Magyarország lelkiismeretére emlékeztek a Fidesz brüsszeli 56-os ünnepségén
„De victus vincit –
legyőzetve győz”
A gondolat kétszeresen is igaz. Mindszenty József,
Magyarország utolsó hercegprímása választotta ezt jelmondatának, amikor
püspökké szentelték. Rá is igaznak bizonyult, hiszen két diktatúra, a nyilasok
és a kommunisták is igyekeztek őt megtörni – sikertelenül. És igaz az 1956-os
forradalomra és szabadságharcra is, amely ugyan elbukott a brutális túlerővel szemben,
mégis győzedelmeskedett, hiszen eloszlatta a kommunizmus legyőzhetetlenségével
kapcsolatos mítoszokat.
Az 1956-os évforduló közeledtével a forradalom egyik
legjelentősebb alakjára, a 120 évvel ezelőtt született Mindszenty Józsefre
emlékeztek Brüsszelben a Magyar Néppárti Képviselőcsoport és a Magyar Hullám
Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett ünnepségen. Gyürk András
köszöntőjében arra mutatott rá, hogy Mindszenty József egész életében
ugyanazokért az értékekért harcolt, amelyekért kortársai, az egységes Európát
megalapozó kereszténydemokrata politikusok a kontinens nyugati felében.
Gyürk András, EP
képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője
„A Mindszenty számára
erőt adó eszmények, a szabadságvágy, a hagyományok tisztelete, a közösség
erejébe vetett hit, valódi európai gondolatok voltak. Ezeket az eszményeket
képviselték azok az államférfiak is, akik Európa nyugati felén Mindszenty
kortársaiként a háborúban végletekig kimerült kontinens felemelésén dolgoztak.
Alcide di Gasperi, Robert Schumann, Jean Monnet, Konrad Adenauer ugyanabban a
keresztény Európában hittek, mint a magyar bíboros. Ezek az eszmények, ez a hit
őrizte meg a megkínzott pap tartását, emelték fel Európát a világégést követő
reménytelennek tűnő helyzetből.”
A 120 évvel ezelőtt született Mindszenty Józsefről
konferenciával és kiállítással emlékezik meg Budapesten a Terror Háza Múzeum.
Főigazgatója, Schmidt Mária történész Brüsszelben is méltatta a hercegprímás
emlékét.
Schmidt Mária,
történész, főigazgató, Terror Háza Múzeum
„Egyaránt szembeszállt
mindkét elnyomó és embertelen rendszerrel, mely meghatározta a XX. század
második felének magyar történelmét. Szembeszállt velük, mert pontosan látta,
mivel jár az, hogy – idézem: a magyar föld a világtörténelem két legvérengzőbb
diktátorának hadszínterévé vált. Fellépett az emberi jogokat sértő
gyakorlattal, az emberellenes ideológiákkal szemben, függetlenül attól, hogy
azok a fajvédő, nemzetiszocialista eszmékből, vagy a kommnista utópiákból
eredeztették magukat. Nemcsak tudta, meg is tapasztalta, hogy a
vallásellenesség – inkább előbb, mint utóbb – emberellenessé válik. Ahogy a
nyilasok, úgy a kommunista hatalombitorlók számára is kínos, legyőzendő
ellenséggé vált. Mert a legjobb magyar tradíciókat képviselte: a szabadságot,
az emberi jogokat, az emberiességet, a könyörületességet, a méltányosságot és a
rendet. Magyarország lelkiismeretévé vált.”
Gyürk András arra is
felhívta a figyelmet, hogy Európában egyre
több a reményvesztett ember, s ahhoz, hogy ilyenkor kiutat lehessen
találni, érdemes a múlt nagyjainak példáit megidézni.
Gyürk András, EP
képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője
„Európát példa nélküli
munkanélküliség sújtja, társadalma rohamosan öregszik, hihetetlen méretű
szociális feszültségek halmozódtak fel, és mindezt tetézi, hogy még mindig
nyakunkon a pénzügyi-gazdasági válság. Kiutat keresve ebből a helyzetből,
érdemes néha visszatekintenünk azokra az elődökre, akiknek erkölcsi és közéleti
példamutatása az egységes Európa talapzatául szolgált.”
Az ünnepség második részének meghívott vendége a Csík
zenekar volt. Koncertjükön magyar és más kárpát-medencei népek zenéjét
játszották, kínálatukban jól megfértek egymás mellett a még Kodály Zoltán által
gyűjtött múlt század eleji népdalok a csaknem száz évvel későbbi, mai
szerzeményekkel, illetve a hagyományos dallamok dzsesszes vagy bluesos feldolgozásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése