1848 adta szabadságtudatunkat

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Éppen tíz éve, 2005-ben emlékeztek meg először március 15-éről Brüsszelben a Magyar Hullám Közéleti Kulturális Társaság szervezésében a Belgiumban élő és dolgozó magyarok. Azóta hagyománnyá vált, hogy nemzeti ünnepünkről, és október 23-án az 56-os forradalom évfordulójáról ez az „Értékek mentén” létrejött civil szervezet hívja össze évente kétszer a brüsszeli magyarokat ünnepelni és emlékezni. Ebben az évben március 15-e alkalmából az Európai Parlament alelnöke, Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP képviselője köszöntötte az ünneplőket, párhuzamot vonva a Márciusi Ifjak 167 évvel ezelőtti törekvései és a politika mai céljai között.

Pelczné Gáll Ildikó

az Európai Parlament alelnöke

EPP, Fidesz

„Miképpen a márciusi hősök annak idején, a mi ifjaink számára, a mi fiataljaink számára is az összefogás, a szabadság, és az egymásra találás, egymás támogatása, együttes erővel elért boldogság-álom – legalább olyan erős, mint akkor volt. Ez a mi küldetésünk, ez a mi feladatunk, hogy ennek a körülményeit tudjuk megteremteni.”

A fideszes politikus azt hangsúlyozta, hogy 1848-nak köszönhetjük szabadságtudatunkat, ezért is kell hűnek lennünk a forradalom szelleméhez.

Pelczné Gáll Ildikó

az Európai Parlament alelnöke

EPP, Fidesz

„Egy erős Magyarországot, egy erős hazát szeretnénk építeni, ahol jó élni, ahol jó dolgozni, ahol jó családot alapítani, ahol jövőt lehet építeni. Egy olyan országot, aminek a nemzettudata legalább olyan erős, mint annak az országnak, ami 167 évvel ezelőtt volt.”

A nemzeti ünnepek jó alkalmat jelentenek arra, hogy a magyarság legnemesebb hagyományait közvetítsék más népek felé – erről már a brüsszeli ünnepség másik szónoka, Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója beszélt. Mint mondta, a kulturális diplomácia – és a világ különböző tájain működő magyar kulturális intézetek feladata: értékeink megismertetése, amit nemzeti ünnepeink idején, a magyar kultúra bemutatásával sokkal nagyobb eséllyel tudunk megtenni.

Hammerstein Judit

főigazgató, Balassi Intézet

„Számunkra, a rendszerváltás nemzedékei számára, március 15-e a szabadság roppant erejét demonstrálja egy nemzet, egy politikai közösség, de az akkori meg a mai Európa és a világ számára is. Ez a hatalmas történelmi esemény annak idején felrázta Európát, sokáig lázban tartotta, és híre eljutott az óceánon túlra is. Ha tetszik, ezzel a tágasságával, a szabadság földrészeken átnyúló, átívelő életvilágába oltva, a legmagyarabb ünnepe hazánknak, és mondjuk ki határozottan – a nagyvilágnak. Úgy gondolom, hogy van mire büszkék lennünk. 1848 március 15-e megmutatta, hogy Magyarország helye Európa szívében van: magyarság és európaiság egymástól elválaszthatatlanok.”

Az ünnepség résztvevőit köszöntötte Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete is, majd a hagyományokat követve az est koncerttel zárult. Ez alkalommal Hegedűs Endre, Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, Liszt és Bartók műveinek avatott, nemzetközi hírű interpretálója adott hangversenyt.

Egy lélek nélküli Európa nem lehet sikeres

Megemlékezés 1956-ról Brüsszelben

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE


„Számunkra természetessé vált, hogy sorsunk fölött szabadon rendelkezhetünk, hogy elidegeníthetetlen jogként tekintünk szabadságjogainkra, de hosszú és küzdelmes volt az ide vezető út” - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Brüsszelben a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Közéleti társaság 1956-ra emlékező ünnepségét Gál Kinga, fideszes EP képviselő.

A mai szabadságunk 1956-ból sarjad ki, az új alaptörvény nemzeti hitvallásában a forradalom és szabadságharc a jogszabályi hierarchia csúcsán áll – így folytatta az est szónoka, Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki azt mondta: 56-ról szólva szükség van arra, hogy megálljunk, emlékezzünk a múltra, annak fényénél olvassuk a jelent, és tervezzük a jövőt. A tárcavezető szerint a magyar forradalom és szabadságharc az európai identitásnak is meghatározó eleme.

Trócsányi László, igazságügyi miniszter
„Európa két felét 1956-ban vasfüggöny választotta el egymástól. A megosztottság földrészünk testét éppen a szívénél, Közép-Európánál, benne Magyarországnál szelte ketté. Európa Nyugati felét szabadság, demokrácia, jogállam, pluralizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása, a növekvő szociális biztonsággal házasított piacgazdaság jellemezte. Ez a képlet a valaha volt legnagyobb jólétet eredményezte. Az Odera-Neisse vonaltól és a Lajtától keletre mindennek az ellenkezője uralkodott. Idegen megszállók védelmét élvező zsarnokság, önkény, egy áltudományos ideológia monopóliuma, az emberi jogok és méltóság semmibe vétele, primitív cserekereskedelem, áruhiány és létbizonytalanság.”

1956 novemberében nem jelentett vigaszt, hogy az igazság nem azonnal győzedelmeskedik. Mégis: 1956 tette lehetővé 1989 csodáját, amely leszámolt 1789-cel, azzal a tévhittel, hogy nagy változásokat csak erőszakkal lehet véghezvinni – folytatta emlékezését Trócsányi László.

Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok nagy utat tettek meg. "A földrészt összeillesztettük, a seb beforrt, de a varratokat mintha még nem szedték volna ki" - mondta, hozzátéve, hogy a nyugati és keleti tagállamok között nem csak gazdasági értelemben tapasztalható különbség.

Trócsányi László, igazságügyi miniszter
„Időnként látszik a törésvonal kicsi és nagy, régi és új tagállamok között. Nem csak a gazdasági felzárkózás terén, materiális értelemben, hanem szellemi téren is. A nemrég még újnak nevezettek tagállamok hosszú utat tettek meg. Paradox módon éppen nehezen leküzdött múltjuk miatt válhatnak kedvezőtlen percepciók, előítéletek tárgyává: rendszert váltottak, rendben van, de a megfigyelés még indokolt, mint járvány után. Más tapasztalatok birtokában van Közép- és Kelet-Európa, és mások birtokában Nyugat-Európa. Ez mindig magában hordja a kettős mérce kialakulásának veszélyét.”

Európa vonzerejét újra kell teremteni, fel kell lépni a demagógia és a szélsőségesség ellen. "Egy lélek nélküli Európa nem lehet sikeres" - jelentette ki Trócsányi László, mert aki ilyen Európával találkozik, nem vágyik majd arra, hogy beilleszkedjen.

A megemlékezés második részében a Berlinben élő Snétberger Ferenc Kossuth-díjas gitárművész kvartettje adott dzsesszkoncertet, melyen közreműködtek a Snétberger Zenei Tehetség Központ fiatal művészei is.

Szabadságharcról - Brüsszelben

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Furcsa dolog Brüsszelben a magyar szabadságot ünnepelni – hangzott el az 1848-as forradalomra emlékező ünnepségen. Furcsa, mert nem csupán a magyarok, hanem az Európai Unió minden tagországa a szabadság elkötelezett hívének tartja magát, és furcsa azért is, mert épp Brüsszelből érték bírálatok az elmúlt évek második magyar rendszerváltását, az alaptörvény elfogadását, a jogrendszer átfogó átalakítását. A 48-as márciusi ifjak hármas követelését: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” - a mai utódok is magukénak vallják.

