Erős Magyarország – erős Európában

1848 márciusára emlékeztek Brüsszelben a Belgiumban élő, dolgozó magyarok. A hagyományos ünnepséget ez alkalommal is a Magyar Hullám Közéleti-Kulturális Társaság szervezte. Köszöntőjében Bocskor Andrea, fideszes EP képviselő azt hangsúlyozta, hogy a ma emberének erőt kell merítenie az egykori hősök bátorságából és lelkesedéséből.

Bocskor Andrea, EP képviselő, Fidesz

Minden kornak megvan a maga küzdelme, a maga forradalma és szabadságharca. Így nekünk is szükségünk van arra a bátorságra, arra a lelkesedésre és tűzre, ami az ő szívükben megvolt. Lehetünk passzív szemlélői egy-egy eseménynek, vagy akár lehetünk részesei, alakítói. Sodródhatunk az árral, vagy választhatjuk azt is, hogy megpróbálunk tenni azért, hogy gyermekeink és unokáink egy békésebb, biztonságosabb, reményteljesebb jövőképpel bírjanak.

1848-ban forradalmi változások söpörtek végig egész Európán, de a kontinens most is az átalakulás korszakát éli – mondta az est szónoka, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal parlamenti államtitkára.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

Sokminden változott, de azért sok a hasonlóság is. Csakúgy, mint a 48-as hősök idejében, most is apránként, napról-napra kell megküzdenünk a szabadságunkért. Ha igaz a „nagy vízen” túli mondat, a tengerentúli mondat, hogy a szabadság mindig csak egy generációra van a kihalástól, akkor mi sem tekinthetjük magától értetődőnek azt, amiért olyan sokan adták életüket előttünk.

Abba, hogy az újratervezés alatt álló Európa hogyan alakul át, azoknak a nemzeteknek lesz beleszólásuk, amelyek saját helyzetük rendezésével már bizonyították, mire képesek.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

A magyar gazdasági modell utat tört magának és bizonyította életképességét. Ebben sok millió magyar munkája van. Semmi okunk tehát kishitűségre, semmi okunk arra, hogy a küszöb alatt közlekedjünk. És ha ez így van, akkor ez azt is jelenti, hogy Magyarország kellő alappal vehet részt az európai újratervezésben. ...Mi magyarok gyakran érezzük úgy, hogy 1848-hoz hasonlóan most is a lázadás állapotában vagyunk. Lázadás ez azon politikai korrektség ellen, amely nem a valóságból, hanem az ideológiákból vezeti le a politikai cselekvést. Nem állítjuk azt, hogy mindig, mindenben igazunk van, de egy dolog biztos, Magyarország tiszta lapokkal játszik Európában. Azt szeretnénk, ha továbbra is a munka és a teljesítmény lenne a társadalom fő szervező ereje. Azt szeretnénk, ha Európa képes lenne megvédeni kultúráját és közösségeit, különös tekintettel a családokra. És azt akarjuk elérni, hogy az unió képes legyen megvédeni, megerősíteni saját biztonságát – ez utóbbira a mostani helyzetben még nem találtak ki jobb megoldást, mint a határok hatékony védelmét.

Dömötör Csaba hangsúlyozta, a brüsszeli magyaroknak az a feladata, hogy a lényeg felé tereljék az Európa jövőjéről szóló vitát.

Dömötör Csaba, parlamenti államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

Erős Európára van szükség. Olyan Európára, amely továbbra is épít a nemzetállamokra, azok sokszínűségére, és azokra az értékekre, amely alapján az európai integráció elindult. Egy olyan Európára, amely képes meghallani állampolgárai hangját, és képes újratervezni a dolgokat, amennyiben arra szükség van. Ha ez így lesz, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az erős Európában Magyarország is erős lesz.

A brüsszeli március 15-i ünnepség az elmúlt évek hagyományainak megfelelően kulturális programmal zárult. Ez alkalommal Fülei Balázs Artisjus- és Junior Prima-díjas zongoraművész adott koncertet.

1956: Harc Góliáttal

Az 56-os magyar szabadságharcos, aki a Time magazin választása alapján egykor az Év Embere lett, a nyílt tekintetű forradalmár leány, aki dobtáras géppisztolyával a kezében egy svéd magazin címlapjára került. Meghatározó óriásképek az Európai Parlamentben rendezett fotókiállításról, amelynek megnyitóján Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke emlékezett meg a 60 évvel ezelőtti forradalmárokról.

Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke
“Tetteik hatása nem csak 56-ra korlátozódott: örökségük ma is érezhető. Minden férfi és nő, aki a szabadság lángját hordozza, tudja, hogy a saját szabadságuk hazájuk szabadságát is jelenti. Ezt a gondolatot fogalmazta meg Kertész Imre is, amikor azt mondta: Ha létezik szabadság, nem létezik sors, mi magunk vagyunk a sors” - idézte a Nobel-díjas magyar írót az Európai Néppárt elnöke.

A megnyitó szónoka Kövér László, az Országgyűlés elnöke lett volna, de betegsége miatt Szájer József mondta el a házelnök beszédét, amelynek maghatározó motívuma a bibliai Dávid és Góliát küzdelme volt.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“1956-ban a magyarság is birokra kelt a maga Góliátjával, akit egy olyan hatalmi rendszer testesített meg, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán, és az önbecsülést romboló társadalmi-gazdasági megaláztatáson alapult. Ez a rendszer volt a kommunizmus.”

Ennek a rendszernek úgy lett része Magyarország, hogy a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió geopolitikai játszmájának áldozataként került oda rabnak, és elveszítette helyét Európa szabad világában – folytatta a Fidesz EP képviselője.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“Góliát ezúttal eltiporta Dávidot. Azaz: a Szovjetunió vérbe folytotta a magyar forradalmat. Mindennek következménye lett a második világháború után 1956-ban ismét romhalmazzá vált Budapest; húszezer sebesült, több, mint háromezer magyar halott az utcákon; húszezer koncepciós per és több, mint kétszáz végrehajtott halálos ítélet; ezer a Szovjetunióba elhurcolt magyar ember, tizenháromezer internált belföldön és kétszázezer szülőföldjét elhagyni kényszerülő menekült.”

1956-ban ugyan a magyar ügy tizenkét nap alatt elveszett, de a magyarok mégis alatt visszanyerték a szabadság erejét, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Szovjetunió bukása után a demokratikus Magyarország újjászülethessen. Ma, az unió tagjaként azonban azt tapasztalja, hogy Európa is küzd a maga Góliátjával – fogalmazott a néppárti frakció alelnöke.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, az EPP frakció alelnöke
“Az Európai Unió a saját rendjének, közbiztonságának és külső határainak a védelmében bizonytalanságokat mutat, és ezzel elbizonytalanítja a polgárait is, hiszen az európai önvédelem készségének és képességének a csökkenésével az európai polgárok biztonsága és önbecsülése is csökken. Az Európai Unió saját Góliátjával megvívandó küzdelmében – hasonlóan az 1956-os magyarokéhoz – az a tét forog kockán, hogy megtudja-e védeni önazonosságát, és önbecsülését, biztonságát és erőforrásait, szabadságát és önrendelkezését – azaz, hogy az Unió az európai polgárokat szolgálja, vagy akarva-akaratlanul kiszolgáltatja őket Európán kívüli érdekeknek?”

Van múltunk és van jövőnk

Kossuth-nótákkal és népdalokkal teremtett hangulatot a nemzeti ünnepre Brüsszelben Szalóki Ági, énekesnő, aki a megemlékezés végén nagy sikerű koncertet adott. A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság szervezésében immár 12. alkalommal ünnepelték meg március 15-ét a Brüsszelben élő magyarok. Az est első felszólalójakén Gál Kinga, fideszes EP-képviselő, az Európai Néppárt alelnöke köszöntötte a résztvevőket.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

“Március 15-e a magyar nemzet legszebb ünnepe. Nemcsak azért, mert minden évben hozza a tavasz, a megújulás, az újabb remények ígéretét, de mert mai napig a legigazibb hazafiságról, nemzetszeretetről, bátorságról szól, bárhol, ahol magyar szó hangzik a világon.”

A fideszes politikus köszöntőjében azt emelte ki, hogy március 15-e a mai nemzedékek számára is üzenetet hordoz: azt hirdeti, hogy van jövőnk a Kárpát-medencében.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz

“A tiszta, megkérdőjelezhetetlen, relatívvá nem tehető magyar hazafiságról szól ez az ünnepünk. Ezért fontos mindannyiunk számára, éljünk szerte a világban. Ma már rég nemcsak Petőfiről szólnak ezek a megemlékezések, hanem üzenetet hordoznak. Magyarok újabb és újabb generációi számára hirdetik, hogy van múltunk és van jövőnk a Kárpát-medencében. Ezek az események közösséget formálnak, és ebben a közösségben egybeköt minket magyarságunk, történelmünk.”

Az ünnep előestéjén tartott brüsszeli megemlékezés szónoka Simicskó István honvédelmi miniszter volt, aki kiemelte, hogy a szabadságért meg kell küzdeni. Ezt tették a szabadságharc idején a magyar katonák is, akik a kontinens két legerősebb hadereje, az osztrák és a cári hadsereg ellen szálltak harcba a magyar szabadság és az európai civilizáció védelmében. Európát ma is meg kell védeni, hangsúlyozta Simicskó István.

Simicskó István, honvédelmi miniszter

“Ez nem azt jelenti, hogy hadba kell vonulnunk. Ez azt jelenti, hogy igenis oda kell figyelnünk az értékeinkre, oda kell figyelnünk, mert egyébként a hagyományvilágunk, a kulturánk, az értékeink, a normáink, a saját megszokott, békés együttélési normáink szűnhetnek meg és tesszük kockára a tömeges méretben, más módon – nem cári hadsereg formájában, nem osztrák hadsereg formájában – de igen: bevándorlás formájában okozhatnak mindannyiunk számára jelentős mértékű változást, és nem beszélve a gyermekeinkről és az unokáinkról. Alapvetően íródhat át Európa kultúrája és Európa történelme ezen keresztül.”

Az európai civilizációhoz való tartozást Magyarország mindig szem előtt tartotta – mutatott rá beszédében Simicskó István.

Simicskó István, honvédelmi miniszter

“Amikor a szabadságunkat ünnepeljük március 15-én, amely Magyarországnak és a magyar nemzetnek nagyon nagy és nagyon erős értéke és vágya volt mindig is - sok-sok ezer ember áldozta életét a magyar szabadságért – és 1989-90-ben, amikor Magyarország ismét visszanyerte a függetlenségét egy ráerőltetett rendszerből szabadulva, amikor a hidegháború végetérni látszott, akkor Magyarország az elsők között jelezte az integrációs szándékát. A függetlenségét fölváltva, az európai és euro-atlanti intégrációs folyamatot zászlajára tűzte. S végig is vitte ezt a folyamatot. Lemondva, részben, a szabadságáról, részben a szuverenitásáról, együttműködő nemzetek szövetségét gondolva az Európai Unióban és a NATO-ban. Ez jelentős mértékben erősítette és erősíti mind a mai napig Magyarország biztonságát és a magyar emberek biztonságát.”

A brüsszeli megemlékezések több, mint egy évtizedes hagyománya, hogy a rendezvények második felében ünnepi koncerteket tartanak, rangos hazai vendégművészek közreműködésével. Ez alkalommal a többszörös Fonogram-díjas énekesnő, Szalóki Ági “A vágy muzsikál” című estjét hallgathatták meg a jelenlévők a La Plaza színházteremben.

„1956 örökké él a szabad nemzetek emlékezetében”

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„1956. október 23. az a nap, amely örökké fog élni a szabad emberek és nemzetek emlékezetében.” John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök szavait felidézve vette kezdetét a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság szervezésében tartott 56-os megemlékezés Brüsszelben. A résztvevőket Bocskor Andrea, a kárpátaljai származású fideszes EP képviselő köszöntötte.

Bocskor Andrea, EP képviselő, Fidesz-EPP

„Szabadság és igazság nélkül nem lehet élni, nem tudunk élni, valljuk mi, magyarok, bárhol is éljünk a világon. A magyar nép a múltban és a jelenben is többszörösen hitet tett, és tesz emellett, ezért tartjuk fontosnak megvívni küzdelmeinket a jelenben, valamint megemlékeznünk történelmünk nagyjaira, dicső és sorsfordító pillanataira.”

A képviselő beszédében kiemelte, hogy a forradalmárok hősiességéhez a magyar nép egységes akarata, szabadságvágya adott erőt.

Bocskor Andrea, EP képviselő, Fidesz-EPP

„Bátran állíthatjuk, hogy Magyarország a hősök hazája. Micsoda hősiesség, bátorság kellett ahhoz, hogy egy olyan kicsi nemzet, mint a magyar, fel tudta emelni a szavát az elnyomók ellen, egy világhatalom ellen. A magyar nép egyként követelte a szovjetek kivonulását, a szabad választások kiírását, a sajtószabadságot. Ebben egyetértett a társadalom minden rétege, szolidaritásukat fejezték ki a Trianonban elcsatolt területek magyar közösségei.”

Az ünnepi rendezvény szónoka, az Országgyűlés alelnöke, Gulyás Gergely megemlékezett arról a 13 napról, ami alatt az ország az 56-os forradalom győzelmének reményében élhetett.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

„Hacsak pár napra is, hacsak átmenetileg is, de a forradalom győzelmet aratott. Nagy Imre lett a miniszterelnök, a történelmi pártok újjáalakulásával a többpártrendszer ismét valósággá vált, a politikai elítéltek kiszabadultak, az állami függetlenség deklarált kormányzati cél lett. Azonban, ha már ekkor szétnézünk a győztes forradalom horizontján, akkor nagyon gyorsan nyilvánvalóvá válik Faludy György sorainak igazsága: A keleti szemhatár felett mocskos felhők, nyugatról álszent röfögés. E kettő egyszerre vetett véget a magyarok világra szóló forradalmának.”

Bár a szovjet hadsereg 16 hadosztállyal és kétezer tankkal tiporta el az 56-os forradalmat, a magyarok nem adták fel a reményt, hogy a kommunizmus gonosz birodalma elbukik egyszer – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

„Annyi meggyalázott, elhallgatott, és titokban megünnepelt október 23-a után 1989-ben a köztársaság e napon történ kikiáltása – az akkori hatalom eredeti szándékával szemben – csak még egyértelműbbé tette azt, amit mára Magyarország alkotmány, és az első szabadon választott Országgyűlés elsőként elfogadott emléktörvény egyaránt rögzít: mai szabadságunk az 56-os forradalomból sarjadt ki.”

56 törekvéseinek legjavát mára meg lehetett valósítani, de az Országgyűlés alelnöke szerint van még, amivel adós maradt a magyar rendszerváltás.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke

„Az elmúlt két és fél évtized komoly mulasztása, hogy a magyar demokrácia nem volt elég erős ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson a forradalmároknak és az áldozatoknak az elnyomóikkal szemben. Az igazságtétel elmaradása a rendszerváltozás ma már alig jóvátehető adóssága maradt.”

