Furcsa dolog Brüsszelben
a magyar szabadságot ünnepelni – hangzott el az 1848-as
forradalomra emlékező ünnepségen. Furcsa, mert nem csupán a
magyarok, hanem az Európai Unió minden tagországa a szabadság
elkötelezett hívének tartja magát, és furcsa azért is, mert épp
Brüsszelből érték bírálatok az elmúlt évek második magyar
rendszerváltását, az alaptörvény elfogadását, a jogrendszer
átfogó átalakítását. A 48-as márciusi ifjak hármas
követelését: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” - a
mai utódok is magukénak vallják.
Pelczné dr. Gáll
Ildikó, EP képviselő, Fidesz
„Boldogan mondom, és
őszintén vallom magamat, magunkat a márciusi ifjak örökösének.
Azt gondolom, hogy az ő áldozatuk arra emlékeztet bennünket, hogy
oly módon lehet dolgozni és küzdeni egy ország jövőjéért,
hogyha igazán bátrak vagyunk. Ha van virtus abban, amit teszünk.”
A Magyar Hullám Közéleti
és Kulturális Társaság által szervezett megemlékezésen Kovács
Tamás Iván, belgiumi magyar nagykövet is köszöntötte a magyar
és külföldi résztvevőket, felidézve 1848 és 1956 forradalmi
örökségét. Beszédében utalt arra, hogy a magyarok csodálattal
adóznak azoknak a népeknek, akik még ma is küzdenek a
szabadságukért, mint a szomszédos Ukrajnában. Az est szónoka,
Balog Zoltán miniszter arról beszélt, hogy a szabadságot sokan,
sokféleképpen értik, és másképp küzdenek is érte.
Balog Zoltán,
miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium
„Amikor különböző
minőségű, súlyú, tulajdonú szabadságokról van szó, akkor
ezekben a szabadságküzdelmekben mindig benne van a gazdasági érdek
– például a piac szabadsága -, mindig benne van a politikai
erőnek a különbsége, a nagy, a befolyásos és a kisebb országok
között, még katonai potenciál is benne lehet. Benne lehetnek
természetesen történelmi szövetségek és történelmi
meghatározottságok. Gondoljuk csak meg, hogy hogyan határozzák
meg ma Brüsszelből nézve, mondjuk, Ukrajna szabadságát és
biztonságát, vagy a krími vagy éppen a kárpátaljai népek és
népcsoportok szabadságát és biztonságát.”
Balog Zoltán Brüsszelt
végvárnak nevezte, és vitézeknek azokat, akik védelmezték a
magyar szabadság új vívmányait az elmúlt évek során.
Balog Zoltán,
miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium
„Amikor azt vitatják,
hogy Magyarországon nem érvényesülnek maradéktalanul az emberi
szabadságjogok, akkor az persze, hogy „szabadságügy”. Ugyan,
ezeket a vitákat - ezt soha ne felejtsük el - a jog asztalánál
mind megnyertük. Ezért is mondtam köszönetet. A jog asztalánál
megnyertük, nem maradt semmiféle kifogás, ezt rögzítsük. De az
a várva várt csen, hogy „Európa csendes, újra csendes”, az
mégsem következett be, még elismerést sem kaptunk, pedig
érdemeltünk volna. Mert maradt valami gyanakvás: „ők” - nem
tudom pontosan kik azok az ők – korlátozni akarják Magyarország
szabadságát. Mi – ezt pontosan tudom, hogy kik vagyunk – mi,
mondják ők, nem tiszteljük úgy a szabadságot, ahogy ők
szeretnék. Ezt én így fogalmaznám, helyesen ez így hangzik: mi
nem úgy tiszteljük a szabadságot, hanem másképpen, mint
ahogy ők szeretnék.
A gyanakvás mögött,
én úgy gondolom, és talán ebben egyetértünk néhányan, hogy
egy másik szabadságharc húzódik. Az a gazdasági szabadságharc,
mely nekünk azt jelenti, hogy Magyarországon élhetőbbé,
szabadabbá akarjuk tenni az életet, és ezért meg kell küzdenünk.
Ezért meg kell küzdenünk a korlátlan piac, a korlátlan verseny,
a korlátlan pénzérdek híveivel, és érdekcsoportjaival.”
Az ünnepi megemlékezés
második részében Rúzsa Magdi énekelte szerelemről, vágyról,
beteljesülésről, megtisztulásról szóló dalait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése