Szabadságharcról - Brüsszelben

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Furcsa dolog Brüsszelben a magyar szabadságot ünnepelni – hangzott el az 1848-as forradalomra emlékező ünnepségen. Furcsa, mert nem csupán a magyarok, hanem az Európai Unió minden tagországa a szabadság elkötelezett hívének tartja magát, és furcsa azért is, mert épp Brüsszelből érték bírálatok az elmúlt évek második magyar rendszerváltását, az alaptörvény elfogadását, a jogrendszer átfogó átalakítását. A 48-as márciusi ifjak hármas követelését: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” - a mai utódok is magukénak vallják.

Pelczné dr. Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz

„Boldogan mondom, és őszintén vallom magamat, magunkat a márciusi ifjak örökösének. Azt gondolom, hogy az ő áldozatuk arra emlékeztet bennünket, hogy oly módon lehet dolgozni és küzdeni egy ország jövőjéért, hogyha igazán bátrak vagyunk. Ha van virtus abban, amit teszünk.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett megemlékezésen Kovács Tamás Iván, belgiumi magyar nagykövet is köszöntötte a magyar és külföldi résztvevőket, felidézve 1848 és 1956 forradalmi örökségét. Beszédében utalt arra, hogy a magyarok csodálattal adóznak azoknak a népeknek, akik még ma is küzdenek a szabadságukért, mint a szomszédos Ukrajnában. Az est szónoka, Balog Zoltán miniszter arról beszélt, hogy a szabadságot sokan, sokféleképpen értik, és másképp küzdenek is érte.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium

„Amikor különböző minőségű, súlyú, tulajdonú szabadságokról van szó, akkor ezekben a szabadságküzdelmekben mindig benne van a gazdasági érdek – például a piac szabadsága -, mindig benne van a politikai erőnek a különbsége, a nagy, a befolyásos és a kisebb országok között, még katonai potenciál is benne lehet. Benne lehetnek természetesen történelmi szövetségek és történelmi meghatározottságok. Gondoljuk csak meg, hogy hogyan határozzák meg ma Brüsszelből nézve, mondjuk, Ukrajna szabadságát és biztonságát, vagy a krími vagy éppen a kárpátaljai népek és népcsoportok szabadságát és biztonságát.”

Balog Zoltán Brüsszelt végvárnak nevezte, és vitézeknek azokat, akik védelmezték a magyar szabadság új vívmányait az elmúlt évek során.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium

„Amikor azt vitatják, hogy Magyarországon nem érvényesülnek maradéktalanul az emberi szabadságjogok, akkor az persze, hogy „szabadságügy”. Ugyan, ezeket a vitákat - ezt soha ne felejtsük el - a jog asztalánál mind megnyertük. Ezért is mondtam köszönetet. A jog asztalánál megnyertük, nem maradt semmiféle kifogás, ezt rögzítsük. De az a várva várt csen, hogy „Európa csendes, újra csendes”, az mégsem következett be, még elismerést sem kaptunk, pedig érdemeltünk volna. Mert maradt valami gyanakvás: „ők” - nem tudom pontosan kik azok az ők – korlátozni akarják Magyarország szabadságát. Mi – ezt pontosan tudom, hogy kik vagyunk – mi, mondják ők, nem tiszteljük úgy a szabadságot, ahogy ők szeretnék. Ezt én így fogalmaznám, helyesen ez így hangzik: mi nem úgy tiszteljük a szabadságot, hanem másképpen, mint ahogy ők szeretnék.

A gyanakvás mögött, én úgy gondolom, és talán ebben egyetértünk néhányan, hogy egy másik szabadságharc húzódik. Az a gazdasági szabadságharc, mely nekünk azt jelenti, hogy Magyarországon élhetőbbé, szabadabbá akarjuk tenni az életet, és ezért meg kell küzdenünk. Ezért meg kell küzdenünk a korlátlan piac, a korlátlan verseny, a korlátlan pénzérdek híveivel, és érdekcsoportjaival.”

Az ünnepi megemlékezés második részében Rúzsa Magdi énekelte szerelemről, vágyról, beteljesülésről, megtisztulásról szóló dalait.

Gál Kinga ismét az "Év Képviselője"

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„A győztes: Gál Kinga!” - ez a mondat már másodszor hangzott el az „Év európai parlamenti képviselője” díjak átadásán. A Fidesz soraiban ülő Gál Kinga ugyanis 2008-ban is megkapta már az igazságügyi és szabadságjogi kategóriában ezt az elismerést. A hat évvel ezelőtti díjhoz képest azonban az idén más a súlya a kitüntetésnek.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

„Abban a szabadságjogi kategóriában kaptam meg, ahol végül is az elmúlt években a legnagyobb küzdelem ment, épp a Magyarországot ért alaptalan, teljesen alaptalan támadások miatt. A munkám nagy része arról szólt, hogy ezt hárítsam. Úgy gondolom, megkérdőjelezi mindazokat a véleményeket, hogy a magyar képviselők itt elszigetelődtek, a Fidesz az nem Európaképes, hanem elszigetelődik. A képviselő kollégáimnak a szavazatai azt mutatják, hogy ez nem így van.”

Az „Év EP képviselője” díjakat immár tizedik éve adja át a brüsszeli kiadású Parliament Magazine. 16 szakpolitikai területen gyűjtenek jelölteket az adott ágazatban működő szakmai- és civilszervezetektől, majd az egyes kategóriák 3-3 legtöbb szavazatot szerzett jelöltje közül a parlament illetékes szakbizottságának tagjai szavazzák meg, ki kapja a díjat.

A díjkiosztó gálán Gál Kingának a nemzeti kisebbségekért végzett munkáját emelte ki Máire Geoghegan-Quinn, tudományos kutatásokért felelős uniós biztos az elismerés átadásakor. Az ír biztos az est folyamán maga is többször szólalt meg anyanyelvén, írül, hogy érzékeltesse, mennyire fontos az anyanyelv használata.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

„Nagyon fontos az, hogy azok, akik a kisebbségi nyelveket beszélik Európában, akik nemzeti kisebbségi közösségek tagjai, azok végre megtalálják azt a megoldást az életükre, amire igazán szükségük van.”

A Parliament Magazine idei díjkiosztójának különös jelentőséget ad, hogy az európai parlamenti választások évében, a ciklus végén került rá sor. Ezért nem csupán egy év, hanem az elmúlt öt év során végzett munkát vették figyelembe a díjak odaítélésekor.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

„Nagyon kemény időszak van mögöttünk, és nagyon nagy küzdelmek után vagyunk. Sokkal realistább lesz az ember itt a parlament padsoraiban, azt hogy mit lehet elérni, és hol vannak a realitások, de ez soha nem azt jelentette számomra, hogy feladjuk a küzdelmet, hanem akár – és ez igaz volt a bel- és igazságügyi bizottság elmúlt hónapjait ha nézzük, pont a Magyarország elleni vitákat – hogy ha egyedül kell bemenni szemben egy egész bizottsággal, akkor is érdemes felvállalni a vitát, ha tudjuk, hogy nekünk igazunk van.”

'56 erősíti az európai identitást

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

1956-nak olyan ereje van, amely erősíti az európai identitást – jelentette ki Brüsszelben Gyürk András, a Fidesz EP képviselője. A Magyar Néppárti Delegáció vezetője azon a hagyományos megemlékezésen beszélt, amelyen a Brüsszelben élő és dolgozó magyarok az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról emlékeztek meg. Gyürk András azt mondta, számos konferencia és tanácskozás kutatja az európai összetartozás lényegét, amit nem a nagyívű közös politikai programok jelenítenek meg a legjobban, hanem valami más.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

„A közös lelkület. Ez lehet az európai identitás. És ez azokból a pillanatokból áll össze, amikor a kontinens lakói lelkükben ugyanazt érezték. Az ilyen pillanat történelmi távlatokban is igen ritka. De egy dologban biztos vagyok: 1956 forradalma ilyen pillanat volt.1956 olyan tett volt, ami egybe tudta kovácsolni Európa polgárait.”

Akkor nem a közös érdek, hanem a közös lélek kovácsolta egybe Európát – fogalmazott Gyürk András.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

Ez azoknak a pesti srácoknak volt köszönhető, akik életüket adták a szabadságért. 56 emléke tehát identitás erősítő európai örökség, amelynek az őrzői mi magyarok vagyunk. Kötelességünk megőrizni és továbbadni azt.”

Október 23-a közeledtével ezért is ünnepelnek a brüsszeli magyarok szinte már hagyományosan a város szívében, hogy az 56-os forradalomról minél szélesebb körben emlékezhessenek meg.

Az esemény szónoka, Navracsics Tibor felidézte, hogy bár a magyar nemzeti ünnepek közül március 15-ét és október 23-át kegyetlen megtorlás követte, sem a 48-as forradalom, sem 56 véráldozata nem volt hiábavaló.

Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter

„1956 hőseinek bátorsága olyan alapélményt jelentett, amelytől az 1989-90 kommunistái féltek, és végül meghátráltak. A magyar demokratikus átmenet 1956 bátorságán alapul. Mert tanultunk a történelemből. Mert megtanultuk, hogy a hazaárulókkal nem lehet kibékülni. Mert megtanultuk azt, hogy demokráciát csak bártan lehet építeni. Mert megtanultuk azt is, hogy demokrácia csak ott létezhet, ahol független nemzet létezik. És megtanultuk azt is, hogy a függetlenség sokszor nem kényelmes, de az egyetlen járható út egy nemzet számára Európában. Az egyetlen járható út, amely azt is jelenti, hogy sokszor konfliktusokkal, még többször együttműködéssel, de a ma Európájában is a függetlenség révén, a saját megoldásokkal találjuk csak meg a helyünket Európa nemzetei között.”

A politikus szerint Magyarország kötelessége, hogy építsen 1956 örökségére. Ehhez ma már adottak a feltételek, hiszen 57 éve a nagyhatalmak nem érezték elég fontosnak a magyar ügyet ahhoz, hogy megsegítsék a magyar forradalmat.

Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter

„A hétköznapi ember segített, a nagypolitika nem. Ma jó eséllyel bírhatjuk a nagypolitika bizalmát is az európai együttműködésben is. 56 öröksége kötelez minket arra, hogy élni tudjunk a lehetőséggel.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Egyesület által rendezett megemlékezés befejező részében a Balázs Elemér Group adott koncertet, melyen a népszerű dzsesszegyüttes magyar népdalfeldolgozásokból megjelent lemezéből játszott válogatást.

Vidékről a városba – megyünk az internet után?

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A gyors és olcsó internet egyelőre még csak ígéret. Sőt, Európa lakosságának 30 százaléka számára, a távoli vidékeken élő európai polgároknak egyenesen álom. De talán már nem sokáig. Az Európai Bizottság javaslatát most véleményezi az Európai Parlament, a jelentést Herczog Edit szocialista képviselő készíti.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Minél alacsonyabb népsűrűségű területről beszélünk, annál alacsonyabb az internetellátottság, s ezen mindenképpen változtatnunk kell. A bizottsági hatástanulmány és az Eurostat adatai egyértelműen mutatják, hogy a legfontosabb migrációs ok, ami vidékről a város felé irányítja a fiatalokat és nem csak a fiatalokat, az az internet léte vagy nem léte. Márpedig az Európai Unió egyik legfontosabb politikai prioritása a vidéki Európai megteremtése és megtartása. Ezt most nem lehet aláásni pusztán az internethálózat létével vagy nem létével.”

A képviselő szerint a fejlesztéseket az hátráltatja leginkább, hogy új vezetékeket a földbe lefektetni rendkívül drága, és munkaigényes is. Ez teszi ki a beruházások költségének 80 százalékát. A távolabbi vidékekre éppen ezért más megoldásokat is keresni kell. Már meglévő vezetékhálózatokba, akár vízvezetékek mellé is el lehet helyezni optikai kábelt, vagy a mobilhálózat bővítése, esetleg a műholdas internet kiépítése jelenthet megoldást. Hiszen a világhálóra a vállalkozásoknak, de a közigazgatásnak is, mindenhol szüksége lenne. Változást hozhat az is, ha a már kiépített hálózatok – még akkor is ha jelenleg valamelyik szolgáltató tulajdonában vannak – a többi szolgáltató számára is hozzáférhetővé válnak.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Ma mindenki a saját kastélyában, saját várában üldögél a szolgáltatók közül, senki nem gondolja, hogy a többieknek hozzáférést nyújtva, ezzel a saját számára is üzleti előnyhöz juthatna. Ezt szeretné ez a rendelettervezet kikényszeríteni. A következő tíz évben, hogyha ez megvalósul, az így megspórolható összeg 60 milliárd euró, Európát tekintve, ez egy fél éves európai uniós költségvetés. Tehát nagyon nagy összegről beszélünk, de túl ezen, ez jelent másfél százalékos GDP növekedést.”

Valamint 20 millió új munkahelyet is. A parlamenti jelentésben Herczog Edit azt is javasolja, hogy az ingatlanokról hozzanak létre olyan nyilvántartást, hivatalos tanúsítványt, amelyből kiderül, hogy milyen internetszolgáltatás hozzáférhető az épületben, vagy a környéken. Ez akár értéknövelő tényező is lehet, de azt mindenképpen el lehet vele kerülni, hogy egy vevő számára csak utólag derüljön ki: új lakásában nélkülöznie kell a korábban megszokott színvonalú szolgáltatást.

Döntő pillanatok Strasbourgban

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„Támogatjuk, hogy az olasz kis- és közepes vállalkozások kedvezményes hitelekhez jussanak, amelyeket kutatás-fejlesztésre, állásteremtő- és szociális programokra használhassanak fel.”

Észtország nevében hangzik a felszólalás, az Olaszország gazdasági megsegítését célzó európai vitában. Azért magyarul, mert természetesen nem valódi vitát hallunk, hanem egy egyetemisták számára meghirdetett vetélkedő döntőjét, Strasbourgban, az Európai Parlamentben. A feladat valószerű, egy másik teremben akár éles vitában is tárgyalhatnának róla az igazi képviselők.

GÖNCZ KINGA

EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„A dolog azért érdekes, mert nem csak lexikális ismeretekről szól, hanem arról, ami az Európai Uniónak a legfontosabb sajátja: hogy hogyan tárgyalnak úgy, hogy olyan megoldás legyen, amely mindenkinek jó, vagy mindenkinek az érdekeit valamelyest szolgálja, ne legyenek egyértelműen győztesek és vesztesek, hanem valamennyire mindenki – legalábbis valamennyire – nyertesnek érezze magát.”

A tíz legjobb csapat, összesen harminc diák, egy-egy hazai egyetemről, főiskoláról érkezett. Az idén „Európa mi vagyunk” címmel megrendezett, de már ötödik éve tartó vetélkedősorozaton a legjobbjak egy online válogatáson, majd egy hazai szóbeli fordulón szerezték meg a jogot, hogy a magyar szocialisták által szervezett vetélkedő döntőjében részt vehessenek. Strasbourgban mindegyik csapatnak egy uniós ország nevében kellett érvelnie, küzdenie a maga igazáért, majd bemutatnia azt is, hogy a végeredményt, a megszületett közös álláspontot hogyan tudják képviselni otthon, elképzelt választóik előtt.

GÖNCZ KINGA

EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Ez azért fontos, mert nagyon sokszor viszonylag könnyű itt megállapodni, de van egy része ennek az egész színpadnak, ami sokszor láthatatlan is itt az Európai Parlamentben, ez pedig az, hogy amikor az ember hazamegy, akkor hogyan indokolja meg a döntéseit, hogyan mondja meg otthon a választóknak, hogy erre miért volt szükség, miért jó döntés, ami született.”

A verseny résztvevőinek a Strasbourgban töltött három nap alatt arra is lehetőségük nyílt, hogy betekinthessenek a plenáris ülések és a bizottságok munkájába, és a gyakorlatban is figyelemmel kísérhessék az európai döntéshozók munkáját.

Psychiatrics abused by Slovak politics?

DOWNLOAD BROADCAST VIDEO

'In this case psychiatrics is abused for political purpose' - this opinion was quoted in a hearing in the European Parliament by Branislav Jurga, lawyer of 30 year old Hedviga Zakova Malinova, who is a Slovakian citizen, a member of the Hungarian national community living in Slovakia.

Almost seven years ago she was heavily beaten and robbed by skinheads simply because of speaking Hungarian in public. However, the police investigation was closed and the Slovak Prime Minister Robert Fico himself and Interior Minister Robert Kalinak announced that she lied, there had been no attack of any kind, she had beaten up herself and just fabricated the whole story. She was no longer treated as a victim of  an assault, instead, she was accused of  bearing false witness, deceiving the authorities, and instigating ethnic intolerance. The investigation is still ongoing.

Hedviga Zakova Malinova

Even today I am not exactly aware ... what are the lies I am accused of.... I have been asking the authorities for six years now... through different files and requests to the authorities ...to let me know when and where I lied exactly... but noone is answering.

Two years ago, in 2011, it seemed that the case would close. At the Strasbourg European Court of Human Rights the Slovak authorities offered an out of court agreement, saying, that certain circumstances raised concerns that the human rights of  Hedviga Zakova Malinova were not respected during the criminal investigation as guaranteed by the European Convention of Human Rights and the Slovak government offered her an official apology. This is why she had withdrawn the case from Strasbourg.

However, later the new Slovak government, elected in 2012, initiated further proceedings in the case. Not the investigation of the attack, whose perpetrators are unpunished ever since, but in the case against the young woman, of bearing false witness. In brackets: the Slovak minister of interior is again the same Robert Kalinak, who supervised the Slovakian Police Force seven years ago.

Hedviga Zakova Malinova still has not been informed of which part of her testimony is regarded as a lie. The investigation now tries to prove that at the time of her testimony, seven years ago, she was "non compos mentis". Though after six-seven years this is simply impossible, according to international experts, who studied the case in a psychiatry conference.

MEPs present at the hearing were astonished to hear the details of the case.

György Schöpflin, MEP, Fidesz, Hungary

- I find it horrendous that in the European Union something of this kind happen. It is  appalling. That is not why we joined the European Union.

Hungarian MEP, Kinga Gál, who is vice-chairperson of the EP commission on civil liberties and human rights was of the opinion that the role of MEPs is to persuade the European institutions to act in this case and prevent any further encroachment of Hedvig's rights.

Kinga Gál, MEP, Fidesz, Hungary

- Work on it, until your story comes to a peaceful end, a satisfying end, and you will be left to live in peace as a normal citizen of Slovakia, a member of the European Union.

Edit Bauer, a Hungarian member of the European Parliament from Slovakia, who organized the hearing, said, the regulations in Slovakia are not clear about how an investigation of this kind has to be carried out by the alienists.

Edit Bauer, MEP, Party of Hungarian Coalition

- Forcing somebody to undergo psychiatric scrutiny in a psychiatric department without any reason as far as she is not a threat to public order just inconvenient to some politicians has nothing to do with human rights, guaranteed in the European Convention of Human Rights.

She said the crisis prompted her to organize this hearing in the European Parliament. Hedviga Zakova Malinova must appear before the alienists soon, and there are fears that she would not be cooperative in a closed mental hospital for two or even three months. Or, if she didn't go for the examination she would face a fine of 1600 euros.

Hedviga Zakova Malinova told the hearing she would be pleased to accept any help as she was confident: hers is a just case.

Hedviga Zakova Malinova

I came here today in front of you... to prove ...that my powerlessness is just the surface... because who's right ...that one has the strength and the right ... to stand up for her justice.

Beperelhetik Brüsszelt

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Súlyos mulasztásokkal szembesíti az Európai Bizottságot az Európai Parlament egyik új jelentése, amelyet Gurmai Zita, szocialista EP képviselő készített. A brüsszeli biztosi testület ugyanis adós maradt az egyik uniós jogszabály beígért felülvizsgálatával, és emiatt jelentős anyagi károkat szenvednek el az európai polgárok. Különösen a nők. A 2004-ben elfogadott első egyenjogúságot szabályozó irányelv ugyanis a gyakorlatban több ponton hátrányosnak, sőt, alkalmazhatatlannak bizonyult, az Európai Bizottság mégsem lépett időben. Az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás során előforduló, nemek közötti megkülönböztetés tilalmát előíró rendelkezés Vivian Reding alapjogi biztos felelősségi körébe tartozik. A szabályozás hibáit a szocialisták európai nőszervezetét vezető Gurmai Zita szerint mihamarabb ki kellene javítani.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
"Milyen ilyen különbségek vannak? Ha bemegy egy nő a fodrászhoz, akkor a nőnek biztosan többért vágják le a haját, mint a férfinek. Vagy ugyanez igaz például a biztosításkötések esetében, hogy adott esetben, miután a nemet vették tényezőnek a biztosítások kiszámításakor, ennek megfelelően a nők kevesebbet fizettek, márcsak azért is, mert a nők kisebb kockázattal vezetnek. Persze, mondhatnám azt, hogy mi nők háromig számolunk, mielőtt egy döntést meghozunk,  ennek megfelelően nyilvánvaló, hogy a vezetésben ez visszajön, tehát megfontoltabbak a nők, kevesebb balesetet csinálnak, de tény és való, hogy a nők jóval kevesebb biztosítást fizettek."

Addig, ameddig a szabály életbe nem lépett. Utána viszont a férfiakkal azonos összeget kellett már fizetniük, még ha alacsonyabb is a kockázati besorolásuk. Ugyanígy, az életbiztosítások esetében is, hiába élnek hosszabb ideig, és egészségesebben a nők, nem fizethetnek kevesebbet a férfiaknál.
Hiába létezik a megkülönböztetés tilalma a pénzügyi szolgáltatások terén is, a hitelfelvételek esetén a nők mégis rosszabb feltételekkel szembesülnek a bankokban, mint a férfiak. Ezeket, és az ehhez hasonló visszásságokat már hónapokkal ezelőtt feltérképezte egy munkadokumentum, amit a szocialista képviselő vezetésével készítettek, a Bizottság mégsem tett semmit. Ezért akár az Európai Bíróság elé is vihető az ügy, mondja Gurmai Zita.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
"Nyilvánvaló, hogyha jogi következmények felmerülnek, akkor az Európai Bizottságot az Európai Bíróság elé lehetne vinni az EU működéséről szóló szerződés 265. cikke alapján. Tehát, magyarul, úgy gondolom, hogy komolyan kellene vennie magát a Bizottságnak, és ez ügyben Vivian Reding biztos, azzal, hogy 2014-re készül el a jelentés, bizony rendkívül nehéz helyzetbe hozta az európai állampolgárokat."

2014 ugyanis az európai parlamenti választások éve, amikor átalakul az Európai Bizottság is, és rendszerint lelassul az uniós döntéshozatal. Nincs tehát garancia arra, hogy akár abban az évben is elkészül a rossz jogszabály felülvizsgálata. Vagyis a tagállamok kénytelenek még akár két évig a régi, de hatályos direktívát alkalmazni.

Gurmai Zita, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
"Most a probléma az az, hogy még mindig alap a 2004-ben elfogadott irányelv, gyakorlatilag az a kiegészítő végrehajtási anyag, amit készítettek az nem elég és nem pontos. A probléma az, hogy vajon még a jelenlegi Barroso-vezette Bizottság fogja meghozni a döntést, arról, hogy ezzel legyen valami? Amennyiben ez elhúzódik, akkor kétlem azt, hogy akár 2014-ben ez megszülessen. Márpedig a következő két évben ez bizony jelentős terheket jelent Európában a nők számára. Úgy gondolom, hogy ez bizony felelőtlen döntés volt a jelenlegi  biztos részéről."