Gulyás Gergely végezetül arról szólt, hogy 56 emlékének ápolása nem csak Magyarország számára nemzeti ügy, de Európa egésze számára jelenthet világos iránymutatást egy önazonosság-tudatában megingott kontinensen.

Az ünnepség – a hagyományoknak megfelelően - koncerttel zárult. Ez alkalommal Pál István Szalonna és Bandája játszott hagyományos népzenét a Kárpát-medence különböző tájegységeiből.

1848 adta szabadságtudatunkat

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Éppen tíz éve, 2005-ben emlékeztek meg először március 15-éről Brüsszelben a Magyar Hullám Közéleti Kulturális Társaság szervezésében a Belgiumban élő és dolgozó magyarok. Azóta hagyománnyá vált, hogy nemzeti ünnepünkről, és október 23-án az 56-os forradalom évfordulójáról ez az „Értékek mentén” létrejött civil szervezet hívja össze évente kétszer a brüsszeli magyarokat ünnepelni és emlékezni. Ebben az évben március 15-e alkalmából az Európai Parlament alelnöke, Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP képviselője köszöntötte az ünneplőket, párhuzamot vonva a Márciusi Ifjak 167 évvel ezelőtti törekvései és a politika mai céljai között.

Pelczné Gáll Ildikó

az Európai Parlament alelnöke

EPP, Fidesz

„Miképpen a márciusi hősök annak idején, a mi ifjaink számára, a mi fiataljaink számára is az összefogás, a szabadság, és az egymásra találás, egymás támogatása, együttes erővel elért boldogság-álom – legalább olyan erős, mint akkor volt. Ez a mi küldetésünk, ez a mi feladatunk, hogy ennek a körülményeit tudjuk megteremteni.”

A fideszes politikus azt hangsúlyozta, hogy 1848-nak köszönhetjük szabadságtudatunkat, ezért is kell hűnek lennünk a forradalom szelleméhez.

Pelczné Gáll Ildikó

az Európai Parlament alelnöke

EPP, Fidesz

„Egy erős Magyarországot, egy erős hazát szeretnénk építeni, ahol jó élni, ahol jó dolgozni, ahol jó családot alapítani, ahol jövőt lehet építeni. Egy olyan országot, aminek a nemzettudata legalább olyan erős, mint annak az országnak, ami 167 évvel ezelőtt volt.”

A nemzeti ünnepek jó alkalmat jelentenek arra, hogy a magyarság legnemesebb hagyományait közvetítsék más népek felé – erről már a brüsszeli ünnepség másik szónoka, Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója beszélt. Mint mondta, a kulturális diplomácia – és a világ különböző tájain működő magyar kulturális intézetek feladata: értékeink megismertetése, amit nemzeti ünnepeink idején, a magyar kultúra bemutatásával sokkal nagyobb eséllyel tudunk megtenni.

Hammerstein Judit

főigazgató, Balassi Intézet

„Számunkra, a rendszerváltás nemzedékei számára, március 15-e a szabadság roppant erejét demonstrálja egy nemzet, egy politikai közösség, de az akkori meg a mai Európa és a világ számára is. Ez a hatalmas történelmi esemény annak idején felrázta Európát, sokáig lázban tartotta, és híre eljutott az óceánon túlra is. Ha tetszik, ezzel a tágasságával, a szabadság földrészeken átnyúló, átívelő életvilágába oltva, a legmagyarabb ünnepe hazánknak, és mondjuk ki határozottan – a nagyvilágnak. Úgy gondolom, hogy van mire büszkék lennünk. 1848 március 15-e megmutatta, hogy Magyarország helye Európa szívében van: magyarság és európaiság egymástól elválaszthatatlanok.”

Az ünnepség résztvevőit köszöntötte Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete is, majd a hagyományokat követve az est koncerttel zárult. Ez alkalommal Hegedűs Endre, Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, Liszt és Bartók műveinek avatott, nemzetközi hírű interpretálója adott hangversenyt.

Egy lélek nélküli Európa nem lehet sikeres

Megemlékezés 1956-ról Brüsszelben

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE


„Számunkra természetessé vált, hogy sorsunk fölött szabadon rendelkezhetünk, hogy elidegeníthetetlen jogként tekintünk szabadságjogainkra, de hosszú és küzdelmes volt az ide vezető út” - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Brüsszelben a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Közéleti társaság 1956-ra emlékező ünnepségét Gál Kinga, fideszes EP képviselő.

A mai szabadságunk 1956-ból sarjad ki, az új alaptörvény nemzeti hitvallásában a forradalom és szabadságharc a jogszabályi hierarchia csúcsán áll – így folytatta az est szónoka, Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki azt mondta: 56-ról szólva szükség van arra, hogy megálljunk, emlékezzünk a múltra, annak fényénél olvassuk a jelent, és tervezzük a jövőt. A tárcavezető szerint a magyar forradalom és szabadságharc az európai identitásnak is meghatározó eleme.

Trócsányi László, igazságügyi miniszter
„Európa két felét 1956-ban vasfüggöny választotta el egymástól. A megosztottság földrészünk testét éppen a szívénél, Közép-Európánál, benne Magyarországnál szelte ketté. Európa Nyugati felét szabadság, demokrácia, jogállam, pluralizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása, a növekvő szociális biztonsággal házasított piacgazdaság jellemezte. Ez a képlet a valaha volt legnagyobb jólétet eredményezte. Az Odera-Neisse vonaltól és a Lajtától keletre mindennek az ellenkezője uralkodott. Idegen megszállók védelmét élvező zsarnokság, önkény, egy áltudományos ideológia monopóliuma, az emberi jogok és méltóság semmibe vétele, primitív cserekereskedelem, áruhiány és létbizonytalanság.”

1956 novemberében nem jelentett vigaszt, hogy az igazság nem azonnal győzedelmeskedik. Mégis: 1956 tette lehetővé 1989 csodáját, amely leszámolt 1789-cel, azzal a tévhittel, hogy nagy változásokat csak erőszakkal lehet véghezvinni – folytatta emlékezését Trócsányi László.

Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok nagy utat tettek meg. "A földrészt összeillesztettük, a seb beforrt, de a varratokat mintha még nem szedték volna ki" - mondta, hozzátéve, hogy a nyugati és keleti tagállamok között nem csak gazdasági értelemben tapasztalható különbség.

Trócsányi László, igazságügyi miniszter
„Időnként látszik a törésvonal kicsi és nagy, régi és új tagállamok között. Nem csak a gazdasági felzárkózás terén, materiális értelemben, hanem szellemi téren is. A nemrég még újnak nevezettek tagállamok hosszú utat tettek meg. Paradox módon éppen nehezen leküzdött múltjuk miatt válhatnak kedvezőtlen percepciók, előítéletek tárgyává: rendszert váltottak, rendben van, de a megfigyelés még indokolt, mint járvány után. Más tapasztalatok birtokában van Közép- és Kelet-Európa, és mások birtokában Nyugat-Európa. Ez mindig magában hordja a kettős mérce kialakulásának veszélyét.”

Európa vonzerejét újra kell teremteni, fel kell lépni a demagógia és a szélsőségesség ellen. "Egy lélek nélküli Európa nem lehet sikeres" - jelentette ki Trócsányi László, mert aki ilyen Európával találkozik, nem vágyik majd arra, hogy beilleszkedjen.

A megemlékezés második részében a Berlinben élő Snétberger Ferenc Kossuth-díjas gitárművész kvartettje adott dzsesszkoncertet, melyen közreműködtek a Snétberger Zenei Tehetség Központ fiatal művészei is.

Szabadságharcról - Brüsszelben

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Furcsa dolog Brüsszelben a magyar szabadságot ünnepelni – hangzott el az 1848-as forradalomra emlékező ünnepségen. Furcsa, mert nem csupán a magyarok, hanem az Európai Unió minden tagországa a szabadság elkötelezett hívének tartja magát, és furcsa azért is, mert épp Brüsszelből érték bírálatok az elmúlt évek második magyar rendszerváltását, az alaptörvény elfogadását, a jogrendszer átfogó átalakítását. A 48-as márciusi ifjak hármas követelését: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” - a mai utódok is magukénak vallják.

Pelczné dr. Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz

„Boldogan mondom, és őszintén vallom magamat, magunkat a márciusi ifjak örökösének. Azt gondolom, hogy az ő áldozatuk arra emlékeztet bennünket, hogy oly módon lehet dolgozni és küzdeni egy ország jövőjéért, hogyha igazán bátrak vagyunk. Ha van virtus abban, amit teszünk.”

A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett megemlékezésen Kovács Tamás Iván, belgiumi magyar nagykövet is köszöntötte a magyar és külföldi résztvevőket, felidézve 1848 és 1956 forradalmi örökségét. Beszédében utalt arra, hogy a magyarok csodálattal adóznak azoknak a népeknek, akik még ma is küzdenek a szabadságukért, mint a szomszédos Ukrajnában. Az est szónoka, Balog Zoltán miniszter arról beszélt, hogy a szabadságot sokan, sokféleképpen értik, és másképp küzdenek is érte.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium

„Amikor különböző minőségű, súlyú, tulajdonú szabadságokról van szó, akkor ezekben a szabadságküzdelmekben mindig benne van a gazdasági érdek – például a piac szabadsága -, mindig benne van a politikai erőnek a különbsége, a nagy, a befolyásos és a kisebb országok között, még katonai potenciál is benne lehet. Benne lehetnek természetesen történelmi szövetségek és történelmi meghatározottságok. Gondoljuk csak meg, hogy hogyan határozzák meg ma Brüsszelből nézve, mondjuk, Ukrajna szabadságát és biztonságát, vagy a krími vagy éppen a kárpátaljai népek és népcsoportok szabadságát és biztonságát.”

Balog Zoltán Brüsszelt végvárnak nevezte, és vitézeknek azokat, akik védelmezték a magyar szabadság új vívmányait az elmúlt évek során.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium

„Amikor azt vitatják, hogy Magyarországon nem érvényesülnek maradéktalanul az emberi szabadságjogok, akkor az persze, hogy „szabadságügy”. Ugyan, ezeket a vitákat - ezt soha ne felejtsük el - a jog asztalánál mind megnyertük. Ezért is mondtam köszönetet. A jog asztalánál megnyertük, nem maradt semmiféle kifogás, ezt rögzítsük. De az a várva várt csen, hogy „Európa csendes, újra csendes”, az mégsem következett be, még elismerést sem kaptunk, pedig érdemeltünk volna. Mert maradt valami gyanakvás: „ők” - nem tudom pontosan kik azok az ők – korlátozni akarják Magyarország szabadságát. Mi – ezt pontosan tudom, hogy kik vagyunk – mi, mondják ők, nem tiszteljük úgy a szabadságot, ahogy ők szeretnék. Ezt én így fogalmaznám, helyesen ez így hangzik: mi nem úgy tiszteljük a szabadságot, hanem másképpen, mint ahogy ők szeretnék.

A gyanakvás mögött, én úgy gondolom, és talán ebben egyetértünk néhányan, hogy egy másik szabadságharc húzódik. Az a gazdasági szabadságharc, mely nekünk azt jelenti, hogy Magyarországon élhetőbbé, szabadabbá akarjuk tenni az életet, és ezért meg kell küzdenünk. Ezért meg kell küzdenünk a korlátlan piac, a korlátlan verseny, a korlátlan pénzérdek híveivel, és érdekcsoportjaival.”

Az ünnepi megemlékezés második részében Rúzsa Magdi énekelte szerelemről, vágyról, beteljesülésről, megtisztulásról szóló dalait.