Új nemzet született a régiből

Megemlékezés 1848 márciusáról Brüsszelben

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az 1848 forradalom egyszerre volt hangsúlyosan a magyar nemzet, a magyarok forradalma, és az európai haladó szellemiségű törekvések megtestesülése. Európa akkor pontosan olyan volt, mint amilyennek a magyarok mindig is látni szeretnék: szabadságszerető, együttműködő és szolidáris – jelentette ki Brüsszelben Gyürk András, az Európai Parlament  fideszes képviselője. A Magyar Néppárti Delegáció vezetője a Magyar Hullám Közéleti Társaság hagyományos, március 15-i megemlékezésén beszélt, és az ismert angol filozófus, Chesterton mondását kölcsönözve az iszákoshoz és az absztinenshez hasonlította az a fanatikus EU-hívőket és az euroszkeptikusokat.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

„Az iszákos és az absztinens nem csak mindeketten tévednek, hanem ugyanazt a hibát követik el. Drognak tekintik a bort, s nem pedig italnak. Nos, hölgyeim és uraim, valahogy így van ez ma az EU-val is. Vannak akik úgy gondolják, az unió mindenre gyógyír. Nekik az egységesülés nem eszköz, hanem önmagáért való cél. A másik végletet azok képviselik, akik teljesen elutasítják az uniót, minden baj és szerencsétlenség forrásaként tekintve arra. Az egyik drogként vágyik rá, a másik drogként utasítja el. De ahogy az iszákos és az absztinens, úgy a militáns EU-fanatikus, és a radikális EU-szkeptikus is – téved. És ami még rosszabb, soha sem lesz elégedett. Sohasem fogja igazán élvezni imádata vagy utálata tárgyát. Az egyik azért, mert túl sokat vesz belőle, a másik azért, mert semennyit sem. Mi – mértéktartóan borissza emberek – nem esünk túlzásokba. Európát tudjuk egyszerűen csak: szeretni.”

A brüsszeli március 15-i ünnepségen azt az Európát idézték fel, amely a mi szabadságunkért  szorított, amikor már csak a magyarok tartották magukat azokután, hogy a polgári szabadságért vívott forradalmak végigsöpörtek a kontinensen.

Az ünnepi beszédet mondó Hende Csaba honvédelmi miniszter egy Széchenyi naplójából vett idézettel érzékeltette,  hogy létezik párhuzam a 48-as forradalmi változások és a mai történések között.

Hende Csaba, honvédelmi miniszter

„Magyarország végre elkezd a saját tengelye körül forogni – mondja Széchenyi. Kedves Barátaim, a szabadságot életre kell váltani, meg kell élnünk a hétköznapokban. Nem elégségesek a törvények és az intézmények, azokat felelősen, a realitásokat tiszteletben tartva, és a közjót szolgálva kell tartalommal megtöltenünk. Ha kell, meg is kell azokat védenünk. A nemzetben 1848-ban is megvolt a bátorság megvívni az igazáért. Nemcsak szavakban, hanem tettekben is. Hetek alatt új honvédsereg állt talpra a semmiből, amelyet a semmiből felálló új hadiipar látott el minden szükségessel. Ez az új honvédség aztán a világ egyik legjobb hadseregét is ki tudta verni csaknem az egész országból, és csak egy másik nagyhatalom csapatai tudták végül térdre kényszeríteni. Hajlamosak vagyunk a történelmet, és ezt a ’48-49-es történetet lezárni Világossal, és ezzel a rettenetes októberi hajnallal, amikor Batthyány és az aradi 13 honvédtábornok az életét adta. A történetnek azonban nem volt vége. Mivel fegyveres ellenállásra nem volt már mód, következett a passzív ellenállás, amely egészen a Kiegyezésig rendkívül törékennyé tette a Habsburgok uralmát hazánkban. A nemzet ’48-49-ben megérezte, hogy össztartozunk, mert összetartozunk a közös szabadságban. S mivel mindezt megértette és megélte, mindig akadtak akik, ha kellett, meghozták érte a végső áldozatot is. Mindaddig, amig a szabadság végső ügye utat talált magának a történelem útvesztőiben. Március 15-én és április 11-éna szabadságharc megannyi véres csatájában is, bizony a leveretésben is, valóban egy új nemzet született a régiből.”

A  brüsszeli ünnepi megemlékezés - a hagyomány folytatásaként rangos koncerttel zárult. Ferenczy György együttese, a Rackajam a világhírű hegedűművésszel, a Brüsszelben élő Roby Lakatossal kiegészülve játszotta a magyar népzenét, a cigányzenét, a bluest és a rockot ötvöző különleges muzsikát.