EUvideohu Videoügynökség

Alapítva 2006-ban.

2012. október 21., vasárnap

Mindszenty József 120 éve született



Magyarország lelkiismeretére emlékeztek a Fidesz brüsszeli 56-os ünnepségén








„De victus vincit – legyőzetve győz”
A gondolat kétszeresen is igaz. Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímása választotta ezt jelmondatának, amikor püspökké szentelték. Rá is igaznak bizonyult, hiszen két diktatúra, a nyilasok és a kommunisták is igyekeztek őt megtörni – sikertelenül. És igaz az 1956-os forradalomra és szabadságharcra is, amely ugyan elbukott a brutális túlerővel szemben, mégis győzedelmeskedett, hiszen eloszlatta a kommunizmus legyőzhetetlenségével kapcsolatos mítoszokat.
Az 1956-os évforduló közeledtével a forradalom egyik legjelentősebb alakjára, a 120 évvel ezelőtt született Mindszenty Józsefre emlékeztek Brüsszelben a Magyar Néppárti Képviselőcsoport és a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett ünnepségen. Gyürk András köszöntőjében arra mutatott rá, hogy Mindszenty József egész életében ugyanazokért az értékekért harcolt, amelyekért kortársai, az egységes Európát megalapozó kereszténydemokrata politikusok a kontinens nyugati felében.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője
„A Mindszenty számára erőt adó eszmények, a szabadságvágy, a hagyományok tisztelete, a közösség erejébe vetett hit, valódi európai gondolatok voltak. Ezeket az eszményeket képviselték azok az államférfiak is, akik Európa nyugati felén Mindszenty kortársaiként a háborúban végletekig kimerült kontinens felemelésén dolgoztak. Alcide di Gasperi, Robert Schumann, Jean Monnet, Konrad Adenauer ugyanabban a keresztény Európában hittek, mint a magyar bíboros. Ezek az eszmények, ez a hit őrizte meg a megkínzott pap tartását, emelték fel Európát a világégést követő reménytelennek tűnő helyzetből.”

A 120 évvel ezelőtt született Mindszenty Józsefről konferenciával és kiállítással emlékezik meg Budapesten a Terror Háza Múzeum. Főigazgatója, Schmidt Mária történész Brüsszelben is méltatta a hercegprímás emlékét.

Schmidt Mária, történész, főigazgató, Terror Háza Múzeum
„Egyaránt szembeszállt mindkét elnyomó és embertelen rendszerrel, mely meghatározta a XX. század második felének magyar történelmét. Szembeszállt velük, mert pontosan látta, mivel jár az, hogy – idézem: a magyar föld a világtörténelem két legvérengzőbb diktátorának hadszínterévé vált. Fellépett az emberi jogokat sértő gyakorlattal, az emberellenes ideológiákkal szemben, függetlenül attól, hogy azok a fajvédő, nemzetiszocialista eszmékből, vagy a kommnista utópiákból eredeztették magukat. Nemcsak tudta, meg is tapasztalta, hogy a vallásellenesség – inkább előbb, mint utóbb – emberellenessé válik. Ahogy a nyilasok, úgy a kommunista hatalombitorlók számára is kínos, legyőzendő ellenséggé vált. Mert a legjobb magyar tradíciókat képviselte: a szabadságot, az emberi jogokat, az emberiességet, a könyörületességet, a méltányosságot és a rendet. Magyarország lelkiismeretévé vált.”

 Gyürk András arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában egyre  több a reményvesztett ember, s ahhoz, hogy ilyenkor kiutat lehessen találni, érdemes a múlt nagyjainak példáit megidézni.

Gyürk András, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője
„Európát példa nélküli munkanélküliség sújtja, társadalma rohamosan öregszik, hihetetlen méretű szociális feszültségek halmozódtak fel, és mindezt tetézi, hogy még mindig nyakunkon a pénzügyi-gazdasági válság. Kiutat keresve ebből a helyzetből, érdemes néha visszatekintenünk azokra az elődökre, akiknek erkölcsi és közéleti példamutatása az egységes Európa talapzatául szolgált.”

Az ünnepség második részének meghívott vendége a Csík zenekar volt. Koncertjükön magyar és más kárpát-medencei népek zenéjét játszották, kínálatukban jól megfértek egymás mellett a még Kodály Zoltán által gyűjtött múlt század eleji népdalok a csaknem száz évvel későbbi, mai szerzeményekkel, illetve a hagyományos dallamok dzsesszes vagy bluesos feldolgozásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése