Mikor lesz egységes európai energiapiac?

Európában akkor lesz biztonságos az energiaellátás, ha a különböző hálózatok összekapcsolása mellett a szabályozórendszerek is egységesek lesznek – hangoztatta Herczog Edit, szocialista EP képviselő Brüsszelben, az Euronest parlamenti közgyűlésének energiabiztonsági bizottságában. Az ülésen az EU keleti partnerségében résztvevő államok törvényhozásának és az Európai Parlament képviselő vettek részt.

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az Európai Unió rendszeres párbeszédet folytat a szervezet szomszédságában elhelyezkedő államokkal, így az úgynevezett Keleti Partnerségben résztvevő Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán kormányaival. A kormányzati szinten zajló tanácskozások mellett az Európai Parlament az érintett államok parlamenti képviselőivel is egyeztetéseket kezdett: politikai és gazdasági kérdésekről, kulturális és oktatási kapcsolatokról, valamint az energiabiztonságról. Ezzel foglalkozik Herczog Edit, az MSZP EP képviselője is. Brüsszelben az egyik fontos téma a Kaszpi-térségből beszerezhető gáz volt.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy bár 2002 óta a Nabucco projekt létezik, és az országok támogatják, az országok az intézményrendszer kiépítésére jelentős költségeket áldoztak, mégsem sikerült előrelépnünk, mégsem sikerült megépítenünk ezt a vezetéket. Miközben az azeri fél Törökországgal együttműködve  vállalta a török-EU határig való eljutást.”

Valeh F. Alasgarov, az azerbajdzsáni parlament alelnöke

„Megépítettünk egy nagyon fontos projektet, a Bakutól Dzsejhanig vezető olajvezetéket. A Kaszpi-tengertől a Földközi-tengerig. Mi, Azerbajdzsán. Megépítettünk egy gázvezetéket a Kaszpi-tengertől a grúz-török határig. Megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek. Megmutattuk, hogy nyitottak és készek vagyunk az együttműködésre, ami felhívás volt Európa számára az együttműködésre. Ha Önök nyitottak rá, ha az új energiabeszerzési lehetőségekre ekkora szüksége van Európának, akkor csináljunk valamit. Nem csak nyilatkozatokat, tárgyalást, vitát. Hanem valami konkrét dolgot is” – mondta az azeri parlament alelnöke.

A nehézséget az jelenti, hogy az energiapolitika nem tartozik a közös uniós politikák közé. Vannak  közös projektek, de a döntéseket a nemzeti kormányok külön-külön hozzák meg. És ez nem könnyíti meg a harmadik féllel folytatott tárgyalásokat.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„A nagy kérdés az, hogy ki van kivel. 27 európai ország egyenként, vagy a 27 európai országból néhány áll szemben egy szerződni kívánó partnerrel, nevezetesen Azerbajdzsánnal, vagy pedig a 27 EU-ország közös akarataként az Európai Unió kíván szerződni. Tehát 27-1 vagy 1-1 a szerződő felek aránya. Ez az amit ki kell bogoznunk nekünk például a gáz szállítások kapcsán.”

Valeh F. Alasgarov, az azerbajdzsáni parlament alelnöke

 „Az EU tagországoknak nincs közös álláspontjuk ebben az ügyben. Nincs eltökélt, közös politikájuk. Ezért vam a sok nyilatkozat, a sok vita, de nem történik semmi” – ismétli az azeri politikus.

Az Európában kitermelt és importált gáz mennyisége voltaképpen elegendő, csak a kontinens keleti és nyugati fele között még nincs meg az összeköttetés, és ezért a 2009-es gázválsághoz hasonló krízis idején az egyik oldal nem tudja kisegíteni a másikat. Ezen új uniós fejlesztésekkel fognak segíteni. De ez önmagában még nem garancia a biztonságos ellátásra.

Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Egy összekötött gázvezetéken a 27 tagország elemi érdeke, hogy alapvető információkat megosszanak egymással. Hogy a tagállamok ne egymást kijátszva  próbáljanak jobb szerződési feltételekhez jutni. Hanem az 500 millió európaira próbáljunk meg a mostaninál sokkal jobb feltétellel szerződést kötni.”

Vagyis a megépülő európai gázvezeték összeköttetések akkor segíthetik a biztonságos energiaellátást, ha az új infrastruktúra közös beszerzéssel, információcserével párosul, és hosszabb távon közös döntéshozatali rendszerrel egészül ki.