Hogy lesz valaki nem létező személy Európa közepén, a XXI. század elején? Ahogy Boldoghy Olivér, aki az Európai Parlament nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó munkacsoportja előtt mondta el a maga történetét, amely azután esett meg vele Szlovákiában az elmúlt hetekben, hogy felvette a magyar állampolgárságot.
Boldoghy Olivér, előadóművész, Révkomárom (Komarno) Szlovákia:
„A szülőföldemen, ahol 40 éve élek, tanulok, dolgozom, ahol családom, két gyermekem él, ahol a vállalkozásom működik, ahol fizetem az adókat és a társadalombiztosítást – egyik napról a másikra egyszerű külföldi lettem. S mindezt azért, mert úgy döntöttem, kifejezem kötődésemet őseim etnikai gyökereihez. Személyes papírjaim érvénytelenné váltak, szociális és egészségügyi jogaim megkérdőjeleződtek, válaszójogom is elveszett. Csak úgy dolgozhatom, ha állandó letelepedési engedélyért folyamodom a saját hazámban.”
Száznyolcvanvalahány eset. Ennyit említett Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP képviselője. Ezek egy része egykori csehszlovákkokkal történt meg, akik a cseh állampolgárságot is megtartották volna, mire elvették tőlük a szlovákot. Az újabb esetek szenvedő alanyai már felvidéki magyarok, akik a lehetőséggel élve magyar állampolgárságot kaptak, azt a szlovák hatóságoknak hivatalosan bejelentették, mire bevonták tőlük szlovák papírjaikat.
Szlovákiában egyébként az alkotmánybíróság is vizsgálja azt az ellentmondást, hogy az állampolgársági törvény értelmében megfosztják állampolgárságától azt, aki fölveszi egy másik ország állampolgárságát, miközben a szlovák alkotmány azt mondja ki, hogy akarata ellenére senkitől nem lehet elvenni a szlovák állampolgárságát – mondta Mészáros Alajos, a MKP képviselője, hozzátéve, hogy a vizsgálatnak nincs határideje, ezért nem kizárt, hogy az eljárás elhúzódik majd.
Francois Alphonsi, a Zöldek francia képviselője hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az európai intézmények, a Parlament és a Bizottság, nem húnyhatnak szemet a szlovák állampolgársági törvény végrehajtása fölött, mert a gyakorlat európai alapértékeket sért.
Tőkés László szerint Boldoghy Olivér küzdelme példát mutat mondazok számára, akik 22 évvel a kommunizmus bukása után nem törődnek bele abba, hogy ismét félniuk kell a saját hazájukban.
Sógor Csaba azt javasolta, hogy miután a politikai párbeszéd az ügyben nem vezetett eredményre, a Szlovákiában működő egyházak segítségét kellene kérni, hogy ítéljék el a keresztényi együttéléssel összeegyeztethetetlen gyakorlatot.
Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz, Európai Néppárt (EPP)
„Az, hogy valaki abban az országban él, ott adót fizet, mindent megtett, ott van tulajdona, és ennek ellenére megfosztják, ezek a kirívó esetek amikre figyelni kell. Ráadásul nincs lehetősége dönteni, nincs lehetősége magát megvédeni, az egész olyan elképesztő, hogy nem lehet benne megtalálni, hogy a polgár az számít ebben a folyamatban. Márpedig az egész Alapjogi Charta, az egész szelleme az uniónak arról szól, hogy a polgár az igenis fontos, az uniós polgár az fontos az uniónak.”
Boldoghy Olivér a szlovákiai eseményeket csöndes népirtásnak nevezte, amelynek valahol az a célja, hogy elkedvetlenítse, elbizonytalanítsa a felvidéki magyarokat, másodrendű érzést tápláljanak beléjük, és ezzel járuljanak hozzá ahhoz, hogy önként szakadjanak el magyar gyökereiktől.
Boldoghy Olivér, előadóművész, Révkomárom (Komarno) Szlovákia:
„Ebbe beletartozik a magyarlakta régiók gazdasági kiéheztetése, gazdasági ellehetetlenítése is. Hogy a magyar kisebbség érezze azt, hogy igazából akkor fogunk boldogulni, ha már én nem is, akkor legalább a gyerekeim boldoguljanak, úgy gazdaságilag, mind társadalmilag, akkor őt már nem a magyar iskolába adom, hanem szlovák iskolába, hogy megváltozzon az ő identitástudata. Akkor biztos, hogy már nem lesz ez a kellemetlen érzés, neki is, meg az ő gyerekeinek, az unokáimnak is. Generációról generációra így kifejti a hatását, néhány generáció múlva akár meg is szűnhet a magyar kisebbség Dél-Szlovákiában.”
Boldoghy Olivér beszámolója előtt magyar, szlovák, román, szerb és ukrán fiatalok, a Surján László kezdeményezésére létrejött Charta XXI Mozgalom tagjai beszéltek munkájukról. Céljuk, hogy elősegíték a különböző népcsoportok békés együttélését a többnemzetiségű területeken, a Kárpát-medence különböző részein. Internetes felhívásukhoz már 2800-an csatlakoztak. Hogy a mozgalom által szorgalmazott civil összefogásra, az emberek közötti hidak építésére mekkora szükség van, azt épp Boldoghy Olivér és társainak sorsa példázza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése