Az ellopott forradalom - filmen és könyvben

BROADCAST VIDEO LETOLTÉSE

Az 1989-es romániai forradalom – ellopott forradalom. Az események két síkon zajlottak: volt egy spontán, hiteles felkelés a temesvári gyülekezetben, amire utólag a titkosszolgálat és az Iliescuhoz köthető hatalmi elit segítségével ráépült egy államcsíny jellegű eseménysorozat, amely kompromittálta a forradalmat – erről beszélt Tőkés László az Európai Parlamentben, a Temesvár, avagy a romániai forradalom igaz története című könyv bemutatóján rendezett konferencián.

A szerző: Szőczi Árpád, kanadai születésű újságíró, aki Drakula árnyékában címmel már dokumentumfilmet is készített a témáról. A most megjelent kötet a forgatás anyagát is kiegészíti: számtalan új összefüggésre világít rá: informátorok, ügynökök, besúgók nevei kerülnek napvilágra.

Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint a kiadványnak azért van ma is létjogosultsága, hogy felhívja a figyelmet: soha sehol ne ismétlődhessen meg az, ami a Közép-Európa térségében a második világháború után történt.

Joseph Daul, az Európai Néppárt EP képviselőcsoportjának elnöke

„Örülök annak, hogy 23 évvel az 1989-es forradalom után, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy Európa újraegyesülhetett, az Európai Unió továbbra is mintául szolgál azon országok számára, amelyek a demokratikus átalakulást tekintik célnak. Itt a Balkán, Kelet-Európa vagy Észak-Afrika államaira gondolok – mondta felszólalásában Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke. - „Ennek a könyvnek azért is kellett megszületnie, hogy emlékeztessen: ami akkor történt soha nem szabad, hogy megismétlődjék. Azt pedig a fiataloknak mondom, hogy az embernek minden nap cselekednie is kell ennek érdekében.”

Az Európai Parlament az egyetlen európai intézmény, amely határozatban rögzítette: nincs különbség a totalitáris rendszerek bűnei között. Nem lehet csak a fasizmust elítélni, a kommunizmust pedig nem.

Tőkés László, EP képviselő, Európai Néppárt

„Igazából nemigen tudják megérteni a a nyugatiak sajátos múltunkat és helyzetünket. A közelmúlt tekintetében pedig hajlamosak kettős mércével mérni a saját és a mi kelet-európai történelmünket. Ennek tipikus példája a náci és a kommunista totalitárius rendszerek viszonylatában alkalmazott kettős megítélés.”

Az észt Tunne Kelam szerint, aki egykori szovjet állampolgárból válhatott uniós polgárrá,  a Nyugat azért elnézőbb a kommunizmus bűneivel szemben, mert nem ismerik eléggé azokat a szörnyűségeket, amelyek Közép-Kelet-Európában végbementek 1945 után.

Tunne Kelam, észt EP képviselő, Európai Néppárt

„Nem szabad elfelednünk azt a tényt, hogy több nyugati ország másképp áll hozzá ehhez a kérdéshez. Hangoztatják a fasizmus, a nácizmus bűneit, de arról csak nagyon kevés ismeretük van, hogy mi történt a kommunista diktatúrák alatt szenvedő országokban” – mondta az észt képviselő. – „Sokkal pontosabb, egyértelműbb információkat kell közzétennünk arról, hogy mi is történt akkoriban. Mit tett a kommunizmus ellenzéke, és ebbe beleértendő a morális szembenállás is a kegyetlen diktatúra ellen. Mert csak így érthető meg, hogy miért is következett be a változás.”

Egy másik balti ország képviselője, a korábbi lett külügyminiszter, Sandra Kalniete, arra hívta fel a figyelmet, hogy a Baltikumból a KGB idejekorán elszállította a titkos archívumokat, és azok anyaga teljességgel hozzáférhetetlen a kutatók számára. A képviselő az egykori szovjet történelemszemléletről is éles bírálatot mondott.

Sandra Kalniete, lett EP képviselő, Európai Néppárt

„Az egyénnek nincs szerepe a történelemben. Csak a tömegek, a proletariátus viszi előre a történelmet – mondták annakidején. -  Tőkés László személyes élete épp azt erősíti meg, hogy azoknak a bátor, előre tekintő személyiségeknek, akik jobban szeretik a szabadságot annál, mint amennyire tartanak az elnyomástól, nekik köszönhető, hogy a történelem előre halad, hogy szabadok vagyunk, és kiteljesednek az emberi jogok.”

Tőkés László a konferencián szólt arról a törekvésről is, amelyet az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform kezdeményezett.

Tőkés László, EP képviselő, Európai Néppárt

„Az unió és a tagországok hathatós támogatásával törekszik a kommunista múlt hiteles feltárására, a kommunista diktatúrák által elkövetett bűncselekmények ügyében eljáró nemzetközi törvényszék – lehet, hogy lesz egy olyan nemzetközi törvényszék, mint amilyen a nürnbergi törvényszék volt – nemzetközi törvényszék felállítására. Valamint az egykori kelet-közép-európai titkosszolgálati levéltárak védett európai történeti örökségként való megőrzésére.”

Az Európai Parlament korábbi elnöke, a lengyel Jerzy Buzek arra mutatott rá, hogy Közép-Európa népei, ha más és más formában is, de mind átélték a kommunizmus borzalmait – ezért egységesebbek a rendszer bűneinek megítélésében, mint az Európa nyugati felében élők. De őket is, és legfőképpen a fiatalabb nemzedékeket is meggyőzheti, ha hozzáférhetnek a valóságot kendőzetlenül feltáró információkhoz.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament volt elnöke

„Hogyan érhetjük el, hogy a fiatalok ne váljanak alanyaivá a félrevezető történelem értelmezéseknek? Ennek legeredményesebb módja, ha a korszak nagy tanúit hallgatjuk meg. Ezt teszi ez a könyv is, és ezért szólal meg Tőkés László is, aki rengeteget tett Romániáért, Magyarországért és az Európai Unióért. Tehát a személyes példa, és a közvetlen párbeszéd  európai térségünk mindenki által tisztelt kiemelkedő hőseivel – ez nagyon jelentős változást indíthat el a történelemszemléletben” - zárta beszédét az Európai Parlament volt elnöke.