Pelczné dr. Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz

„Boldogan mondom, és őszintén vallom magamat, magunkat a márciusi ifjak örökösének. Azt gondolom, hogy az ő áldozatuk arra emlékeztet bennünket, hogy oly módon lehet dolgozni és küzdeni egy ország jövőjéért, hogyha igazán bátrak vagyunk. Ha van virtus abban, amit teszünk.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett megemlékezésen Kovács Tamás Iván, belgiumi magyar nagykövet is köszöntötte a magyar és külföldi résztvevőket, felidézve 1848 és 1956 forradalmi örökségét. Beszédében utalt arra, hogy a magyarok csodálattal adóznak azoknak a népeknek, akik még ma is küzdenek a szabadságukért, mint a szomszédos Ukrajnában. Az est szónoka, Balog Zoltán miniszter arról beszélt, hogy a szabadságot sokan, sokféleképpen értik, és másképp küzdenek is érte.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium

„Amikor különböző minőségű, súlyú, tulajdonú szabadságokról van szó, akkor ezekben a szabadságküzdelmekben mindig benne van a gazdasági érdek – például a piac szabadsága -, mindig benne van a politikai erőnek a különbsége, a nagy, a befolyásos és a kisebb országok között, még katonai potenciál is benne lehet. Benne lehetnek természetesen történelmi szövetségek és történelmi meghatározottságok. Gondoljuk csak meg, hogy hogyan határozzák meg ma Brüsszelből nézve, mondjuk, Ukrajna szabadságát és biztonságát, vagy a krími vagy éppen a kárpátaljai népek és népcsoportok szabadságát és biztonságát.”

Balog Zoltán Brüsszelt végvárnak nevezte, és vitézeknek azokat, akik védelmezték a magyar szabadság új vívmányait az elmúlt évek során.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium

„Amikor azt vitatják, hogy Magyarországon nem érvényesülnek maradéktalanul az emberi szabadságjogok, akkor az persze, hogy „szabadságügy”. Ugyan, ezeket a vitákat - ezt soha ne felejtsük el - a jog asztalánál mind megnyertük. Ezért is mondtam köszönetet. A jog asztalánál megnyertük, nem maradt semmiféle kifogás, ezt rögzítsük. De az a várva várt csen, hogy „Európa csendes, újra csendes”, az mégsem következett be, még elismerést sem kaptunk, pedig érdemeltünk volna. Mert maradt valami gyanakvás: „ők” - nem tudom pontosan kik azok az ők – korlátozni akarják Magyarország szabadságát. Mi – ezt pontosan tudom, hogy kik vagyunk – mi, mondják ők, nem tiszteljük úgy a szabadságot, ahogy ők szeretnék. Ezt én így fogalmaznám, helyesen ez így hangzik: mi nem úgy tiszteljük a szabadságot, hanem másképpen, mint ahogy ők szeretnék.

A gyanakvás mögött, én úgy gondolom, és talán ebben egyetértünk néhányan, hogy egy másik szabadságharc húzódik. Az a gazdasági szabadságharc, mely nekünk azt jelenti, hogy Magyarországon élhetőbbé, szabadabbá akarjuk tenni az életet, és ezért meg kell küzdenünk. Ezért meg kell küzdenünk a korlátlan piac, a korlátlan verseny, a korlátlan pénzérdek híveivel, és érdekcsoportjaival.”

Az ünnepi megemlékezés második részében Rúzsa Magdi énekelte szerelemről, vágyról, beteljesülésről, megtisztulásról szóló dalait.

Gál Kinga ismét az "Év Képviselője"

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„A győztes: Gál Kinga!” - ez a mondat már másodszor hangzott el az „Év európai parlamenti képviselője” díjak átadásán. A Fidesz soraiban ülő Gál Kinga ugyanis 2008-ban is megkapta már az igazságügyi és szabadságjogi kategóriában ezt az elismerést. A hat évvel ezelőtti díjhoz képest azonban az idén más a súlya a kitüntetésnek.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

„Abban a szabadságjogi kategóriában kaptam meg, ahol végül is az elmúlt években a legnagyobb küzdelem ment, épp a Magyarországot ért alaptalan, teljesen alaptalan támadások miatt. A munkám nagy része arról szólt, hogy ezt hárítsam. Úgy gondolom, megkérdőjelezi mindazokat a véleményeket, hogy a magyar képviselők itt elszigetelődtek, a Fidesz az nem Európaképes, hanem elszigetelődik. A képviselő kollégáimnak a szavazatai azt mutatják, hogy ez nem így van.”

Az „Év EP képviselője” díjakat immár tizedik éve adja át a brüsszeli kiadású Parliament Magazine. 16 szakpolitikai területen gyűjtenek jelölteket az adott ágazatban működő szakmai- és civilszervezetektől, majd az egyes kategóriák 3-3 legtöbb szavazatot szerzett jelöltje közül a parlament illetékes szakbizottságának tagjai szavazzák meg, ki kapja a díjat.

A díjkiosztó gálán Gál Kingának a nemzeti kisebbségekért végzett munkáját emelte ki Máire Geoghegan-Quinn, tudományos kutatásokért felelős uniós biztos az elismerés átadásakor. Az ír biztos az est folyamán maga is többször szólalt meg anyanyelvén, írül, hogy érzékeltesse, mennyire fontos az anyanyelv használata.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

„Nagyon fontos az, hogy azok, akik a kisebbségi nyelveket beszélik Európában, akik nemzeti kisebbségi közösségek tagjai, azok végre megtalálják azt a megoldást az életükre, amire igazán szükségük van.”

A Parliament Magazine idei díjkiosztójának különös jelentőséget ad, hogy az európai parlamenti választások évében, a ciklus végén került rá sor. Ezért nem csupán egy év, hanem az elmúlt öt év során végzett munkát vették figyelembe a díjak odaítélésekor.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

„Nagyon kemény időszak van mögöttünk, és nagyon nagy küzdelmek után vagyunk. Sokkal realistább lesz az ember itt a parlament padsoraiban, azt hogy mit lehet elérni, és hol vannak a realitások, de ez soha nem azt jelentette számomra, hogy feladjuk a küzdelmet, hanem akár – és ez igaz volt a bel- és igazságügyi bizottság elmúlt hónapjait ha nézzük, pont a Magyarország elleni vitákat – hogy ha egyedül kell bemenni szemben egy egész bizottsággal, akkor is érdemes felvállalni a vitát, ha tudjuk, hogy nekünk igazunk van.”

'56 erősíti az európai identitást

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

1956-nak olyan ereje van, amely erősíti az európai identitást – jelentette ki Brüsszelben Gyürk András, a Fidesz EP képviselője. A Magyar Néppárti Delegáció vezetője azon a hagyományos megemlékezésen beszélt, amelyen a Brüsszelben élő és dolgozó magyarok az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról emlékeztek meg. Gyürk András azt mondta, számos konferencia és tanácskozás kutatja az európai összetartozás lényegét, amit nem a nagyívű közös politikai programok jelenítenek meg a legjobban, hanem valami más.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

„A közös lelkület. Ez lehet az európai identitás. És ez azokból a pillanatokból áll össze, amikor a kontinens lakói lelkükben ugyanazt érezték. Az ilyen pillanat történelmi távlatokban is igen ritka. De egy dologban biztos vagyok: 1956 forradalma ilyen pillanat volt.1956 olyan tett volt, ami egybe tudta kovácsolni Európa polgárait.”

Akkor nem a közös érdek, hanem a közös lélek kovácsolta egybe Európát – fogalmazott Gyürk András.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

Ez azoknak a pesti srácoknak volt köszönhető, akik életüket adták a szabadságért. 56 emléke tehát identitás erősítő európai örökség, amelynek az őrzői mi magyarok vagyunk. Kötelességünk megőrizni és továbbadni azt.”

Október 23-a közeledtével ezért is ünnepelnek a brüsszeli magyarok szinte már hagyományosan a város szívében, hogy az 56-os forradalomról minél szélesebb körben emlékezhessenek meg.

Az esemény szónoka, Navracsics Tibor felidézte, hogy bár a magyar nemzeti ünnepek közül március 15-ét és október 23-át kegyetlen megtorlás követte, sem a 48-as forradalom, sem 56 véráldozata nem volt hiábavaló.

Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter

„1956 hőseinek bátorsága olyan alapélményt jelentett, amelytől az 1989-90 kommunistái féltek, és végül meghátráltak. A magyar demokratikus átmenet 1956 bátorságán alapul. Mert tanultunk a történelemből. Mert megtanultuk, hogy a hazaárulókkal nem lehet kibékülni. Mert megtanultuk azt, hogy demokráciát csak bártan lehet építeni. Mert megtanultuk azt is, hogy demokrácia csak ott létezhet, ahol független nemzet létezik. És megtanultuk azt is, hogy a függetlenség sokszor nem kényelmes, de az egyetlen járható út egy nemzet számára Európában. Az egyetlen járható út, amely azt is jelenti, hogy sokszor konfliktusokkal, még többször együttműködéssel, de a ma Európájában is a függetlenség révén, a saját megoldásokkal találjuk csak meg a helyünket Európa nemzetei között.”

A politikus szerint Magyarország kötelessége, hogy építsen 1956 örökségére. Ehhez ma már adottak a feltételek, hiszen 57 éve a nagyhatalmak nem érezték elég fontosnak a magyar ügyet ahhoz, hogy megsegítsék a magyar forradalmat.

Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter

„A hétköznapi ember segített, a nagypolitika nem. Ma jó eséllyel bírhatjuk a nagypolitika bizalmát is az európai együttműködésben is. 56 öröksége kötelez minket arra, hogy élni tudjunk a lehetőséggel.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Egyesület által rendezett megemlékezés befejező részében a Balázs Elemér Group adott koncertet, melyen a népszerű dzsesszegyüttes magyar népdalfeldolgozásokból megjelent lemezéből játszott válogatást.

Vidékről a városba – megyünk az internet után?

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A gyors és olcsó internet egyelőre még csak ígéret. Sőt, Európa lakosságának 30 százaléka számára, a távoli vidékeken élő európai polgároknak egyenesen álom. De talán már nem sokáig. Az Európai Bizottság javaslatát most véleményezi az Európai Parlament, a jelentést Herczog Edit szocialista képviselő készíti.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Minél alacsonyabb népsűrűségű területről beszélünk, annál alacsonyabb az internetellátottság, s ezen mindenképpen változtatnunk kell. A bizottsági hatástanulmány és az Eurostat adatai egyértelműen mutatják, hogy a legfontosabb migrációs ok, ami vidékről a város felé irányítja a fiatalokat és nem csak a fiatalokat, az az internet léte vagy nem léte. Márpedig az Európai Unió egyik legfontosabb politikai prioritása a vidéki Európai megteremtése és megtartása. Ezt most nem lehet aláásni pusztán az internethálózat létével vagy nem létével.”

A képviselő szerint a fejlesztéseket az hátráltatja leginkább, hogy új vezetékeket a földbe lefektetni rendkívül drága, és munkaigényes is. Ez teszi ki a beruházások költségének 80 százalékát. A távolabbi vidékekre éppen ezért más megoldásokat is keresni kell. Már meglévő vezetékhálózatokba, akár vízvezetékek mellé is el lehet helyezni optikai kábelt, vagy a mobilhálózat bővítése, esetleg a műholdas internet kiépítése jelenthet megoldást. Hiszen a világhálóra a vállalkozásoknak, de a közigazgatásnak is, mindenhol szüksége lenne. Változást hozhat az is, ha a már kiépített hálózatok – még akkor is ha jelenleg valamelyik szolgáltató tulajdonában vannak – a többi szolgáltató számára is hozzáférhetővé válnak.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)

„Ma mindenki a saját kastélyában, saját várában üldögél a szolgáltatók közül, senki nem gondolja, hogy a többieknek hozzáférést nyújtva, ezzel a saját számára is üzleti előnyhöz juthatna. Ezt szeretné ez a rendelettervezet kikényszeríteni. A következő tíz évben, hogyha ez megvalósul, az így megspórolható összeg 60 milliárd euró, Európát tekintve, ez egy fél éves európai uniós költségvetés. Tehát nagyon nagy összegről beszélünk, de túl ezen, ez jelent másfél százalékos GDP növekedést.”

Valamint 20 millió új munkahelyet is. A parlamenti jelentésben Herczog Edit azt is javasolja, hogy az ingatlanokról hozzanak létre olyan nyilvántartást, hivatalos tanúsítványt, amelyből kiderül, hogy milyen internetszolgáltatás hozzáférhető az épületben, vagy a környéken. Ez akár értéknövelő tényező is lehet, de azt mindenképpen el lehet vele kerülni, hogy egy vevő számára csak utólag derüljön ki: új lakásában nélkülöznie kell a korábban megszokott színvonalú szolgáltatást.

Döntő pillanatok Strasbourgban

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„Támogatjuk, hogy az olasz kis- és közepes vállalkozások kedvezményes hitelekhez jussanak, amelyeket kutatás-fejlesztésre, állásteremtő- és szociális programokra használhassanak fel.”

Észtország nevében hangzik a felszólalás, az Olaszország gazdasági megsegítését célzó európai vitában. Azért magyarul, mert természetesen nem valódi vitát hallunk, hanem egy egyetemisták számára meghirdetett vetélkedő döntőjét, Strasbourgban, az Európai Parlamentben. A feladat valószerű, egy másik teremben akár éles vitában is tárgyalhatnának róla az igazi képviselők.

GÖNCZ KINGA

EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„A dolog azért érdekes, mert nem csak lexikális ismeretekről szól, hanem arról, ami az Európai Uniónak a legfontosabb sajátja: hogy hogyan tárgyalnak úgy, hogy olyan megoldás legyen, amely mindenkinek jó, vagy mindenkinek az érdekeit valamelyest szolgálja, ne legyenek egyértelműen győztesek és vesztesek, hanem valamennyire mindenki – legalábbis valamennyire – nyertesnek érezze magát.”

A tíz legjobb csapat, összesen harminc diák, egy-egy hazai egyetemről, főiskoláról érkezett. Az idén „Európa mi vagyunk” címmel megrendezett, de már ötödik éve tartó vetélkedősorozaton a legjobbjak egy online válogatáson, majd egy hazai szóbeli fordulón szerezték meg a jogot, hogy a magyar szocialisták által szervezett vetélkedő döntőjében részt vehessenek. Strasbourgban mindegyik csapatnak egy uniós ország nevében kellett érvelnie, küzdenie a maga igazáért, majd bemutatnia azt is, hogy a végeredményt, a megszületett közös álláspontot hogyan tudják képviselni otthon, elképzelt választóik előtt.

GÖNCZ KINGA

EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Ez azért fontos, mert nagyon sokszor viszonylag könnyű itt megállapodni, de van egy része ennek az egész színpadnak, ami sokszor láthatatlan is itt az Európai Parlamentben, ez pedig az, hogy amikor az ember hazamegy, akkor hogyan indokolja meg a döntéseit, hogyan mondja meg otthon a választóknak, hogy erre miért volt szükség, miért jó döntés, ami született.”

A verseny résztvevőinek a Strasbourgban töltött három nap alatt arra is lehetőségük nyílt, hogy betekinthessenek a plenáris ülések és a bizottságok munkájába, és a gyakorlatban is figyelemmel kísérhessék az európai döntéshozók munkáját.