Horvátország a decemberi uniós csúcsértekezlet idején aláírta a csatlakozási szerződést az EU-hoz. A belépés dátuma 2013. július elseje. Szerbia eközben arra várt, hogy belépési szándékára válaszul Brüsszelben kimondják, tagjelöltnek tekintik Belgrádot. A döntésre azonban tovább kell várni: valószínűleg jövő év márciusáig.
Az egykori Jugoszlávia utódállamai közül Szlovénia már uniós tag, Horvátország pedig aláírta a csatlakozási szerződést, és másfél év múlva válik tényleges taggá. A horvát diplomaták és képviselők azonban már addig is, megfigyelőként, szavazati jog nélkül részt vehetnek a különböző európai intézmények munkájában.
Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):
„Azért még jön egy következő kör, ez pedig a ratifikáció. Mind a 27 tagországnak ratifikálnia kell és ez kb. másfél évig tart. Ezalatt még tovább is monitorozzák azokat a területeket, amelyek esetében fölmerült, hogy ugyan elkészült Horvátország, de azért talán még további odafigyelést igényel. Ezek között van a bíróság függetlensége, hatékonysága, a szervezett bűnözés elleni fellépés, a határőrizeti kérdések, amelyek most fontosak, nem csak a schengeni csatlakozáskor.”
A hat éves tárgyalási folyamat során megcsappant az uniós tagság támogatóinak száma is, amire a választások után alakuló új baloldali kormánynak is figyelnie kell, mert a tagságot Horvátországban is népszavazáson hagyják majd jóvá.
Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):
„Biztos, hogy az új kormánynak lesznek teendői abból a szempontból, hogy fenntartsa az uniós tagság támogatottságának egy szintjét Horvátországban. Egyébként ez nem csak Horvátországban csökken. A krízis tudjuk, hogy mindegyik országban okozott problémákat ebben, már a régóta tagországokban is.”
Horvátország belépése a többi balkáni országot is ösztönzi majd arra, hogy minél gyorsabban igyekezzenek elérni az uniós tagsághoz szükséges fejlettséget. Montenegró és Macedónia már tárgyaláskezdésre vár, Szerbia azt szeretné, ha tagjelöltnek tekintenék Brüsszelben. Ehhez azonban a Koszovóhoz fűződő viszonyát kell rendeznie.
Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):
„Az utolsó pillanatig zajlottak a tárgyalások a közös határőrizeti kérdésben, ez a közös Koszovó-Szerbia közötti határ, ami érthetően nagyon nehéz, hiszen ha határőrizetről, közös határőrizetről van szó, akkor az mindig felveti azt a kérdést, hogy tekinthető-e az egyik is meg a másik is önálló államnak? Ez esetben tudjuk, hogy ez az egyik legnehezebb kérdés.”
„Utolsó pillanatban létrejött a megállapodás, de több tagország azt mondja, hogy elvárás lehetne Szerbiával szemben az, hogy ne csak az utolsó pillanatban történjenek meg ezek a lépések.”
„Én nem gondolom, hogy ha megtörténik egy megállapodás, azt ne tartanák be, de az valóban igaz, hogy a megállapodások nagyon nehezen jönnek létre, nagyon nehezen mozdulnak a tárgyalások előre, ez egy nagyon érzékeny kérdés, az egész Koszovó kérdés Szerbia számára.”
Szerbia tagjelöltté válását egy ideig Magyarország sem támogatta, sőt, a magyar kormány határozott vétóval fenyegetett arra az esetre, ha nem változtatják meg a szerb kárpótlási törvényt, amely kollektíven bűnösnek kiáltotta volna ki a vajdasági magyarokat, és ezzel kizárta volna, hogy kártérítést kaphassanak az 1945 után elkobzott vagyontárgyaikért. A vitát azonban sikerült rendezni.
Göncz Kinga, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D):
„Én magam is elmondtam az itteni szerb nagykövetségnek, hogy ez egy olyan feltétel, ami általános támogatást élvez Magyarországon, és azt gondoljuk, hogy ezt el kell rendeznie Szerbiának és a szerb országgyűlésnek, mielőtt Magyarország valóban egyértelműen támogatni tudja a szerb tagjelölti státuszt. Megtörtént, nem abban a törvényben, hanem a rehabilitációs törvényben elrendezték ezt a kérdést, úgyhogy nem lehet arról beszélni, hogy kollektív bűnösség lenne az, ami sújtja a magyarokat Szerbiában. Gondolom, hogy ez rendben van ez a kérdés.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése