BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE
Az Európai Unió nem képes megvalósítani
szakpolitikai céljait, ha a tagállamok nem alkalmazzák a gyakorlatban
hatékonyan az uniós jogot. Brüsszel minden évben áttekinti, hogy a tagországok
határidőre átültették-e az új jogszabályokat saját jogrendjükbe, és ha
elmaradások vannak, akár eljárást is indíthatnak a kormányok ellen. 2011-ben
például csaknem 1200 esetben indított emiatt kötelezettségszegési eljárást a
Bizottság, és az év végére még mindig 763 lezáratlan ügy volt jogszabályok
késedelmes átvétele miatt. Az uniós jog persze nem csupán ilyenkor sérülhet,
hanem akkor is, ha az átvett jogszabályt rosszul alkalmazzák, vagy ha a
polgárok nem is tudnak arról, hogy milyen jogaik vannak – és így azok nem is
érvényesülhetnek. Óriási szerepe van tehát a tájékoztatásnak, hogy az uniós
polgárok jól ismerjék a jogaikat – ezt a programot a következő években is
jelentős pénzekkel támogatja majd az Európai Unió.
Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP,
Szocialisták és Demokraták (S&D)
„Ha
csak példát mondok: mindenkinek joga van arra, hogy megkülönböztetés nélkül
bánjanak vele , a diszkriminációmentességhez, miközben tudjuk, hogy nagyon sok
tagállamban problémát okoz az, hogy nem feltétlenül érvényesül ez akkor sem, ha
a hatóságok tesznek valami lépést, például a rendőrségi fellépések esetén,
például az igazságszolgáltatásban, például a közigazgatásban. De ugyanígy
nagyon sok egyéb jogról nem tudnak az emberek, hogy milyen jogaik vanak akkor
ha egy másik tagállamban akarnak dolgozni, ha ott akarnak tanulni, hogy joguk
van arra, hogy önkéntesként dolgozzanak egy másik tagállamban, hogy joguk van
ahhoz, hogy elfogadják a diplomájukat, hogy ugyanolyan jogok illességk meg őket
akkor is, ha Középkelet-Európából elmennek Angliába dolgozni, Németországba
dolgozni, stb. Tehát az emberek viszonylag keveset tudnak a jogaikról, és ez a
program pontosan azt célozza, hogy részben többet tudjanak róla, részben hogy
valóban mindenhol megvalósuljon ezeknek a jogszabályoknak az átültetése a
gyakorlatba.”
A „Jogok, egyenlőség és polgárság” nevű programról,
amely 2014-től három eddigi uniós finanszírozású program egyesítésével
szolgálja majd, hogy minél teljesebb mértékben érvényesülhessenek az uniós
polgársággal járó jogok, az Európai Parlamentben Göncz Kinga készítette a
képviselők véleményét összegző jelentést.
Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP,
Szocialisták és Demokraták (S&D)
„Ezzel
az új programstruktúrával az átfedések kiküszöbölhetők, és hatékonyabban
használhatók föl az uniós források. Egyébként is nagyon hosszú volt a döntési
idő. Ha valaki beadott egy pályázatot, hagyon-nagyon hosszú idő telt el addig,
amíg a döntés megszületett és hozzájutott a pénzhez, amivel ténylegesen
elkezdhette a programot. Ugyhogy a remény az, hogy most rövidebb lesz az
átfutási idő, én azt hiszem, hogy erre jó esély van.”
A program forrásai arra szolgálnak, hogy az
európaiak akadály nélkül gyakorolhassák jogaikat. Külön figyelmet kell
fordítani arra, hogy megszűnjön a legelesettebb társadalmi rétegeket sújtó
diszkrimináció, a faj- és idegengyűlölet, a kirekesztés, a szegregáció és az
erőszak minden formája. Ebben nagy segítséget jelenthetnek a több tagországban
működő érdekvédelmi hálózatok.
Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP,
Szocialisták és Demokraták (S&D)
„Nagyon
fontos az is, hogy ezekben az európai hálózatokban lehet egymástól tanulni,
lehet olyan programokat felállítani, amik például elérik az embereket akkor is,
ha egyik tagállamból a másikba költöznek. Ezt reméljük, de ez történik is, hogy
az emberek mozognak a tagállamok között, nem feltétlenül csak egy tagállamban
élnek. Vagy például, hogyha valaki családon belüli erőszak áldozata, és például
elköltözik abból az országból, ahol ezt el kellett szenvednie, akkor hasonló
védelem illesse meg egy másik tagállamban is, és legyen olyan szervezet,
amelyik gondoskodik erről: ezek azok a bizonyos határon átnyúló
együttműködések, amelyekhez feltétlenül Európai Uniós források kellenek, és nem
elegendő, hogy ezt tagállami szinten finanszírozzuk.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése