EUvideohu Videoügynökség

Alapítva 2006-ban.

2013. március 21., csütörtök

„Hasonlítani szeretnénk a 48-asokra”


Március 15-i megemlékezés Brüsszelben





A márciusi ifjak idegen uralom alatt álmodták meg Magyarország függetlenségét és megújítását:  ezért szeretnénk egy kicsit mindannyian rájuk hasonlítani – ezekkel a szavakkal idézte fel az 1848-as események máig ható példáját Pelczné Dr. Gáll Ildikó, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság és a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja által szervezett brüsszeli március 15-i megemlékezésén.

Pelczné Dr.Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz (Európai Néppárt, EPP)
Köszönet az olyan bátor nemzedékeknek, mint a 48-asok, amely a nemzetért úgy állt ki, hogy szabadságot kiáltott. Utcára vonult, pontokba foglmazta céljait, tárgyalni kezdett a hatalmasokkal, nemzeti kormányt alakított, és hozzáfogott az ország teljes gazdasági, társadalmi és politikai rendszerének átszervezéséhez. Az ő bátorságukat ünnepeljük ma.

Beszédében a politikus párhuzamot vont a 165 évvel ezelőtti forradalmat követő országépítés és a mai helyzetből következő feladatok között.

Pelczné Dr.Gáll Ildikó, EP képviselő, Fidesz (Európai Néppárt, EPP)
A forradalmi napokban rendíthetetlen munka, erős kormányzás és bátor törvénykezés következett. A szabadság és a függetlenség önmagukban csak jelszavak. Mögöttük felelős kormányzás és alkotmányos rendszerváltás állt. Tisztelt emlékezők! Ma a szabadságért nem idegen katonai csapatokkal, hanem a gúzsbakötő adóssággal és a nemzeti érdekeinkkel sokszor szemben álló környezettel kell megküzdenünk. Ma az egykori jelszavak, mint összetartás, kitartás és hazaszeretet, még mindig, vagy talán még inkább kiemelt jelentőséggel bírnak.

Az ünnepség meghívott szónokaként Hatos Pál történész, a magyar kulturális központokat világszerte irányító  Balassi Intézet főigazgatója március 15-e egységet teremtő erejét emelte ki.

Hatos Pál, főigazgató, Balassi Intézet
Március 15-e az egység ünnepe. Annak a fajta szabadságnak, amely egyetemes emberi érték, egyetemes emberi tulajdon, egyetemes emberi vágy. Mégis, 1848 vagy Petőfi csodálatos versei kapcsán azt érezzük, hogy kicsit magyar színe van. Természetese van ennek német színe, francia színe, van belga színe is, hiszen az európai forradalmi hullám volt az, amely március 15-ét eredményezte Pesten is.

Hatos Pál rámutatott arra is, hogy 1848-ban sem volt teljesen egységes a nemzet, a forradalom számos irányzatot – ahogy fogalmazott: tüzet és vizet egyesített, és példaként Kossuth és Széchenyi, Görgey és Kossuth, Dembinszky és Bem vitáját említette. Hangsúlyozta azonban, hogy március 15-e ennek ellenére az egység jelképeként él a magyarság emlékezetében, és ez bizakodást adhat a jövőre is.

Hatos Pál, főigazgató, Balassi Intézet
Reményünk lehet arra, hogy a nemzet mai küzdelmei, mai megosztottságai is, egy későbbi időszakban értelmet kapnak. Március 15-e azt gondolom erre példa. Március 15-e és a 48-49-es szabadságharc ugyanis nem áll egymagában. Benne van a pesti fiatalok, Petőfiék ifjúsága, rögtönzése, nagyot akarása, benne van Deák, Kemény és Wesselényi egészséget rokkantó évtizedes munkája, benne van Széchenyi magát elemésztő tüze, és befelé forduló, befelé gyilkoló szenvedélye, és benne van a külföldön máig legsikeresebb, legismertebb magyar államférfi, Kossuth akadályokat, gondot, lehetetlent nem ismerő lendülete.

Záróbeszédében Kovács Tamás Iván belgiumi magyar nagykövet azt emelte ki, hogy 1848-as magyar forradalom egyenjogúságon alapuló polgári államot akart. Egy olyan modern államot, ami polgárait szolgálja, amit a polgárainak felelős kormány irányít, és ahol a törvényeket a magyar Országgyűlés alkotja. Kovács Tamás Iván beszédében emlékeztetett arra, hogy a magyarok számára a szabadság az egység, az összetartozás erős érzését jelenti. Az 1848-as forradalom és másfél évig tartó szabadságharc olyan szilárd morális alappal és erős karakterrel ruházta fel a nemzetet, amellyel szembe tudott nézni a huszadik századi nehézségekkel és megpróbáltatásokkal – mondta a magyar nagykövet.

Az ünnepségen Érdi Tamás Prima Primissima Díjas vak zongoraművész adott felejthetetlen koncertet, műsorán Liszt, Bartók, Brahms, Chopin és Kodály műveiből válogatott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése