Tóásó Előd ügyéről Brüsszelben

A Bolíviában fogvatartott Tóásó Előd ügyében tartottak meghallgatást az Európai Parlamentben, amelyet Gál Kinga, az emberi jogi bizottság alelnöke szervezett. A meghívottak között volt Tóásó Előd nővére, az öccse érdekeiért nemzetközi szinten is küzdő Tóásó Edit, és a latin-amerikai ország brüsszeli nagykövete is.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Mindenkinek joga van az ártatlanság vélelméhez és a tisztességes eljáráshoz, mondta bevezetőjében Gál Kinga, a meghallgatás szervezője. Tóásó Előd ezt nem kapja meg. Tóásót 2009. április 26-án a bolíviai Santa Cruzban vették őrizetbe a különleges erők terrorista összeesküvés gaynújával, a szállodai rajtaütés során társait, Rózsa-Flores Eduardót, Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert lelőtték, Tóásó és a horvát-bolíviai Mario Tadic előzetes letartóztatásban van. A bolíviai törvények szerint ez legfeljebb 36 hónapon át tarthat, tehát már jogsértő.

GÁL KINGA, EP képviselő, Fidesz

Mindezt alátámasztja egy tavaly decemberben elfogadott ENSZ dokumentum is, amely a világszervezet önkényes fogvatartással foglalkozó munkacsoportja dolgozott ki. A nyilatkozat kimondja, hogy Bolívia több ponton is megsérti az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, a jelentés megerősíti, hogy Tóásó Elődöt letartóztatási parancs nélkül vették őrizetbe, és törvényellenesen tartják fogva. Ezért ez a független szakértőkből álló csoport is felszólította a bolíviai kormányt, hogy azonnal engedjék szabadon Tóásó Elődöt.

Ezt az amatőr felvételt egy bolíviai rendőr készítette saját mobiltelefonjával. Az látható rajta, hogy a Santa Cruz-i szállodában a rendőri rajtaütés után rendezkednek, Tóásó Előd testvére szerint valószínűleg éppen nyomokat tüntetnek el, illetve félrevezető nyomokat helyeznek el.

TÓÁSÓ EDIT

Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a rendőrök a testvérem hátizsákjában fegyvereket hordoznak egyik szobából a másikba, helyszíneket rendeznek át, és a legfontosabb, hogy nincsenek halottak a földön a folyosón. És a kockás ingben levő fiatalemberre szeretném felhívni a figyelmet, aki nem Tóásó Előd és nem Mario Tadic.

Tóásó Edit kétségbe vonja, hogy tűzharc volt a hotelben, szerinte a képek és a másodlagos boncolások is azt igazolják, hogy a három külföldit kivégezték. Elmondása szerint Tóásó Előd letartóztatásakor nem volt jelent tolmács, nem beszélhetett senkivel. A börtönben - többszöri kérése ellenére – nem kapott orvosi ellátást, az őt ért kínzásokat és veréseket a bolíviai hatóságok nem vizsgálták ki, sérüléseiről is csak a magyar nagykövet  közbenjárására készült látlelet.

Bolívia brüsszeli nagykövete vitatta a megállapításokat. Elmondása szerint a La Paz-i parlament kétharmados többséggel fogadott el jelentést arról, hogy a Tóásó Elődék elleni eljárás jogszerűen zajlott.

RENÉ FERNANDEZ REVOLLO, BOLÍVIA BRÜSSZELI NAGYKÖVETE

Tóásó Előd magyar állampolgárt letartóztatásának pillanatától kezdve fogvatartása teljes ideje alatt úgy kezelik a bolíviai hatóságok, hogy emberi jogai érvényesülhessenek. Az ellene folyó eljárás szigorúan megfelel a törvényeknek és más szabályoknak. Mindenben törvényesen járunk el, és biztosítjuk a fogvatartott jogait – bizonygatta a nagykövet.

René Fernandez Revollo hosszasan sorolta az érveket, amelyek véleménye szerint a csoport bűnösségét támasztják alá.

RENÉ FERNANDEZ REVOLLO, BOLÍVIA BRÜSSZELI NAGYKÖVETE

A 2009 áprilisában félkatonai csoportok elleni rajtaütés tényeit a bolíviai törvényhozás kilenc tagú különbizottsága vizsgálta ki, amelyben valamennyi párt képviseltette magát. A bizottságot a képviselőház egyhangú döntéssel ruházta fel mandátummal, hét hónapon át dolgoztak, hogy megállapítsák, mi történt, jelentésüket, 2009 november 11-én fogadták el.

„Előnyben vannak a magyarok a nagykövet úr által előadottak megértésekor, mert mi láttuk a Tanú című filmet” - így foglalta össze a hallottakkal kapcsolatos véleményét az Országgyűlés emberi jogi albizottságának elnöke. Gulyás Gergely koncepciós eljárást sejt az ügy mögött.

GULYÁS GERGELY, AZ ORSZÁGGYŰLÉS EMBERI JOGI (AL)BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE

- Természetesen számtalan bizonyítékot lehetne bemutatni, de miközben az tény, hogy a bolíviai jog szerint egy eljárás három évnél nem tarthat tovább, és ehhez képest a három éven réges-régen túl vagyunk és a büntetőeljárás el sem kezdődött, áttették most Santa Cruzba, az jól mutatja, hogy azok a bizonyítékok milyen mértékben hiányoznak, amelyek egy egyébként Bolíviában kiemelten kezelt eljárás lezárásához feltétlenül szükségesek lennének.

Aggodalommal figyeli az eseményeket az EU Külügyi Szolgálata is, amely egyetért az ENSZ munkacsoport jelentésében foglaltakkal, miszerint Tóásó Előd fogva tartása önkényes.

BELÉN MARTINEZ-CARBONELL, AZ EU KÜLÜGYI SZOLGÁLATA

- Megértjük, hogy a bolíviai igazságszolgáltatásnak vannak nehézségei és hibái az éppen zajló reform miatt, de nagyon sajnáljuk, hogy ezt épp egy európai polgár szenvedi meg. A külügyi szolgálatnak nincs konzuli jogosítványa, mert ez továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, de ennek ellenére segítsége nyújtunk a bolíviai hatóságoknak és másoknak amennyire tőlünk telik és továbbra is figyelemmel kísérjük az ügyet az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságával együtt.

Az ír Gay Mitchell a független vizsgálatot hiányolta az ügyben. Az európai képviselő a meghallgatáson heves szóváltásba keveredett a bolíviai nagykövettel.

Az ír képviselő szerint az egyetlen független igazságügyi szakértő, egy brit orvos törvényszégi vizsgálata azt bizonyítja, hogy az áldozatokat nem tűzharcban lőtték le, és már halottak voltak, amikor összekötözött kézzel még egyszer hátulról fejbe lőtték őket. Az állítólagos bizonyítékokat pedig utólag vitték a helyszínre – mondta határozottan Gay Mitchell.

A brüsszeli meghallgatás nem oldja meg a Tóásó ügyet, de a figyelem felkeltésére mindenképpen alkalmas volt. Az ír képviselő és Gál Kinga sürgősségi EP határozatot is el tud képzelni. A Fideszes képviselő szerint az ügyet mielőbb le kell zárni, és meg kell oldani Tóásó Előd kiadatását. Arra a magyar Országgyűlés is nyitott lenne, hogy megszülessen egy olyan egyezmény Bolíviával, amely megteremtené erre a jogi alapot.

Új nemzet született a régiből

Megemlékezés 1848 márciusáról Brüsszelben

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az 1848 forradalom egyszerre volt hangsúlyosan a magyar nemzet, a magyarok forradalma, és az európai haladó szellemiségű törekvések megtestesülése. Európa akkor pontosan olyan volt, mint amilyennek a magyarok mindig is látni szeretnék: szabadságszerető, együttműködő és szolidáris – jelentette ki Brüsszelben Gyürk András, az Európai Parlament  fideszes képviselője. A Magyar Néppárti Delegáció vezetője a Magyar Hullám Közéleti Társaság hagyományos, március 15-i megemlékezésén beszélt, és az ismert angol filozófus, Chesterton mondását kölcsönözve az iszákoshoz és az absztinenshez hasonlította az a fanatikus EU-hívőket és az euroszkeptikusokat.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

„Az iszákos és az absztinens nem csak mindeketten tévednek, hanem ugyanazt a hibát követik el. Drognak tekintik a bort, s nem pedig italnak. Nos, hölgyeim és uraim, valahogy így van ez ma az EU-val is. Vannak akik úgy gondolják, az unió mindenre gyógyír. Nekik az egységesülés nem eszköz, hanem önmagáért való cél. A másik végletet azok képviselik, akik teljesen elutasítják az uniót, minden baj és szerencsétlenség forrásaként tekintve arra. Az egyik drogként vágyik rá, a másik drogként utasítja el. De ahogy az iszákos és az absztinens, úgy a militáns EU-fanatikus, és a radikális EU-szkeptikus is – téved. És ami még rosszabb, soha sem lesz elégedett. Sohasem fogja igazán élvezni imádata vagy utálata tárgyát. Az egyik azért, mert túl sokat vesz belőle, a másik azért, mert semennyit sem. Mi – mértéktartóan borissza emberek – nem esünk túlzásokba. Európát tudjuk egyszerűen csak: szeretni.”

A brüsszeli március 15-i ünnepségen azt az Európát idézték fel, amely a mi szabadságunkért  szorított, amikor már csak a magyarok tartották magukat azokután, hogy a polgári szabadságért vívott forradalmak végigsöpörtek a kontinensen.

Az ünnepi beszédet mondó Hende Csaba honvédelmi miniszter egy Széchenyi naplójából vett idézettel érzékeltette,  hogy létezik párhuzam a 48-as forradalmi változások és a mai történések között.

Hende Csaba, honvédelmi miniszter

„Magyarország végre elkezd a saját tengelye körül forogni – mondja Széchenyi. Kedves Barátaim, a szabadságot életre kell váltani, meg kell élnünk a hétköznapokban. Nem elégségesek a törvények és az intézmények, azokat felelősen, a realitásokat tiszteletben tartva, és a közjót szolgálva kell tartalommal megtöltenünk. Ha kell, meg is kell azokat védenünk. A nemzetben 1848-ban is megvolt a bátorság megvívni az igazáért. Nemcsak szavakban, hanem tettekben is. Hetek alatt új honvédsereg állt talpra a semmiből, amelyet a semmiből felálló új hadiipar látott el minden szükségessel. Ez az új honvédség aztán a világ egyik legjobb hadseregét is ki tudta verni csaknem az egész országból, és csak egy másik nagyhatalom csapatai tudták végül térdre kényszeríteni. Hajlamosak vagyunk a történelmet, és ezt a ’48-49-es történetet lezárni Világossal, és ezzel a rettenetes októberi hajnallal, amikor Batthyány és az aradi 13 honvédtábornok az életét adta. A történetnek azonban nem volt vége. Mivel fegyveres ellenállásra nem volt már mód, következett a passzív ellenállás, amely egészen a Kiegyezésig rendkívül törékennyé tette a Habsburgok uralmát hazánkban. A nemzet ’48-49-ben megérezte, hogy össztartozunk, mert összetartozunk a közös szabadságban. S mivel mindezt megértette és megélte, mindig akadtak akik, ha kellett, meghozták érte a végső áldozatot is. Mindaddig, amig a szabadság végső ügye utat talált magának a történelem útvesztőiben. Március 15-én és április 11-éna szabadságharc megannyi véres csatájában is, bizony a leveretésben is, valóban egy új nemzet született a régiből.”

A  brüsszeli ünnepi megemlékezés - a hagyomány folytatásaként rangos koncerttel zárult. Ferenczy György együttese, a Rackajam a világhírű hegedűművésszel, a Brüsszelben élő Roby Lakatossal kiegészülve játszotta a magyar népzenét, a cigányzenét, a bluest és a rockot ötvöző különleges muzsikát.

Erdély magyar focicsapata Brüsszelben

Barátságos labdarúgómérkőzést játszott Brüsszelben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem labdarúgócsapata a belga alsóbb osztályban szereplő Union Saint Gilloise-zal. A vendéglátó az egyik legnagyobb hagyománnyal rendelkező belga labdarúgó egyesület volt, ők nyerték a harmadik legtöbb bajnokságot az országban, igaz, több évtizeddel ezelőtt.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

A nagy múltú stadionban Tőkés László, az Európai Parlament képviselője végezte el a kezdőrúgást, utána két félidőn át a játékosoké volt a főszerep a pályán. A Partiumi Keresztény Egyetem sportklubjának labdarúgócsapata Brüsszelben a harmadik legeredményesebb belga klubcsapattal játszhatott barátságos mérkőzést. Ez is a sport kapcsolatteremtő erejét mutatja. A Royal Union Saint Gilleoise a harmadik a belga rangsorban: több bajnokságot nyertek, mint a Standard Liége, ahol egészen a közelmúltig az egykori román válogatott, Bölöni László edzősködött. A mérkőzés egyébként épp az ő segítségével jött létre.

Tőkés Máté, a csapat alapítója

„Mi egy alacsonyabb szintről jövünk, és ahhoz képest nagy öröm számunkra, hogy viszonylag megálljuk a helyünket. Bár vannak egykori magasabb szintű játékosaink, de még arra a szintre, amin a házigazdák játszanak, fel kell fejlődjünk.”

A mérkőzés nem kezdődött jól, az első negyedóra végén két lesgólt is megadott a bíró, de a szünetben a csapat vezetése bízott a jobb folytatásban.

Bojtor János, kapusedző

„A feladat elég nehéz volt, hosszú volt az út, a fiúk fáradtak, az első tíz perc természetesen abból állt, hogy felmérjük az ellenfelet, aki elég jó erőviszonyt képvisel. A játékkal meg vagyunk elégedve, a ritmussal, és azt hiszem, hogy továbbra is fogjuk ezt a ritmust folytatni. Kondival fogjuk bírni, remélem, hogy visszaállunk egy négy bekkes védekezésre, mivel három nagyon gyors csatárjuk van, elég nehezen kezeltük ezt a problémát.”

Az egyik gyors csatárt a második félidő közepén lecserélték. Ő már megtette, amit tehetett: két gólt is szerzett. A meccs szerinte jó  hangulatú volt, a vendégek is jó játékerőt képviseltek. Pape Gueye Bordeaux-ban, az ifjúsági csapatban kezdte pályafutását, onnan került a brüsszeli Saint Gilloise-ba.

Pape Gueye, RUSG, Bruxelles

Jó a meccs, igazi örömfutballt tudtunk játszani. Pedig jó az ellenfél, profi játékosok, akikre figyelni kell, szóval tényleg jó a meccs – mondja a két gólt szerző brüsszeli csatár.

 Az erdélyi magyarság számára mindig fontos volt a magyar futball. Az aranycsapat idején, de később is. Tőkés László az 1966-os angliai világbajnokságot idézi fel szívesen.

Tőkés László, EP képviselő

„Csak a futball révén tudtuk megélni a magyarságunkat a legmagasabb hőfokon, hiszen nem sok sikerben volt része egy magyar közösségnek Erdélyben a legsötétebb időkben.  A régiek az Aranycsapatnak örvendtek, én nem értem el az Aranycsapatot, hanem még Albert Flóriékat, Isten nyugtassa. Soha nem felejtem el, amikor a 66-os VB-n, akkor voltam 14 éves, elutaztunk Kolozsvárról olyan helyre, ahol lehetett fogni a magyar adást, hogy nézzük meg a világbajnokságot, a londoni világbajnokságot. S láttam azokat a gyönyörű meccseket, a brazilok ellen 3:1-re és így tovább. Nos, ezt jelentette elsősorban számunkra, identitásépítő volt.”

A nagyváradiak a legendás NAC szellemi örököseinek tartják magukat. A negyvenes években a Nagyváradi Atlétikai Club csapata volt az első vidéki csapat, amely magyar bajnokságot nyert, majd évekkel később a román bajnokságban is az első helyen végeztek.

Tőkés László, EP képviselő

„Hát ennek a csapatnak is lényegében oda vezethető vissza a születése, hogy azt mondtuk: nincs egy igazi magyar focicsapat Erdélyben, hát hogy létezik ez? A NAC szülőföldjén, épp a tavaly ünnepeltük a Nagyváradi Atlétikai Club 100. évfordulóját, tavaly előtt, hát ebben a városban, a NAC-nak a városában, a 40-es években a Fradit megelőzve megnyerte a magyar bajnokságot. Első ízben nyert magyar bajnokságot vidéki csapat. Hogy létezik, hogy ne legyen Váradon magyar csapat. S akkor  kezünk ügyében volt a magyar egyetem, amit mi alapítottunk 90-ben, a Partiumi Keresztény Egyetem, s azt mondtam a fiúknak, hogy gyerekek, létre kell hozni egy csapatot. Pontosabban a fiamnak az ötlete volt, nehogy ellopjam tőle a szerzői  jogot.”

Tőkés Máté, a csapat alapítója

„Annak idején, amikor én voltam egyetemista, észrevettük, hogy a Partiumi Keresztény Egyetemen nem létezik futballcsapat. Barátommal megalakítottuk a csapatot, és olyan jól ment a dolog, hogy rá egy évre létrehoztuk magát a sportklubot, amivel beneveztünk a megyei bajnokságnak az ötödosztályába.”

Az épp hat éve alakult nagyváradi csapat Brüsszelben 3:0-ára alulmaradt ugyan, de ennek az is oka lehetett, hogy  a mérkőzés elején két egyértelmű lesgólt  kaptak, ami behozhatatlan előnyhöz juttatta az egyébként összeszokottabb játékot mutató hazaiakat.

Szegények nadrágszíja

Az emberek megértik, ha meg kell húzni a nadrágszíjat, de azt nem, hogy miért csak a szegényeknek - hívta fel a figyelmet Göncz Kinga az EP strasbourgi plenáris ülésén elhangzott egyperces felszólalásában. A szocialista EP-képviselő a rokkantnyugdíjasok ellátásának megvonását célzó magyar kormányzati intézkedésekre hívta fel a képviselők figyelmét.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Maros Sevcovic, európai biztos, Európai Bizottság

Erős meggyőződésünk, hogy gazdasági válság idején a polgárok bizalma, a piacok bizalma, különösen fontos.

Az unió januári, általános ügyekkel foglalkozó tanácsülésének tájékoztatóján zárta így beszámolóját Maros Sevcovic uniós biztos, miután ismertette, hol is tart az Európai Bizottság eljárása Magyarország ellen. A bizalom megőrzését, a szociális feszültségek elkerülését fontosnak tartják Brüsszelben ahhoz, hogy a válság okozta sebek gyorsabban begyógyuljanak. Az Európai Parlamentben azonban Göncz Kinga, szocialista képviselő újabb feszültségforrásról számolt be: a megváltozott munkaképességű emberek biztosítási alapú, szolgálati évek alapján járó nyugdíjának átalakításáról, ami alapján segély jellegű ellátás járna a jogosultaknak.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

Ez most úgy módosul, hogy nem nyugdíjat fognak kapni, hanem rehabilitációs, gyakorlatilag szociális ellátást, ami kevesebb is, de ennek a megbélyegző volta is nagyon fontos. Most kikerülnek abból a körből, a nyugdíjasok köréből, és a nyugdíj tulajdonképpen olyan ellátás, ami a ledolgozott évek jogán jár. A szociális ellátást pedig olyan, amit valaki kap akkor, ha a társadalom úgy ítéli meg, hogy szeretné ellátni, tehát nagyon más a társadalmi megítélése is.

A képviselő szerint az Európai Unióval és a Valutaalappal kezdődő tárgyalások előtt nem kellett volna  a legelesettebb rétegek jövedelmét csökkenteni. Jelentősebb forrásokhoz juthatna ugyanis a költségvetés, ha a személyi jövedelemadó rendszer átalakításával, egy a magasabb jövedelműeket terhelő második adókulcs bevezetésével jutna bevételekhez.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

Lehet, hogy ez csak egy mondat a Széll Kálmán tervben, hogy felülvizsgáljuk a rokkantnyugdíjasok munkaképességét, és visszaküldjük őket a munkaerőpiacra, de hogy ez a rövid mondat micsoda katasztrófákat okoz családok és emberek számára, és hogy valóban erre van-e előre, vagy pedig arra, hogy azt kell mondani, hogy onnan veszünk el, ahol van, és az egy kulcsos adó az, amin változtatunk.

Digitális populizmus

Az európai populizmus növekedése az interneten is követhető – állítja egy londoni tanulmány, amely 12 európai ország populista pártjait és mozgalmait, köztük a magyar Jobbik online tevékenységét vizsgálta. A magyar pártról szóló elemzés megjelent külön kötetben is, amit az Európai Parlamentben is bemutattak. A Jobbik internetes követői által kitöltött kérdőíveket a londoni Demos intézet elemzői egy korábbi, a Jobbik szavazóival készült felmérés adataival is összevetették. A tanulmány megállapításait Göncz Kinga, szocialista EP képviselő értékelte Brüsszelben.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Elsősorban fiatalok, kétharmaduk férfi, ötödüknek felsőfokú végzettsége is van – ez jellemzi a Jobbik internetes híveit, állítja egy Londonban készült tanulmány, amelyet az Európai Parlament  Rasszizmus Elleni munkacsoportjában mutattak be. A Facebookos közösség nyolcvan százaléka szavaz is a Jobbikra, 35 százalékuk demonstrációkra is elmegy, de csak 16 százalék a párt tagja. Vagyis a Jobbik jól használja az internetes médiát a saját támogatói bázisának bővítésére.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
Mások nem tudják láthatóan ezt egyelőre megtenni, hogy a fiatalokhoz elérjenek a szociális médián keresztül, a közösségi médián keresztül egyrészről, másrészről pontosan azokat a tendenciákat erősíti ez fel, amik meglehetősen veszélyesek lehetnek. Például az előítéletességet. Azt látjuk, hogy azok csatlakoznak elsősorban a fiatalok közül, akik csalódottak egyrészt az intézményrendszerben, a demokratikus intézményekben, más oldalról pedig maguknak is erős előítéleteik vannak, és akkor itt könnyen találnak olyanokat, akik hasonlóan gondolkodnak, könnyen tudnak olyan történeteket megosztani egymással, amelyek erre erősítenek rá, és ez az, ami hosszú távon veszélyes lehet, nagyon erős romaellenes, antiszemita éle van tulajdonképpen ezekenek a közösségi kommunikációknak.

A tanulmány szerint aki a facebookon Jobbik-követő, az fiatalabb és iskolázottabb, mint az áltag Jobbik-támogató,  és kevésbé sújtja a munkanélküliség is. A nyugat-európai populista mozgalmak híveitől viszont abban különböznek, hogy azoknak az iszlám és a bevándorlás a fő gondjuk, Magyarországon viszont a romák integrációja.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP (Szocialisták és Demokraták, S&D)
Azt is mondják ezek a kutatások, hogy a Jobbik támogatói lényegesen előítéletesebbek, mint a magyar társadalom többi része, de nincsen olyan nagy különbség. Tehát egyébként is jelen van az előítéletesség, egyébként is jelen van az, amit egyébként a politika meglehetősen kelt is. A szegényekkel szemben egyre többször felmerül a bűnbakképzés: cigánybűnözésről, hajléktalan bűnözésről beszél a kormánypárt sok-sok képviselője. Most éppen a rokkantnyugdíjak kapcsán úgy tűnik, hogy azok, akik rokkantsági nyugdíjat kapnak, azok kerülnek egy ilyen helyzetbe, hogy úgy tűnnek fel a kommunikációban, mintha ők ingyenélők lennének. Én azt hiszem, hogy ez nagyon veszélyes tendencia. Most a kormánypárti kommunikáció ezt erősíti, hogy keressünk bűnbakot, erre úgy látszik, hogy van Magyarországon egyfajta készség, hogy az emberek ezt elhiggyék, máshol keressék a problémák okát. Ez felerősítheti a választások előtt ezeknek a pártoknak a támogatottságát, és hozhatja a Jobbikot olyan helyzetbe, hogy erős lesz, vagy erősebb a mostaninál a támogatottsága, ez az igazi veszély.

„El a kezekkel a dizájnomtól!”

Európában tízmillió munkahely szűnt meg tíz év alatt amiatt, hogy eredeti, márkás termékek helyett silány utánzatokat, hamisított árukat vesznek a fogyasztók. A hamisított termékek  illegális forgalma 1,5 százalékkal csökkenti az európai gazdaságban előállított áruk összértékét, a GDP-t. Az EU éppen ezért határozottan fellép a fogyasztók tájékoztatásáért, a tudatos vásárlói magatartás elterjesztéséért, és az elmúlt évben is pályázatot hirdetett olyan kreatív alkotások elkészítésére, amelyek jól hirdetik az eredeti termékek vásárlásáért folyó kampány céljait. Tavaly az ifjúsági kategóriának volt magyar győztese, a debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nyerte kisfilmjével az Európai Bizottság „Színtiszta utánzat” címmel kiírt kreatív pályázatát, az idei eredményhirdetésen a profik kategóriájában nyert egy magyar alkotópáros: Szőnyi Gergely és Helényi Tamás, a Green Lake Pictures filmesei.




BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Hétköznapi jelenetek, amelyek bármelyikünkkel megeshetnének: fodrász, építkezés, konditerem, buszmegálló, presszó, kosárpálya vagy a karján gyermekével vasaló kismama. Itt azonban mindegyik képen valakin fekete maszk van. Bűnözők? Igen, a mindennapok elkövetői ők, akiknek tetteit hajlamosak vagyunk enyhébben megítélni. Mert „csak” letöltenek, zenét, filmet, szoftvert, illegálisan. Ezt a filmet ítélte a legjobbnak a zsűri, mert egyértelműen, határozottan viszi át a megfogalmazott üzenetet. Az alkotók, korábban együtt televízióztak, így együtt mutatták be filmjüket a kamera előtt.

Helényi Tamás,operatőr, Green Lake Pictures
„Egy kicsit sokkoló is maga a dramaturgia és a képi világa is, célzok itt a plakátra és a dramaturgiai központra, arra a bizonyos csuklyára.”

Szőnyi Gergely, forgatókönyvíró, Green Lake Pictures
"Azt próbáltuk meg kiemelni, hogy mivel ez nagyon hétköznapi jelenség ez a letöltés, akár egy közös kosarazás, vagy egy vacsora vagy egy program a barátokkal, hogy közöttünk van egy olyan személy, aki érintett a dologban, tehát a törvény szerint bűnt követ el, vagyis csúnya szóval bűnöző, akkor sem foglalkozik vele senki, mert attól XY az én barátom, az én unokatestvérem, vagy avalaki, aki együtt szórakozik éppen velem, az emberek nem foglalkoznak ezzel annyira. Tehát ha kiemeljük ezt úgy vizuálisan, hogy egy símaszkot teszünk rá, mint egy rablóra, aki a bankot fosztogatja és szintén bűnt követ el, és törvényt szeg, akkor ezzel kiemeltük azt a problémát, hogy bűnözők mászkálnak közöttünk, akikkel nem törődünk.”

A mindennapi bűnözők közöttünk vannak.
A hamisítás, illegális letöltés, engedély nélküli másolás ugyanolyan bűncselekmény, mint a rablás – hangzik a film üzenete.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)
„Másfél százalékos GDP kiesésért felel ez ma már, és mintegy 10 millió európai munkahely közvetlen vagy közvetett megszűnését okozta. Mindenképpen fordítani kell tehát ezen a folyamaton, és mindenképpen fordítani kell a fiatal munkanélküliség esetében, hiszen a fiatal munkanélküliek száma gyarapszik... Másrészt a fogyasztó oldaláról fontos, hogy azt kapja, amiért fizetett. A legtöbb fogyasztó az nem rosszhiszeműen vásárolt csalt, hamisított terméket, hanem pusztán nem ismeri fel a csalt-hamisított termékek körét.”

Ne legyél bűnöző! Válaszd az eredetit! – ezzel a tanulsággal zárul a díjnyertes magyar film.

"Nem létező személyként Európa közepén"

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Hogy lesz valaki nem létező személy Európa közepén, a XXI. század elején? Ahogy Boldoghy Olivér, aki az Európai Parlament nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó munkacsoportja előtt mondta el a maga történetét, amely azután esett meg vele Szlovákiában  az elmúlt hetekben, hogy felvette a magyar állampolgárságot. 

Boldoghy Olivér, előadóművész, Révkomárom (Komarno) Szlovákia:

„A szülőföldemen, ahol 40 éve élek, tanulok, dolgozom, ahol családom, két gyermekem él, ahol a vállalkozásom működik, ahol fizetem az adókat és a társadalombiztosítást – egyik napról a másikra egyszerű külföldi lettem. S mindezt azért, mert úgy döntöttem, kifejezem kötődésemet őseim etnikai gyökereihez. Személyes papírjaim érvénytelenné váltak, szociális és egészségügyi jogaim megkérdőjeleződtek, válaszójogom is elveszett. Csak úgy dolgozhatom, ha állandó letelepedési engedélyért folyamodom a saját hazámban.”

Száznyolcvanvalahány eset. Ennyit említett Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP képviselője. Ezek egy része egykori csehszlovákkokkal történt meg, akik a cseh állampolgárságot is megtartották volna, mire elvették tőlük a szlovákot. Az újabb esetek szenvedő alanyai már felvidéki magyarok, akik a lehetőséggel élve magyar állampolgárságot kaptak, azt a szlovák hatóságoknak hivatalosan bejelentették, mire bevonták tőlük szlovák papírjaikat.

Szlovákiában egyébként az alkotmánybíróság is vizsgálja azt az ellentmondást, hogy az állampolgársági törvény értelmében megfosztják állampolgárságától azt, aki fölveszi egy másik ország állampolgárságát, miközben a szlovák alkotmány azt mondja ki, hogy akarata ellenére senkitől nem lehet elvenni a szlovák állampolgárságát – mondta Mészáros Alajos, a MKP képviselője, hozzátéve, hogy a vizsgálatnak nincs határideje, ezért nem kizárt, hogy az eljárás elhúzódik majd.

Francois Alphonsi, a Zöldek francia képviselője hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az európai intézmények, a Parlament és a Bizottság, nem húnyhatnak szemet a szlovák állampolgársági törvény végrehajtása fölött, mert a gyakorlat európai alapértékeket sért.

Tőkés László szerint Boldoghy Olivér küzdelme példát mutat mondazok számára, akik 22 évvel a kommunizmus bukása után nem törődnek bele abba, hogy ismét félniuk kell a saját hazájukban.

Sógor Csaba azt javasolta, hogy miután a politikai párbeszéd az ügyben nem vezetett eredményre, a Szlovákiában működő egyházak segítségét kellene kérni, hogy ítéljék el a keresztényi együttéléssel összeegyeztethetetlen gyakorlatot.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz, Európai Néppárt (EPP)

„Az, hogy valaki abban az országban él, ott adót fizet, mindent megtett, ott van tulajdona, és ennek ellenére megfosztják, ezek a kirívó esetek amikre figyelni kell. Ráadásul nincs lehetősége dönteni, nincs lehetősége magát megvédeni, az egész olyan elképesztő, hogy nem lehet benne megtalálni, hogy a polgár az számít ebben a folyamatban. Márpedig az egész Alapjogi Charta, az egész szelleme az uniónak arról szól, hogy a polgár az igenis fontos, az uniós polgár az fontos az uniónak.”

Boldoghy Olivér a szlovákiai eseményeket csöndes népirtásnak nevezte, amelynek valahol az a célja, hogy elkedvetlenítse, elbizonytalanítsa a felvidéki magyarokat, másodrendű érzést tápláljanak beléjük, és ezzel járuljanak hozzá ahhoz, hogy önként szakadjanak el magyar gyökereiktől.

Boldoghy Olivér, előadóművész, Révkomárom (Komarno) Szlovákia:

„Ebbe beletartozik a magyarlakta régiók gazdasági kiéheztetése, gazdasági ellehetetlenítése is. Hogy a magyar kisebbség érezze azt, hogy igazából akkor fogunk boldogulni, ha már én nem is, akkor legalább a gyerekeim boldoguljanak, úgy gazdaságilag, mind társadalmilag, akkor őt már nem a magyar iskolába adom, hanem szlovák iskolába, hogy megváltozzon az ő identitástudata. Akkor biztos, hogy már nem lesz ez a kellemetlen érzés, neki is, meg az ő gyerekeinek, az unokáimnak is. Generációról generációra így kifejti a hatását, néhány generáció múlva akár meg is szűnhet a magyar kisebbség Dél-Szlovákiában.”

Boldoghy Olivér beszámolója előtt magyar, szlovák, román, szerb és ukrán fiatalok, a Surján László kezdeményezésére létrejött Charta XXI Mozgalom tagjai beszéltek munkájukról. Céljuk, hogy elősegíték a különböző népcsoportok békés együttélését a többnemzetiségű területeken, a Kárpát-medence különböző részein. Internetes felhívásukhoz már 2800-an csatlakoztak. Hogy a mozgalom által szorgalmazott civil összefogásra, az emberek közötti hidak építésére mekkora  szükség van, azt épp Boldoghy Olivér és társainak sorsa példázza.