Adventi emlékest a brüsszeli Magyar Házban

Mi lehetett közös Mindszenty József és Raul Wallenberg életútjában? A 120 éve született bíboros érsek, valamint a 100 éve született svéd diplomata pályáját, tetteit a brüsszeli Magyar Ház pódiumán méltatták meghívott vendégek: történészek, egyházi személyiségek, politikusok. Az est szervezője az Európai Parlament Magyar Néppárti Delegációja, a brüsszeli magyar nagykövetség, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, a Magyar Hullám Közéleti Társaság, valamint a Székely-Hargita Alapítvány volt. A pódiumbeszélgetést Pálfy István, a KDNP országgyűlési képviselője vezette.

BROADCAST VIDEO LETOLTÉSE

Az ellopott forradalom - filmen és könyvben

BROADCAST VIDEO LETOLTÉSE

Az 1989-es romániai forradalom – ellopott forradalom. Az események két síkon zajlottak: volt egy spontán, hiteles felkelés a temesvári gyülekezetben, amire utólag a titkosszolgálat és az Iliescuhoz köthető hatalmi elit segítségével ráépült egy államcsíny jellegű eseménysorozat, amely kompromittálta a forradalmat – erről beszélt Tőkés László az Európai Parlamentben, a Temesvár, avagy a romániai forradalom igaz története című könyv bemutatóján rendezett konferencián.

A szerző: Szőczi Árpád, kanadai születésű újságíró, aki Drakula árnyékában címmel már dokumentumfilmet is készített a témáról. A most megjelent kötet a forgatás anyagát is kiegészíti: számtalan új összefüggésre világít rá: informátorok, ügynökök, besúgók nevei kerülnek napvilágra.

Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint a kiadványnak azért van ma is létjogosultsága, hogy felhívja a figyelmet: soha sehol ne ismétlődhessen meg az, ami a Közép-Európa térségében a második világháború után történt.

Joseph Daul, az Európai Néppárt EP képviselőcsoportjának elnöke

„Örülök annak, hogy 23 évvel az 1989-es forradalom után, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy Európa újraegyesülhetett, az Európai Unió továbbra is mintául szolgál azon országok számára, amelyek a demokratikus átalakulást tekintik célnak. Itt a Balkán, Kelet-Európa vagy Észak-Afrika államaira gondolok – mondta felszólalásában Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke. - „Ennek a könyvnek azért is kellett megszületnie, hogy emlékeztessen: ami akkor történt soha nem szabad, hogy megismétlődjék. Azt pedig a fiataloknak mondom, hogy az embernek minden nap cselekednie is kell ennek érdekében.”

Az Európai Parlament az egyetlen európai intézmény, amely határozatban rögzítette: nincs különbség a totalitáris rendszerek bűnei között. Nem lehet csak a fasizmust elítélni, a kommunizmust pedig nem.

Tőkés László, EP képviselő, Európai Néppárt

„Igazából nemigen tudják megérteni a a nyugatiak sajátos múltunkat és helyzetünket. A közelmúlt tekintetében pedig hajlamosak kettős mércével mérni a saját és a mi kelet-európai történelmünket. Ennek tipikus példája a náci és a kommunista totalitárius rendszerek viszonylatában alkalmazott kettős megítélés.”

Az észt Tunne Kelam szerint, aki egykori szovjet állampolgárból válhatott uniós polgárrá,  a Nyugat azért elnézőbb a kommunizmus bűneivel szemben, mert nem ismerik eléggé azokat a szörnyűségeket, amelyek Közép-Kelet-Európában végbementek 1945 után.

Tunne Kelam, észt EP képviselő, Európai Néppárt

„Nem szabad elfelednünk azt a tényt, hogy több nyugati ország másképp áll hozzá ehhez a kérdéshez. Hangoztatják a fasizmus, a nácizmus bűneit, de arról csak nagyon kevés ismeretük van, hogy mi történt a kommunista diktatúrák alatt szenvedő országokban” – mondta az észt képviselő. – „Sokkal pontosabb, egyértelműbb információkat kell közzétennünk arról, hogy mi is történt akkoriban. Mit tett a kommunizmus ellenzéke, és ebbe beleértendő a morális szembenállás is a kegyetlen diktatúra ellen. Mert csak így érthető meg, hogy miért is következett be a változás.”

Egy másik balti ország képviselője, a korábbi lett külügyminiszter, Sandra Kalniete, arra hívta fel a figyelmet, hogy a Baltikumból a KGB idejekorán elszállította a titkos archívumokat, és azok anyaga teljességgel hozzáférhetetlen a kutatók számára. A képviselő az egykori szovjet történelemszemléletről is éles bírálatot mondott.

Sandra Kalniete, lett EP képviselő, Európai Néppárt

„Az egyénnek nincs szerepe a történelemben. Csak a tömegek, a proletariátus viszi előre a történelmet – mondták annakidején. -  Tőkés László személyes élete épp azt erősíti meg, hogy azoknak a bátor, előre tekintő személyiségeknek, akik jobban szeretik a szabadságot annál, mint amennyire tartanak az elnyomástól, nekik köszönhető, hogy a történelem előre halad, hogy szabadok vagyunk, és kiteljesednek az emberi jogok.”

Tőkés László a konferencián szólt arról a törekvésről is, amelyet az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform kezdeményezett.

Tőkés László, EP képviselő, Európai Néppárt

„Az unió és a tagországok hathatós támogatásával törekszik a kommunista múlt hiteles feltárására, a kommunista diktatúrák által elkövetett bűncselekmények ügyében eljáró nemzetközi törvényszék – lehet, hogy lesz egy olyan nemzetközi törvényszék, mint amilyen a nürnbergi törvényszék volt – nemzetközi törvényszék felállítására. Valamint az egykori kelet-közép-európai titkosszolgálati levéltárak védett európai történeti örökségként való megőrzésére.”

Az Európai Parlament korábbi elnöke, a lengyel Jerzy Buzek arra mutatott rá, hogy Közép-Európa népei, ha más és más formában is, de mind átélték a kommunizmus borzalmait – ezért egységesebbek a rendszer bűneinek megítélésében, mint az Európa nyugati felében élők. De őket is, és legfőképpen a fiatalabb nemzedékeket is meggyőzheti, ha hozzáférhetnek a valóságot kendőzetlenül feltáró információkhoz.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament volt elnöke

„Hogyan érhetjük el, hogy a fiatalok ne váljanak alanyaivá a félrevezető történelem értelmezéseknek? Ennek legeredményesebb módja, ha a korszak nagy tanúit hallgatjuk meg. Ezt teszi ez a könyv is, és ezért szólal meg Tőkés László is, aki rengeteget tett Romániáért, Magyarországért és az Európai Unióért. Tehát a személyes példa, és a közvetlen párbeszéd  európai térségünk mindenki által tisztelt kiemelkedő hőseivel – ez nagyon jelentős változást indíthat el a történelemszemléletben” - zárta beszédét az Európai Parlament volt elnöke.

Jogok, egyenlőség és polgárság

 BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

Az Európai Unió nem képes megvalósítani szakpolitikai céljait, ha a tagállamok nem alkalmazzák a gyakorlatban hatékonyan az uniós jogot. Brüsszel minden évben áttekinti, hogy a tagországok határidőre átültették-e az új jogszabályokat saját jogrendjükbe, és ha elmaradások vannak, akár eljárást is indíthatnak a kormányok ellen. 2011-ben például csaknem 1200 esetben indított emiatt kötelezettségszegési eljárást a Bizottság, és az év végére még mindig 763 lezáratlan ügy volt jogszabályok késedelmes átvétele miatt. Az uniós jog persze nem csupán ilyenkor sérülhet, hanem akkor is, ha az átvett jogszabályt rosszul alkalmazzák, vagy ha a polgárok nem is tudnak arról, hogy milyen jogaik vannak – és így azok nem is érvényesülhetnek. Óriási szerepe van tehát a tájékoztatásnak, hogy az uniós polgárok jól ismerjék a jogaikat – ezt a programot a következő években is jelentős pénzekkel támogatja majd az Európai Unió.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Ha csak példát mondok: mindenkinek joga van arra, hogy megkülönböztetés nélkül bánjanak vele , a diszkriminációmentességhez, miközben tudjuk, hogy nagyon sok tagállamban problémát okoz az, hogy nem feltétlenül érvényesül ez akkor sem, ha a hatóságok tesznek valami lépést, például a rendőrségi fellépések esetén, például az igazságszolgáltatásban, például a közigazgatásban. De ugyanígy nagyon sok egyéb jogról nem tudnak az emberek, hogy milyen jogaik vanak akkor ha egy másik tagállamban akarnak dolgozni, ha ott akarnak tanulni, hogy joguk van arra, hogy önkéntesként dolgozzanak egy másik tagállamban, hogy joguk van ahhoz, hogy elfogadják a diplomájukat, hogy ugyanolyan jogok illességk meg őket akkor is, ha Középkelet-Európából elmennek Angliába dolgozni, Németországba dolgozni, stb. Tehát az emberek viszonylag keveset tudnak a jogaikról, és ez a program pontosan azt célozza, hogy részben többet tudjanak róla, részben hogy valóban mindenhol megvalósuljon ezeknek a jogszabályoknak az átültetése a gyakorlatba.”

A „Jogok, egyenlőség és polgárság” nevű programról, amely 2014-től három eddigi uniós finanszírozású program egyesítésével szolgálja majd, hogy minél teljesebb mértékben érvényesülhessenek az uniós polgársággal járó jogok, az Európai Parlamentben Göncz Kinga készítette a képviselők véleményét összegző jelentést.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Ezzel az új programstruktúrával az átfedések kiküszöbölhetők, és hatékonyabban használhatók föl az uniós források. Egyébként is nagyon hosszú volt a döntési idő. Ha valaki beadott egy pályázatot, hagyon-nagyon hosszú idő telt el addig, amíg a döntés megszületett és hozzájutott a pénzhez, amivel ténylegesen elkezdhette a programot. Ugyhogy a remény az, hogy most rövidebb lesz az átfutási idő, én azt hiszem, hogy erre jó esély van.”

A program forrásai arra szolgálnak, hogy az európaiak akadály nélkül gyakorolhassák jogaikat. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy megszűnjön a legelesettebb társadalmi rétegeket sújtó diszkrimináció, a faj- és idegengyűlölet, a kirekesztés, a szegregáció és az erőszak minden formája. Ebben nagy segítséget jelenthetnek a több tagországban működő érdekvédelmi hálózatok.

Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D)

„Nagyon fontos az is, hogy ezekben az európai hálózatokban lehet egymástól tanulni, lehet olyan programokat felállítani, amik például elérik az embereket akkor is, ha egyik tagállamból a másikba költöznek. Ezt reméljük, de ez történik is, hogy az emberek mozognak a tagállamok között, nem feltétlenül csak egy tagállamban élnek. Vagy például, hogyha valaki családon belüli erőszak áldozata, és például elköltözik abból az országból, ahol ezt el kellett szenvednie, akkor hasonló védelem illesse meg egy másik tagállamban is, és legyen olyan szervezet, amelyik gondoskodik erről: ezek azok a bizonyos határon átnyúló együttműködések, amelyekhez feltétlenül Európai Uniós források kellenek, és nem elegendő, hogy ezt tagállami szinten finanszírozzuk.”

Mindszenty József 120 éve született

Magyarország lelkiismeretére emlékeztek a Fidesz brüsszeli 56-os ünnepségén

BROADCAST VIDEO LETÖLTÉSE

„De victus vincit – legyőzetve győz”

A gondolat kétszeresen is igaz. Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímása választotta ezt jelmondatának, amikor püspökké szentelték. Rá is igaznak bizonyult, hiszen két diktatúra, a nyilasok és a kommunisták is igyekeztek őt megtörni – sikertelenül. És igaz az 1956-os forradalomra és szabadságharcra is, amely ugyan elbukott a brutális túlerővel szemben, mégis győzedelmeskedett, hiszen eloszlatta a kommunizmus legyőzhetetlenségével kapcsolatos mítoszokat.

Az 1956-os évforduló közeledtével a forradalom egyik legjelentősebb alakjára, a 120 évvel ezelőtt született Mindszenty Józsefre emlékeztek Brüsszelben a Magyar Néppárti Képviselőcsoport és a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett ünnepségen. Gyürk András köszöntőjében arra mutatott rá, hogy Mindszenty József egész életében ugyanazokért az értékekért harcolt, amelyekért kortársai, az egységes Európát megalapozó kereszténydemokrata politikusok a kontinens nyugati felében.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

„A Mindszenty számára erőt adó eszmények, a szabadságvágy, a hagyományok tisztelete, a közösség erejébe vetett hit, valódi európai gondolatok voltak. Ezeket az eszményeket képviselték azok az államférfiak is, akik Európa nyugati felén Mindszenty kortársaiként a háborúban végletekig kimerült kontinens felemelésén dolgoztak. Alcide di Gasperi, Robert Schumann, Jean Monnet, Konrad Adenauer ugyanabban a keresztény Európában hittek, mint a magyar bíboros. Ezek az eszmények, ez a hit őrizte meg a megkínzott pap tartását, emelték fel Európát a világégést követő reménytelennek tűnő helyzetből.”

A 120 évvel ezelőtt született Mindszenty Józsefről konferenciával és kiállítással emlékezik meg Budapesten a Terror Háza Múzeum. Főigazgatója, Schmidt Mária történész Brüsszelben is méltatta a hercegprímás emlékét.

Schmidt Mária, történész, főigazgató, Terror Háza Múzeum

„Egyaránt szembeszállt mindkét elnyomó és embertelen rendszerrel, mely meghatározta a XX. század második felének magyar történelmét. Szembeszállt velük, mert pontosan látta, mivel jár az, hogy – idézem: a magyar föld a világtörténelem két legvérengzőbb diktátorának hadszínterévé vált. Fellépett az emberi jogokat sértő gyakorlattal, az emberellenes ideológiákkal szemben, függetlenül attól, hogy azok a fajvédő, nemzetiszocialista eszmékből, vagy a kommnista utópiákból eredeztették magukat. Nemcsak tudta, meg is tapasztalta, hogy a vallásellenesség – inkább előbb, mint utóbb – emberellenessé válik. Ahogy a nyilasok, úgy a kommunista hatalombitorlók számára is kínos, legyőzendő ellenséggé vált. Mert a legjobb magyar tradíciókat képviselte: a szabadságot, az emberi jogokat, az emberiességet, a könyörületességet, a méltányosságot és a rendet. Magyarország lelkiismeretévé vált.”

 Gyürk András arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában egyre  több a reményvesztett ember, s ahhoz, hogy ilyenkor kiutat lehessen találni, érdemes a múlt nagyjainak példáit megidézni.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője

„Európát példa nélküli munkanélküliség sújtja, társadalma rohamosan öregszik, hihetetlen méretű szociális feszültségek halmozódtak fel, és mindezt tetézi, hogy még mindig nyakunkon a pénzügyi-gazdasági válság. Kiutat keresve ebből a helyzetből, érdemes néha visszatekintenünk azokra az elődökre, akiknek erkölcsi és közéleti példamutatása az egységes Európa talapzatául szolgált.”

Az ünnepség második részének meghívott vendége a Csík zenekar volt. Koncertjükön magyar és más kárpát-medencei népek zenéjét játszották, kínálatukban jól megfértek egymás mellett a még Kodály Zoltán által gyűjtött múlt század eleji népdalok a csaknem száz évvel későbbi, mai szerzeményekkel, illetve a hagyományos dallamok dzsesszes vagy bluesos feldolgozásával.