francia képviselője hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az európai intézmények, a Parlament és a Bizottság, nem húnyhatnak szemet a szlovák állampolgársági törvény végrehajtása fölött, mert a gyakorlat európai alapértékeket sért.

Tőkés László szerint Boldoghy Olivér küzdelme példát mutat mondazok számára, akik 22 évvel a kommunizmus bukása után nem törődnek bele abba, hogy ismét félniuk kell a saját hazájukban.

Sógor Csaba azt javasolta, hogy miután a politikai párbeszéd az ügyben nem vezetett eredményre, a Szlovákiában működő egyházak segítségét kellene kérni, hogy ítéljék el a keresztényi együttéléssel összeegyeztethetetlen gyakorlatot.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz, Európai Néppárt (EPP)

„Az, hogy valaki abban az országban él, ott adót fizet, mindent megtett, ott van tulajdona, és ennek ellenére megfosztják, ezek a kirívó esetek amikre figyelni kell. Ráadásul nincs lehetősége dönteni, nincs lehetősége magát megvédeni, az egész olyan elképesztő, hogy nem lehet benne megtalálni, hogy a polgár az számít ebben a folyamatban. Márpedig az egész Alapjogi Charta, az egész szelleme az uniónak arról szól, hogy a polgár az igenis fontos, az uniós polgár az fontos az uniónak.”

Boldoghy Olivér a szlovákiai eseményeket csöndes népirtásnak nevezte, amelynek valahol az a célja, hogy elkedvetlenítse, elbizonytalanítsa a felvidéki magyarokat, másodrendű érzést tápláljanak beléjük, és ezzel járuljanak hozzá ahhoz, hogy önként szakadjanak el magyar gyökereiktől.

Boldoghy Olivér, előadóművész, Révkomárom (Komarno) Szlovákia:

„Ebbe beletartozik a magyarlakta régiók gazdasági kiéheztetése, gazdasági ellehetetlenítése is. Hogy a magyar kisebbség érezze azt, hogy igazából akkor fogunk boldogulni, ha már én nem is, akkor legalább a gyerekeim boldoguljanak, úgy gazdaságilag, mind társadalmilag, akkor őt már nem a magyar iskolába adom, hanem szlovák iskolába, hogy megváltozzon az ő identitástudata. Akkor biztos, hogy már nem lesz ez a kellemetlen érzés, neki is, meg az ő gyerekeinek, az unokáimnak is. Generációról generációra így kifejti a hatását, néhány generáció múlva akár meg is szűnhet a magyar kisebbség Dél-Szlovákiában.”

Boldoghy Olivér beszámolója előtt magyar, szlovák, román, szerb és ukrán fiatalok, a Surján László kezdeményezésére létrejött Charta XXI Mozgalom tagjai beszéltek munkájukról. Céljuk, hogy elősegíték a különböző népcsoportok békés együttélését a többnemzetiségű területeken, a Kárpát-medence különböző részein. Internetes felhívásukhoz már 2800-an csatlakoztak. Hogy a mozgalom által szorgalmazott civil összefogásra, az emberek közötti hidak építésére mekkora  szükség van, azt épp Boldoghy Olivér és társainak sorsa példázza.

Boldoghy Olivér ügye az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja előtt számolt be helyzetéről Boldoghy Olivér, révkomáromi magyar előadóművész, akit a szlovák hatóságok azért fosztottak meg állampolgárságától, amikor bejelentette, hogy felvette a magyar állampolgárságot.

További információk: a Fidesz Európai Parlamenti képviselőcsoportjának honlapján

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Boldoghy Olivér, előadóművész, Révkomárom

(az angol nyelvű beszédrészlet fordítása)

„A szülőföldemen, ahol 40 éve élek, tanulok, dolgozom, ahol családom, két gyermekem él, ahol a vállalkozásom működik, ahol fizetem az adókat és a társadalombiztosítást – egyik napról a másikra egyszerű külföldi lettem. S mindezt azért, mert úgy döntöttem, kifejezem kötődésemet őseim etnikai gyökereihez. Személyes papírjaim érvénytelenné váltak, szociális és egészségügyi jogaim megkérdőjeleződtek, választójogom is elveszett. Csak úgy dolgozhatom, ha állandó letelepedési engedélyért folyamodom a saját hazámban. Magyar papírjaim, tartózkodási engedélyem, egészségbiztosításom  nincs, nincs állásom, vagyis a 21. század elején gyakorlatilag nem létező személy lettem Európa közepén. Mindezt egy nyilvánvalóan alkotmányellenes törvény miatt, amelynek egyetlen célja, egy hosszabb távú koncepció részeként, hogy megfélemlítse, elbizonytalanítsa, és elhiteltelenítse elsősorban is a magyar kisebbséget Szlovákiában.”

Előnytelen egyenjogúság?

Egy év múlva megszűnik a diszkrimináció az európai biztosítási piacon. Nem fordulhat elő, hogy nők többet fizessenek ugyanazért a szolgáltatásért, mint a férfiak. De az sem, hogy kevesebbet. Azt, hogy a biztosítást kötő ügyfél férfi-e vagy nő, tilos figyelembe venni. Az intézkedés alapja egy  európai jogszabály, ami alól eddig volt kibúvó, de az Európai Bíróság egy fogyasztóvédelmi szervezet kezdeményezésére határidőt szabott minden tagállamnak. 2012. december 21-e után nem lehet olyan biztosítást kötni, amelyben a biztosító figyelembe veszi, hogy a szerződő fél férfi-e vagy nő.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az európai biztosítók eddig figyelembe vehették azokat a kockázatokat, amelyek abbl fakadtak, hogy az ügyfelük férfi-e vagy nő. Mérlegelhettek, és eltérő díjakat állapíthattak meg. Jövő decembertől azonban ez már tilos lesz.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„2004-ben hozott az akkori bizottság egy olyan döntést, hogy nemre való tekintet nélkül kell megkötni a biztosításokat. Természetesen, mint minden szabályozásban, itt is volt egy kiskapu, tehát ennek megfelelően, egészen addig, amig nem volt egy bírósági határozat, hogy hogyan kell pontosan értelmezni ezt az ügyet, gyakorlatilag senki nem vette ezt komlyan. Illetve, a Nőjogi Bizottság annak idején jelezte, hogy nem kérünk derogációt, mert úgy gondoltuk, hogy ha valóban életbelép ez a törvény, akkor ez jelentlezik a piacon, és azt jelenti, hogy a nőket hátrányosan fogja érinteni.”

Az Európai Bíróság döntése az egyenlő jogok, a diszkriminációmentesség elvén alapult, de az ítélet nem várt bonyodalmakhoz vezethet – legalábbis egy szakmai tanulmány szerint. Sok esetben ugyanis a nők kedvezőbb díjat fizettek egyes biztosításoknál,  épp azért mert nők. Például a fiatal, kezdő járművezetők között alacsonyabb a balesetek száma, mint a fiatal férfiaknál, és ez a díjtételekben is megmutatkozott. Ezután ezt a kockázati tényezőt nem vehetik figyelembe a biztosítók.  A gyakorlat szerint a fiatal férfiak által okozott több baleset kockázatát  a fiatal nők díjszabására is szétterítik majd. Vagyis: a férfiak kevesebbet, a nők pedig többet fognak fizetni.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Miután ez az ügy nagyon sokakat érint, és azt tapasztaltam, hogy a biztosítási piac abszolút mértékben együttműködő, hiszen 100 éves hagyományt kell megváltoztatnia azzal, hogy a nemi diszkriminációt ki kell vennie ebből, ennek megfelelően egy munkadokumentumot készítettem, a 2004-es jelentés alapján, amiben szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy milyen ügyek lehetnek ebben érintettek.”

Egyes biztosításoknál például javulhat a nők helyzete. A magán-nyugdíjbiztosításoknál a nők eddig többet fizettek, mert tovább élnek, és hosszabb időn át fizeti nekik a biztosító a havi járandóságot. Ha ezután nem kell magasabb díjat fizetniük, akkor végül is jobban járnak. Az életbiztosításoknál – amiatt, hogy a nők halálozási kockázata alacsonyabb a férfiakénál – alacsonyabb díjat fizettek a nők. De ha ezt a biztosítók nem vehetik figyelembe, az a nők számára díjemeléssel jár.

Az Európai Parlament témával foglalkozó jelentéstevőjeként Gurmai Zita is egyetért azzal, hogy az intézkedés díjemelkedést hozhat.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Valóban, a nők szempontjából akár 30 százalékkal is megemelkedhet az életbiztosítás, az autóra kötött biztosítás díja..Tehát ha azonos módon mérünk, akkor a férfiaknak jobb lesz- ezt is tisztességgel el kell tudni ismerni.”

