EUvideohu Videoügynökség

Alapítva 2006-ban.

2014. március 22., szombat

Szabadságharcról - Brüsszelben




Furcsa dolog Brüsszelben a magyar szabadságot ünnepelni – hangzott el az 1848-as forradalomra emlékező ünnepségen. Furcsa, mert nem csupán a magyarok, hanem az Európai Unió minden tagországa a szabadság elkötelezett hívének tartja magát, és furcsa azért is, mert épp Brüsszelből érték bírálatok az elmúlt évek második magyar rendszerváltását, az alaptörvény elfogadását, a jogrendszer átfogó átalakítását. A 48-as márciusi ifjak hármas követelését: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” - a mai utódok is magukénak vallják.

Pelczné dr. Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz
Boldogan mondom, és őszintén vallom magamat, magunkat a márciusi ifjak örökösének. Azt gondolom, hogy az ő áldozatuk arra emlékeztet bennünket, hogy oly módon lehet dolgozni és küzdeni egy ország jövőjéért, hogyha igazán bátrak vagyunk. Ha van virtus abban, amit teszünk.”


A Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett megemlékezésen Kovács Tamás Iván, belgiumi magyar nagykövet is köszöntötte a magyar és külföldi résztvevőket, felidézve 1848 és 1956 forradalmi örökségét. Beszédében utalt arra, hogy a magyarok csodálattal adóznak azoknak a népeknek, akik még ma is küzdenek a szabadságukért, mint a szomszédos Ukrajnában. Az est szónoka, Balog Zoltán miniszter arról beszélt, hogy a szabadságot sokan, sokféleképpen értik, és másképp küzdenek is érte.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium
Amikor különböző minőségű, súlyú, tulajdonú szabadságokról van szó, akkor ezekben a szabadságküzdelmekben mindig benne van a gazdasági érdek – például a piac szabadsága -, mindig benne van a politikai erőnek a különbsége, a nagy, a befolyásos és a kisebb országok között, még katonai potenciál is benne lehet. Benne lehetnek természetesen történelmi szövetségek és történelmi meghatározottságok. Gondoljuk csak meg, hogy hogyan határozzák meg ma Brüsszelből nézve, mondjuk, Ukrajna szabadságát és biztonságát, vagy a krími vagy éppen a kárpátaljai népek és népcsoportok szabadságát és biztonságát.”


Balog Zoltán Brüsszelt végvárnak nevezte, és vitézeknek azokat, akik védelmezték a magyar szabadság új vívmányait az elmúlt évek során.

Balog Zoltán, miniszter, Emberi Erőforrás Minisztérium
Amikor azt vitatják, hogy Magyarországon nem érvényesülnek maradéktalanul az emberi szabadságjogok, akkor az persze, hogy „szabadságügy”. Ugyan, ezeket a vitákat - ezt soha ne felejtsük el - a jog asztalánál mind megnyertük. Ezért is mondtam köszönetet. A jog asztalánál megnyertük, nem maradt semmiféle kifogás, ezt rögzítsük. De az a várva várt csen, hogy „Európa csendes, újra csendes”, az mégsem következett be, még elismerést sem kaptunk, pedig érdemeltünk volna. Mert maradt valami gyanakvás: „ők” - nem tudom pontosan kik azok az ők – korlátozni akarják Magyarország szabadságát. Mi – ezt pontosan tudom, hogy kik vagyunk – mi, mondják ők, nem tiszteljük úgy a szabadságot, ahogy ők szeretnék. Ezt én így fogalmaznám, helyesen ez így hangzik: mi nem úgy tiszteljük a szabadságot, hanem másképpen, mint ahogy ők szeretnék.
A gyanakvás mögött, én úgy gondolom, és talán ebben egyetértünk néhányan, hogy egy másik szabadságharc húzódik. Az a gazdasági szabadságharc, mely nekünk azt jelenti, hogy Magyarországon élhetőbbé, szabadabbá akarjuk tenni az életet, és ezért meg kell küzdenünk. Ezért meg kell küzdenünk a korlátlan piac, a korlátlan verseny, a korlátlan pénzérdek híveivel, és érdekcsoportjaival.”

Az ünnepi megemlékezés második részében Rúzsa Magdi énekelte szerelemről, vágyról, beteljesülésről, megtisztulásról szóló dalait.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése