Európában akkor lesz
biztonságos az energiaellátás, ha a különböző hálózatok összekapcsolása mellett
a szabályozórendszerek is egységesek lesznek – hangoztatta Herczog Edit,
szocialista EP képviselő Brüsszelben, az Euronest parlamenti közgyűlésének
energiabiztonsági bizottságában. Az ülésen az EU keleti partnerségében
résztvevő államok törvényhozásának és az Európai Parlament képviselő vettek
részt.
Az Európai Unió
rendszeres párbeszédet folytat a szervezet szomszédságában elhelyezkedő államokkal,
így az úgynevezett Keleti Partnerségben résztvevő Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország
és Azerbajdzsán kormányaival. A kormányzati szinten zajló tanácskozások mellett
az Európai Parlament az érintett államok parlamenti képviselőivel is
egyeztetéseket kezdett: politikai és gazdasági kérdésekről, kulturális és
oktatási kapcsolatokról, valamint az energiabiztonságról. Ezzel foglalkozik
Herczog Edit, az MSZP EP képviselője is. Brüsszelben az egyik fontos téma a Kaszpi-térségből
beszerezhető gáz volt.
Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és
Demokraták (S&D)
„Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy bár 2002 óta a
Nabucco projekt létezik, és az országok támogatják, az országok az
intézményrendszer kiépítésére jelentős költségeket áldoztak, mégsem sikerült
előrelépnünk, mégsem sikerült megépítenünk ezt a vezetéket. Miközben az azeri
fél Törökországgal együttműködve
vállalta a török-EU határig való eljutást.”
Valeh F. Alasgarov, az azerbajdzsáni parlament alelnöke
„Megépítettünk egy nagyon fontos projektet, a Bakutól
Dzsejhanig vezető olajvezetéket. A Kaszpi-tengertől a Földközi-tengerig. Mi,
Azerbajdzsán. Megépítettünk egy gázvezetéket a Kaszpi-tengertől a grúz-török
határig. Megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek. Megmutattuk, hogy nyitottak és
készek vagyunk az együttműködésre, ami felhívás volt Európa számára az
együttműködésre. Ha Önök nyitottak rá, ha az új energiabeszerzési lehetőségekre
ekkora szüksége van Európának, akkor csináljunk valamit. Nem csak
nyilatkozatokat, tárgyalást, vitát. Hanem valami konkrét dolgot is” – mondta az
azeri parlament alelnöke.
A nehézséget az
jelenti, hogy az energiapolitika nem tartozik a közös uniós politikák közé. Vannak közös projektek, de a döntéseket a nemzeti
kormányok külön-külön hozzák meg. És ez nem könnyíti meg a harmadik féllel
folytatott tárgyalásokat.
Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és
Demokraták (S&D)
„A nagy kérdés az, hogy ki van kivel. 27 európai ország
egyenként, vagy a 27 európai országból néhány áll szemben egy szerződni kívánó
partnerrel, nevezetesen Azerbajdzsánnal, vagy pedig a 27 EU-ország közös
akarataként az Európai Unió kíván szerződni. Tehát 27-1 vagy 1-1 a szerződő
felek aránya. Ez az amit ki kell bogoznunk nekünk például a gáz szállítások
kapcsán.”
Valeh F. Alasgarov, az azerbajdzsáni parlament alelnöke
„Az EU tagországoknak
nincs közös álláspontjuk ebben az ügyben. Nincs eltökélt, közös politikájuk.
Ezért vam a sok nyilatkozat, a sok vita, de nem történik semmi” – ismétli az
azeri politikus.
Az Európában
kitermelt és importált gáz mennyisége voltaképpen elegendő, csak a kontinens
keleti és nyugati fele között még nincs meg az összeköttetés, és ezért a
2009-es gázválsághoz hasonló krízis idején az egyik oldal nem tudja kisegíteni
a másikat. Ezen új uniós fejlesztésekkel fognak segíteni. De ez önmagában még
nem garancia a biztonságos ellátásra.
Herczog Edit, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és
Demokraták (S&D)
„Egy összekötött gázvezetéken a 27 tagország elemi érdeke,
hogy alapvető információkat megosszanak egymással. Hogy a tagállamok ne egymást
kijátszva próbáljanak jobb szerződési
feltételekhez jutni. Hanem az 500 millió európaira próbáljunk meg a mostaninál
sokkal jobb feltétellel szerződést kötni.”
Vagyis a megépülő
európai gázvezeték összeköttetések akkor segíthetik a biztonságos
energiaellátást, ha az új infrastruktúra közös beszerzéssel, információcserével
párosul, és hosszabb távon közös döntéshozatali rendszerrel egészül ki.