Várható az is, állítják a szakértők, hogy a díjemelkedés miatt – különösen a válság idején – jóval kevesebb biztosítást kötnek majd a nők. Ez főleg a nyugdíjbiztosítások területén okozhat gondot, hiszen ha csökken az öngondoskodás, csökken az anyagi biztonság is.

A forgalomcsökkenés miatt a biztosítók várhatóan megnövelik majd marketing és reklám kiadásaikat – ami tovább emelheti az árakat. Ráadásul, mivel az unisex termékek miatt a kampány nem irányulhat kifejezetten nőkre vagy férfiakra, ez a hirdetéseket is megdrágíthatja, ami szintén érvényesülni fog a biztosítási díjakban.

Horvátok az unióban, szerbek a kapuban

Horvátország a decemberi uniós csúcsértekezlet idején aláírta a csatlakozási szerződést az EU-hoz. A belépés dátuma 2013. július elseje. Szerbia eközben arra várt, hogy belépési szándékára válaszul Brüsszelben kimondják, tagjelöltnek tekintik Belgrádot. A döntésre azonban tovább kell várni: valószínűleg jövő év márciusáig.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az egykori Jugoszlávia utódállamai közül Szlovénia már uniós tag, Horvátország pedig aláírta a csatlakozási szerződést, és másfél év múlva válik tényleges taggá. A horvát diplomaták és képviselők azonban már addig is, megfigyelőként, szavazati jog nélkül részt vehetnek a különböző európai  intézmények munkájában.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):

„Azért még jön egy következő kör, ez pedig a ratifikáció. Mind a 27 tagországnak ratifikálnia kell és ez kb. másfél évig tart. Ezalatt még tovább is monitorozzák azokat a területeket, amelyek esetében fölmerült,  hogy ugyan elkészült Horvátország, de azért talán még további odafigyelést igényel. Ezek között van a bíróság függetlensége, hatékonysága, a szervezett bűnözés elleni fellépés, a határőrizeti kérdések, amelyek most fontosak, nem csak a schengeni csatlakozáskor.”

A hat éves tárgyalási folyamat során megcsappant az uniós tagság támogatóinak száma is, amire a választások után alakuló új baloldali kormánynak is figyelnie kell, mert a tagságot Horvátországban is népszavazáson hagyják majd jóvá. 

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):

„Biztos, hogy az új kormánynak lesznek teendői abból a szempontból, hogy fenntartsa az uniós tagság támogatottságának egy szintjét Horvátországban. Egyébként ez nem csak Horvátországban csökken. A krízis tudjuk, hogy mindegyik országban okozott problémákat ebben, már a régóta tagországokban is.”

Horvátország belépése a többi balkáni országot is ösztönzi majd arra, hogy minél gyorsabban igyekezzenek elérni az uniós tagsághoz szükséges fejlettséget. Montenegró és Macedónia már tárgyaláskezdésre vár, Szerbia azt szeretné, ha tagjelöltnek tekintenék Brüsszelben. Ehhez azonban a Koszovóhoz fűződő viszonyát kell rendeznie.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):

„Az utolsó pillanatig zajlottak a tárgyalások a közös határőrizeti kérdésben, ez a közös Koszovó-Szerbia közötti határ, ami érthetően nagyon nehéz, hiszen ha határőrizetről, közös határőrizetről van szó, akkor az mindig felveti azt a kérdést, hogy tekinthető-e az egyik is meg a másik is önálló államnak? Ez esetben tudjuk, hogy ez az egyik legnehezebb kérdés.”

„Utolsó pillanatban létrejött a megállapodás, de több tagország azt mondja, hogy elvárás lehetne Szerbiával szemben az, hogy ne csak az utolsó pillanatban történjenek meg ezek a lépések.”

„Én nem gondolom, hogy ha megtörténik egy megállapodás, azt ne tartanák be, de az valóban igaz, hogy a megállapodások nagyon nehezen jönnek létre, nagyon nehezen mozdulnak a tárgyalások előre, ez egy nagyon érzékeny kérdés, az egész Koszovó kérdés Szerbia számára.”

Szerbia tagjelöltté válását egy ideig Magyarország sem támogatta, sőt, a magyar kormány határozott vétóval fenyegetett arra az esetre, ha nem változtatják meg a szerb kárpótlási törvényt, amely kollektíven bűnösnek kiáltotta volna ki a vajdasági magyarokat, és ezzel kizárta volna, hogy kártérítést kaphassanak az 1945 után elkobzott vagyontárgyaikért. A vitát azonban sikerült rendezni.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):

„Én magam is elmondtam az itteni szerb nagykövetségnek, hogy ez egy olyan feltétel, ami általános támogatást élvez Magyarországon, és azt gondoljuk, hogy ezt el kell rendeznie Szerbiának és a szerb országgyűlésnek, mielőtt Magyarország valóban egyértelműen támogatni tudja a szerb tagjelölti státuszt. Megtörtént, nem abban a törvényben, hanem a rehabilitációs törvényben elrendezték ezt a kérdést, úgyhogy nem lehet arról beszélni, hogy kollektív bűnösség lenne az, ami sújtja a magyarokat Szerbiában. Gondolom, hogy ez rendben van ez a kérdés.”

Az erőszak áldozatai

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Társadalmi célú hirdetés Spanyolországban. Kampány a nőket sújtó erőszak ellen.

„ Nagyon sok nőnek félelemben kell élnie napjait. Önön és a társadalom többi tagján múlik, hogy semmitől se kelljen félniük. Spanyolországban minden tizedik nő áldozata a erőszaknak, csak azért, mert a gyengébb nemhez tartozik.”

A szám országonként változik. Belgiumban minden hetedik, Magyarországon minden ötödik nőt sújt az erőszak. Legyen az családon vagy párkapcsolaton belüli, vagy bárhol máshol következzen be. A közös bennük annyi, hogy az erőszak, a kizsákmányolás, a kényszerítés, a visszaélés a gyengébbik nem fölötti uralom jelzése.

1981 óta az ENSZ november 25-ét a nők elleni erőszak felszámolásának napjává nyilvánította, három dominikai politikai aktivista nő meggyilkolásának emlékére.

Brüsszelben az Európai Szocialisták is az erőszak ellen kampányoltak.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, az Európai Szocialista Nőszervezet elnöke

„A flamandok női szervezete csatlakozott ehhez a kampányhoz, egy héten keresztül járták ezzel az autóval az országot, ezzel szerették volna jelezni, hogy véget kellene venni az erőszaknak. Belgiumban minden hetedik nő érintett, Magyarországon minden ötödik nő.”

Az Európa Tanács adatai szerint a nők 20-25 százaléka felnőtt korban legalább egyszer kénytelen elszenvedni valamilyen erőszakos cselekményt, és több mint tíz százalékuk esik nemi erőszak áldozatául. Az okozott emberi szenvedésen túl mindez a társadalom egésze számára is óriási terhet jelent: az egészségügyi ellátó rendszer, a szociális gondozás, az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés mind hatalmas összegeket emészt fel.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, az Európai Szocialista Nőszervezet elnöke

„Rendkívül sokkoló adat, hogy a 18-24 évesek körében nagyon jelentőssé vált az erőszak. A mai magyar társadalmat, és sajnos az európai társadalmat egy jelentős agresszió érinti. Gyakorlatilag ezek a fiatal lányok nincsenek tisztában a saját lehetőségeikkel, saját jogaikkal. Tehát sokkal kevésbé beszélnek erről. Ennek megfelelően ez a figyelem felkeltő kampány többek között arról is szól, hogy vessünk véget az erőszaknak minden eszközzel.”

A nők az őket még mindig sújtó diszkrimináció miatt sebezhetőbbek. Amig a foglalkoztatásuk elmarad a férfiakétól, kiszolgáltatottak maradnak, és könnyebben válnak az embercsempészek célpontjává is. Az Európai Szocialisták kampányának zárórendezvényén részt vett a szervezet leköszönő elnöke: Poul Nyroup Rassmussen, és utódja, a bolgár Szergej Sztanisev is.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP, az Európai Szocialista Nőszervezet elnöke

„Ez egy nagyon fontos kampány, az interneten, a Facebookon is elindítottuk ezt a kampányt, mert azt szeretnénk, ha Európában minél több fiatal nő megértené azt, hogy bizony veszélyben vannak. Tehát nagyon fontos az, hogy a megelőzésre koncentráljunk. Bízom abban, hogy nagyon sokan lesznek azok, akik aláírásukkal, vagy ezzel a pecséttel itt most segítik ezt a kampányt.”